HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Romló francia külkapcsolatok a romaügy miatt

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  kitoloncolás
2010 Szeptember 24    Forrás: kitekinto.hu


Ez a cikk archív

Sarkozy számára egyre kellemetlenebb nemzetközi reakciókat vált ki roma-kitelepítési programja. Az Európai Parlament után a Bizottsággal is összeakasztotta a bajszát, ráadásul több állammal is sikerült konfliktusba kerülnie - köztük néhány megbízható szövetségessel.

Hirdetmény

Ellenzékiek, emberi jogi szervezetek és az ENSZ után az Európai Parlament is elítélte Párizst a romák hazazsuppolása miatt. A baloldal által támogatott javaslatot hiába próbálta a francia kormányerőt (UMP - Union pour un Mouvement Populaire, Népi Mozgalom Uniója) is sorai közt tudó Néppárt, illetve az euroszkeptikus ECR frakció tompítani, módosító indítványukat leszavazták. Előbbi részéről a benyújtók között volt Járóka Lívia is, aki 2009 óta az egyetlen roma képviselő a 736 tagú testületben. Járóka jelentős részt vállalt jobbközép pártcsoportja álláspontjának kialakításában, a frakció pedig igyekezett az ő szerepeltetésével ellensúlyozni, hogy az UMP miatt nagy óvatosságra kényszerült a témában. "Kár, hogy úgy tűnik, a döntéshozóink a politikai spektrum minden oldalán fegyverként használják fel a romakérdést ellenfeleikkel szemben" - mondta Járóka a nyilatkozat parlamenti vitájában.

Elismerte, hogy a mozgás szabadsága európai alapjog, ugyanakkor "nem feltétel nélküli", a kitelepítések jogosságát pedig szerinte csak az Európai Bizottság tiszte megítélni.

Ennek ellenére az Európai Parlament elfogadta a nyilatkozatot. Ebben a testület "mély aggodalmát fejezi ki a francia és más tagállami hatóságok romákat és vándorokat célzó, kiutasításukra irányuló intézkedései miatt". Emellett "sürgeti az említett hatóságokat, hogy haladéktalanul függesszék fel" a kitelepítéseket, a távozóktól történő ujjelnyomatvételt pedig többek közt az EU Alapjogi Chartájába ütközőnek minősítette. A dokumentum felhívta arra is a figyelmet, hogy semmi sem indokolhatja uniós állampolgárok automatikus deportálását, csak úgy tartja elfogadhatónak, ha egyéni elbírálás alapján történik, és ha ezt a jelenlegi szabályok is engedik. A nyilatkozat elítélte továbbá az Európai Bizottságot is, amiért "csak megkésve és korlátozott módon reagált" a romaügyre.

Uniós eljárás várható

Az EU végrehajtó testülete azonban hamarosan lépésre szánta el magát: szeptember 14-én Viviane Reding alapjogokért felelős biztos szokatlanul éles hangon támadta a francia intézkedéseket. A kritika azért is volt meglepő, mert tagországot a Bizottság ritkán ítél el - főleg nem így, és legfőképp nem az egyik legnagyobb uniós befolyással bíró Franciaországot.

Reding reakcióját három, nem sokkal azelőtt nyilvánosságra került dokumentum váltotta ki, melyekben a bel- és bevándorlásügyi minisztériumok a kitelepítések végrehajtási módját ecsetelik. "A Köztársaság Elnöke pontos célokat tűzött ki [...]: 300 tábort kell evakuálni három hónap alatt, főként a romákat" - így szól az egyik dokumentum. Egy másik arra figyelmeztet, hogy mely bűncselekményekre hivatkozva lehet ezt megtenni, a polgármestereknek és rendőröknek pedig azt javasolja, "legalább egy fontos műveletet hajtsanak végre hetente különösen a romákra vonatkozóan". A helyi hatóságokat emellett arra szólítja fel, hogy figyelmeztessék az illetékes minisztériumokat az olyan nagyobb kitelepítések előtt, melyek "médiavisszhangot kelthetnek".Ezen dokumentumok Reding szerint ellentétesek a neki korábban adott szóbeli biztosítékokkal, melyeket francia miniszterektől kapott, vagyis Franciaország a végrehajtás során uniós jogot sértett.

