Spontán szegregáció alakult ki a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában –állapította meg nem jogerős ítéletében a megyei bíróság. Az önkormányzat még nem döntött arról, fellebbez-e az ítélet ellen.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2008 őszén följelentette a győri önkormányzatot. Azért fordultak bírósághoz, mert szerintük a Kossuth Lajos Általános Iskolában megkülönböztetik a cigány és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

– Ez törvénytelen szegregáció – mondta az első tárgyalás előtt Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke. – Az elkülönített gyerekek alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, a Kossuth iskolában rosszabbak a tárgyi feltételek, mint a város többi intézményében, ahová a romákat nem is igen engedik be.

A Kossuth általános iskola egyébként Újvárosban, abban a városrészben található, ahol a győri romák többsége lakik. Õk pedig hagyományosan a legközelebbi iskolába íratták be gyerekeiket. Az intézmény tanárai speciális képzettséget, jártasságot szereztek a hátrányos helyzetű gyerekek szakszerű nevelésében, oktatásában. Megtanultak bánni a nehezebben kezelhető gyerekekkel, s többnyire a szülőkkel is szót értettek. Ennek is köszönhető, hogy furcsa módon a hitük szerint érdekeikért szót emelő alapítvány ellen fordult a szülők jelentős része. Sőt Horváth Attila, a Győr-Moson-Sopron megyei cigány kisebbség elnöke írásban nyilatkozott a bíróságnak arról, hogy nem szeretnék megszüntetni a Kossuth iskolát, hiszen nem tapasztaltak szegregációt.

– A cigány kisebbség véleménye nem releváns az ügyben – érvelt az alapítvány ügyvédje.

– Ez a mi iskolánk – ütötte az épület falát két cigány asszony, amikor ott jártam. – Itt tanultunk mi is, nem engedjük, hogy elvegyék a gyerekeinktől.

A romák aláírást is gyűjtöttek iskolájukért az alapítvány követelésével szemben.

– A tanulók 70 százaléka a cigány kisebbségi önkormányzat szerint is roma, s ez már önmagában is az úgynevezett védett tulajdonság alapján történő jogellenes elkülönítésnek számít – hangsúlyozza Mohácsi Erzsébet.

Még javában tartott a per, amikor a győri önkormányzat egyre erőteljesebben sugallta a szülőknek a szabad iskolaválasztás jogát. A belváros legnépszerűbb iskoláit is felkészítették a hátrányos helyzetű, roma gyerekek fogadására. A beiskolázási határokat úgy alakították ki, hogy tíznél több iskolába tudják elhelyezni az Újvárosból érkező elsősöket. Osztályonként általában egy-két hátrányos helyzetű romát vettek fel az iskolák.

Van, akit már el is vittek onnan.

– Ez nem a fiam iskolája

– panaszolja az egyik gyerek apja. – A gyerekek kiközösítik a fi amat, egyedül van. Anyagilag sem tudjuk tartani a lépést a többiekkel. A Kossuthban volt a legjobb helye a gyereknek.

A Kossuth azonban az idén már nem indított első osztályt. Mohácsi Erzsébetet és az alapítványt azonban ez sem nyugtatta meg. A pereskedés folytatódik. Első fokon a bíróság az elmúlt hetekben döntött. A határozat szerint spontán szegregáció alakult ki a Kossuth iskolában. Ezt nem az önkormányzat idézte elő, de mindent köteles megtenni annak megszüntetése érdekében.

Ottófi Rudolf győri alpolgármester az ítéletet úgy kommentálja:

– A bíróság nem záratta be az iskolát. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy erőszakkal nem lehet a gyerekeket asszimilálni. A szülők elégedettek a Kossuth iskolával, nem lehet az ő akaratuk ellenére dönteni a sorsukról. Az önkormányzatnak továbbra is az a legfontosabb feladata az ítélet tükrében, hogy megadja a szabad iskolaválasztás jogát, s alaposan tájékoztassa a szülőket, a gyerekeket a lehetőségekről.

Az önkormányzat még nem döntött arról, hogy fellebbez-e az ítélet ellen.