Párizs kész módosítani jogrendjét a mozgásszabadságot biztosító európai előírásoknak megfelelően. Bernard Valero hozzátette, hogy a módosítások tartalmát később hozzák nyilvánosságra.

Bernard Valero hozzátette, hogy a módosítások tartalmát később hozzák nyilvánosságra.

    Az Európai Bizottság szeptember 27-én közölte: mivel Franciaország még nem ültette át kielégítően az uniós irányelvet az ottani gyakorlatba, kötelezettségszegési eljárást indít Párizs ellen, hacsak a francia kormány október 15-ig nem ad részletes tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről.

    "A nagyobb átláthatóság és jogi biztonság érdekében érkezett bizottsági kérésére válaszul a francia hatóságok készek a 2004. évi 38-as direktíva bizonyos intézkedéseit átültetni a francia jogrendbe" - mondta pénteken a külügyminisztérium szóvivője.  

    "A tények számítanak, nem a szavak" - így reagált Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője azután, hogy Brüsszel délig még semmit nem kapott Párizstól, és a határidő éjfélkor lejár. Amennyiben Párizs nem teljesíti a bizottsági kérést, a kötelezettségszegési eljárás október 28-án indul meg Franciaország ellen. A szóvivő megerősítette, hogy az eljárás kizárólag a mozgásszabadságra vonatkozó 2004-es szabályozás nem megfelelő átvételére vonatkozik.

    Az igazságügyi uniós biztos, Viviane Reding szóvivője, Matthews Newman elmondta: "Ha a nap folyamán kapunk valamit, azt a hétvégén megvizsgáljuk és döntünk arról, hogy kielégíti-e a kéréseinket". Hozzátette, hogy Brüsszel a törvénytervezetet és az annak az elfogadásáról szóló menetrendet várja.

    A bizottság szeptemberben azt is kérte Franciaországtól: a kiutasítottakra vonatkozó dokumentumok bemutatásával tisztázza egyértelműen, hogy nem vett igénybe diszkriminatív eszközöket, amikor tavaly nyáron tömegesen küldött haza cigányokat elsősorban Romániába és Bulgáriába.

    A diszkriminációra vonatkozó gyanúk eloszlatására kért dokumentumok bemutatását is október 15-re kérte Brüsszel, de ezek kapcsán semmilyen eljárást nem helyezett kilátásba és azt sem jelezte előre, hogy mennyi időbe telik majd a kiutasítások dokumentációjának átnézése  - mondta Olivier Bailly. Az Európai Bizottság elvileg elindíthat egy második eljárást is diszkrimináció miatt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Párizs által foganatosított intézkedés egy etnikai kisebbséget vettek célba.

    Idén eddig mintegy 8 ezer romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába, illetve Romániába. Franciaország a közrend, illetve közbiztonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a cigányok etnikai csoportját vette célba az intézkedéssorozattal.