Idén egyes adatok szerint mintegy 8 ezer romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába, illetve Romániába.
Idén egyes adatok szerint mintegy 8 ezer romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába, illetve Romániába. A legtöbbjüket ellátták néhány száz euróval, a kizsuppoltak pedig aláírták, hogy önként távoznak. Franciaország a közrend, illetve közbiztonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a romák etnikai csoportját vette célba az intézkedéssorozattal. Ennek ellentmondott ugyan egy korábbi belügyminisztériumi rendelkezés, amely "az illegális telepek, elsősorban a cigánytáborok" felszámolására adott utasítást, de utóbb a szövegből kivették a romákra való kifejezett utalást.
Viviane Reding igazságügyi EU-biztos felháborodással értesült a szóban forgó belügyminisztériumi rendelkezésről, és különösen zokon vette, hogy miközben az még hatályban volt, francia kormánytagok szemrebbenés nélkül cáfolták neki bármiféle etnikai diszkrimináció meglétét. Reding szerint az uniós végrehajtó testületnek aligha van más választása, mint hogy jogi kötelezettségszegési eljárást indítson Franciaország ellen, a szabad helyváltoztatáshoz való jog megsértése miatt.
A brüsszeli bizottság szerdai ülésén Reding mellett Cecilia Malmström belügyi EU-biztos, valamint Andor László, a társadalmi összetartozás ügyeinek biztosa is kifejti majd véleményét.
Széles körben osztott brüsszeli vélekedés szerint a luxemburgi Reding súlyos taktikai hibát követett el, amikor Párizst "elmeszelő" nyilatkozatában a második világháborús bevagonírozásokra is utalást tett: ezzel a mindenképpen bántóan túlzó összehasonlítással módot adott Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek a mélységes felháborodásra, és lehetővé tette, hogy a lényegről elterelődjék a figyelem, csökkenjen Brüsszel fellépésének erkölcsi tekintélye. A vita így olyan dimenziót is kapott, hogy "a vádlottak padjára tudja-e ültetni" a brüsszeli uniós apparátus az egyik legnagyobb tagállam vezetését.
"Fogadja be Reding a romákat a saját hazájába" - mondta egyes sajtóbeszámolók szerint Sarkozy.
A szerdán várható döntés jogi szakértők szerint négyesélyes.
Az első lehetséges változat szerint az Európai Bizottság "elejti a vádat", mondván, a francia eljárás összhangban van, vagy legalábbis időközben összhangba hozták az uniós joggal, amely lehetővé teszi más uniós állam polgárának kitoloncolását közbiztonsági kockázat, illetve a társadalombiztosítás túlterhelése esetén. (Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki a szokásosan engedett három hónapnál tovább akar tartózkodni egy másik államban, annak munkát kell vállalnia, és hozzá kell járulnia a TB-terhekhez.) Az a bizonyos - időközben visszavont - belügyminisztériumi rendelkezés azonban, amely kifejezetten említi a romákat, mégiscsak bizonyíték a diszkriminációra, "füstölgő pisztoly" a párizsi kormány kezében, ezen nehéz lesz átsiklani.
Elképzelhető, hogy Brüsszel eltekint a Franciaország elleni kötelezettségszegési eljárástól, és ehelyett arra szólítja majd fel Párizst, hogy tökéletesebben ültesse át saját belső jogrendjébe az uniós szabályokat. Ez azért lehet életképes kompromisszum, mert ezt az átültetési hiányosságot nem csupán a franciák, hanem egyúttal több más tagállam nyakába is lehet varrni, tehát Párizzsal együtt több más uniós fővárost fel lehet szólítani határozott hangon ennek a hiányosságnak a pótlására - vagyis a Bizottság is lépett, Párizst sem alázták meg.
Ha Reding mégis keresztülviszi álláspontját - ez a harmadik opció -, és megindítják Franciaország ellen az eljárást, akkor az ügy eljuthat akár az Európai Bírósághoz is, amely bírságot szabhat ki a vétkes tagállamra - de ez akár évekbe is telhet.
Végül a negyedik - kevéssé valószínű - eshetőség, hogy az uniós végrehajtó testület most mégsem dönt, hanem "további tájékoztatást" kér Párizstól, vagyis időt nyer saját magának.
