A vádlottakat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalással és több rendbeli okirat-hamisítással vádolják.

A vádlottakat - köztük van a nyíregyházi, a kisvárdai, a nagykállói, a nagyhalászi, a pátrohai és a kántorjánosi cigány kisebbségi önkormányzat volt vezetői, képviselői, a megyei közgyűlés korábbi tagja és a Lungo Drom szabolcsi vezetője is - folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalással és több rendbeli okirat-hamisítással vádolják.

Az MTI birtokába jutott vádirat szerint a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a kárpótlást igénylők közül egyesek nem voltak jogosultak az OMA által nyújtott kártérítési összegek felvételére. Céljuk az volt, hogy minél több embert vonjanak be az igénylők körébe, ezáltal nekik is jusson a jogtalanul kifizetett összegekből. A 11 vádlott - akik közül az egyik időközben elhunyt - 101 embert szervezett be, s részükre mintegy 100 millió forintot fizetett ki az osztrák alap.

Magyarország és Ausztria 2000-ben állapodott meg arról, hogy a Magyarországi Zsidó Örökségi Közalapítványon (Mazsök) keresztül egyszeri kárpótlást kérhetnek azok, akiket a II. világháború idején a mai Ausztria területére hurcoltak rabszolga- vagy kényszermunkára. Az 1.453 és 7.630 euró közötti összegre szóló kárpótlási igényeket 2003-ban lehetett beadni; a kérelmezőknek korabeli dokumentumokkal vagy tanúkkal kellett jogosultságukat igazolniuk. A pénzügyi kérelmeket a tanúk, illetve a települési cigány kisebbségi önkormányzatok (ckö) tisztségviselőinek jelenlétében kellett rögzíteni, a hivatalos kérelmekre pedig rákerült az illetékes ckö pecsétje.

A per szerdai tárgyalásán a tanácsvezető bíró - a bizonyítási eljárás keretében - az igénylők írásos kérelmeit is ismertette. Az igénylők kérelmeikben arra hivatkoztak, hogy őket 1944-ben a német katonaság a hozzátartozóikkal együtt elhurcolta a megye különböző településeiről, és 12-14 órás, marhavagonokban történő utazás után osztrák munkatáborokban dolgoztatták őket embertelen körülmények között. Egy részük csak tanúkkal tudta igazolni állításait, mivel dokumentumok nem állnak a rendelkezésükre.

A periratok ismertetése után a perbeszédekre és az ítéletre szerdán nem kerülhetett sor, mert az egyik vádlott védőügyvédjének másik ügyben volt tárgyalása, viszont ragaszkodott ahhoz, hogy perbeszédét saját maga tartsa meg. Ezért a kisvárdai bíróság csak egy későbbi, egyelőre nem közölt időpontban hirdethet ítéletet az ügyben.