A külföldön menedékjogért folyamodók többségében roma, valamint albán nemzetiségűek, s főleg Koszovó területéről indulnak útnak
Tavaly decemberben Szerbia mellett Macedónia és Montenegró is megkapta a vízummentességet, így azóta állampolgáraik a Schengen-tagországokba már engedély nélkül utazhatnak. Ez sokakat sarkallt arra, hogy nyugati országokba utazzanak, sokszor akár szervezetten, s ott rögtön menedékstátuszt igényeljenek. A problémát az érintett balkáni országoknak, együttműködve az európai kormányokkal, akkor sikerült megoldaniuk, most mégis újra hasonló helyzettel állnak szembe. Mirko Cvetkovics szerb miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy kormánya mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kialakult helyzetet megoldja, ahogy tette azt az év elején is. A külföldön menedékjogért folyamodók többségében roma, valamint albán nemzetiségűek, s főleg Koszovó területéről indulnak útnak. Cvetkovics szerint a legnagyobb feladat az lesz, hogy lehetőséget és segítséget nyújtsanak ezen polgároknak, hogy integrálódjanak a társadalomba.
A menedékkérelmek benyújtásának nem politikai, hanem pusztán gazdasági okai vannak, így nem meglepő, hogy Norvégiához hasonlóan – ahonnan már összesen 230 szerb állampolgárt utasítottak ki – a többi európai „célország” is ehhez folyamodik majd. Melchior Wathelet, a belga bevándorlásügyi minisztérium államtitkára is kiemelte, hogy országa komoly aggodalommal szemléli a Balkánról érkező bevándorlók folyamatosan növekvő számát. Csak szeptemberben 150 kérelem érkezett be hozzájuk, amely kétszer annyi, mint az azt megelőző hónapban. A tendencia pedig növekedni látszik, ami azonban már cselekvésre szólít fel. Christer Asp, svéd nagykövet pedig, hogy érzékeltesse a fennálló probléma súlyát, elmondta, hogy országába eddig kevesen folyamodtak menekültjogi státuszért Szerbiából, a mai állapottal ellentétben. Ma többen fordulnak ilyen kéréssel a svéd állam felé a balkáni országból, mint Szomáliából, ami jól mutatja, hogy rendkívüli helyzetről van szó. Emilia Müller, a bajor kormány szövetségi és európai kérdésekért felelős minisztere hangsúlyozta, hogy Németország kizárólag azoknak ad menedékjogot, akik politikailag üldözöttek országukban. Mivel ez a Szerbiából érkezők egyikénél sem áll fenn, Németország egy kérvényt sem fog jóváhagyni. Müller kiemelte, hogy ez év januárjától október 15-ig Szerbiából összesen 150 menedékkérelem érkezett be a német hivatalokba, míg Macedóniából 260 fő folyamodott ehhez az eszközhöz. Ez „drámai” emelkedésnek számít, főleg, hogy ha ezt a 2009-es év adataival vetjük össze, amikor is Szerbiából 50-en, és Macedóniából pedig mindösszesen egyvalaki nyújtott be menedékkérelmet.
Ivan Dacsics szerb belügyminiszter a fennálló helyzetre reagálva kiemelte, hogy a külföldön menedékjogért folyamodók elsősorban a vajdasági romák és a Szerbia déli részén, valamint a Szandzsák területén élő albánok közül kerülnek ki. A miniszter szerint fontos megértetni az emberekkel, hogy a 2009 decemberében megvalósult vízumliberalizáció nem jogosít fel automatikusan a külföldi lakhatásra, munkavállalásra vagy a menekültstátuszra. A most kialakult helyzetben az európai országok mindenkit vissza fognak küldeni Szerbiába, hiszen ezen államokkal Szerbiának érvényben lévő visszatoloncolási egyezménye is van.
A szerb miniszterelnökhöz hasonlóan Dacsics is hangsúlyozta, hogy Szerbia mindent meg fog tenni a helyzet orvoslása érdekében és az európai kormányokkal összehangolva fogja megtenni a szükséges lépéseket; ezek között a fokozottabb határellenőrzések az első helyen szerepelnek. Sok forog kockán, hiszen a balkáni állam nem szeretné emiatt az ügy miatt az EU-hoz történő csatlakozását veszélybe sodorni, vagy a hosszú és fáradságos munka árán elért vízummentességet veszni hagyni. Ez utóbbira még nincsen nyílt veszély, hiszen az Európai Bizottság egyelőre nem foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy Szerbia és Macedónia állampolgáraira újból vízumkényszert vezessen be. Belgrádnak és Szkopjénak azonban meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a probléma megoldása érdekében.