Ezért valószínűleg két eljárást is kezdeményezni fog - egyet az uniós jog "diszkriminatív alkalmazása", egyet pedig ennek a nemzeti törvények közé illesztéskor maradt "jogi rések" miatt. Az Európai Bíróság bevonásáról a teljes Bizottság dönt, melyet Reding gyorsított eljárásban fog kérni. Ha a bíróság kimondja a szabálytalannságot, Párizsnak meg kell semmisítenie a kifogásolt törvényt.

A luxembourgi biztos azonban nem állt meg ennél a pontnál: nyilatkozatában "szégyennek" minősítette a francia kormány akcióját. "Személy szerint meg vagyok döbbenve a helyzeten, mely azt a benyomást kelti, hogy embereket mindössze az alapján távolítanak el az Európai Unió egy tagországából, hogy egy adott etnikai kisebbséghez tartoznak. Ez olyan állapot, melyről azt gondoltam, ilyennel Európának nem kell szembesülnie a második világháború után."

"Velünk így nem lehet beszélni"

Pierre Lellouche francia unióügyi államtitkár már 13-án, a belső dokumentumok kiszivárgására reagálva magyarázkodni kényszerült. Kijelentette, hogy ő az iratok létezéséről nem tudott, ugyanakkor szerinte "a francia nép az EU-szerződések őre, hiszen maga ratifikálta azt". A Lisszaboni Szerződés ugyanakkor világosan kimondja: a Bizottság az a szerv, amely "az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását".

Az igazán erős reakciót azonban Reding másnapi szavai váltották ki Lellouche-ból. "Így nem lehet beszélni egy olyan nagyhatalommal, mint Franciaország" - nyilatkozta a Radio France-nak. Főként azt sérelmezte, hogy az alapjogi biztos a nácikéhoz hasonlította Párizs intézkedését. "Egy repülőjegy valaki hazájába az Európai Unióban nem egy halálvonat, és nem is egy gázkamra". Hasonlóan, bár visszafogottabban reagált Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök is, előbbi azonban jogosnak nevezte a vizsgálat kezdeményezését.

A Bizottság közbelépését támogatta az Európai Parlament szinte összes frakciója is (a Néppárt természetesen nem volt köztük), sőt, több emberi jogi szervezet, így például az Amnesty International és a Human Rights Watch is. A szociális ügyekért felelős biztos, Andor László egy spanyol lapnak pedig úgy nyilatkozott, "teljesen" Reding nyilatkozata mellett áll.

A kitelepítések ügye előkerült a szeptember 16-ai uniós csúcson is. A zárt ajtók mögött lezajlott találkozón Sarkozy éles szóváltásba keveredett José-Manuel Barrosóval, a Bizottság vezetőjével. Ezt követően a sajtótájékoztatóján többek között "megalázónak" és "botrányosnak" nevezte, hogy Reding párhuzamot vont a náci rendszerrel (az összehasonlításért a biztos már 15-én este elnézést kért).

Kétoldalú viták

A francia elnök ráadásul még egy aznapi nyilatkozatával újabb konfliktusba keveredett: ezúttal legfontosabb uniós partnerével, Németországgal. Sarkozy ugyanis azt találta mondani újságíróknak, hogy Merkel kancellár-asszony is roma telepeket szándékozik lebontatni a következő hetekben. Merkel azonban hamar cáfolta szóvivőjén keresztül, hogy ilyesmiről beszélt volna, vagy akár hasonló téma került volna napirendre. A két vezető igyekezett mihamarabb rendezni a "félreértést", ahogy azt Guido Westerwelle német külügyminiszter nevezte. Erre szeptember 20-án adódott jó alkalom, mikor Sarkozy és Merkel az ENSZ-ben találkozott. Westerwelle francia kollégája, Bernard Kouchner szerint itt "nagyon barátságos" és "nyitott" volt a légkör, valamint sietett leszögezni, hogy nyomát sem látta "ennek az egész hamis botránynak" kettejük között.

Franciaország ugyanakkor egy régebbi szövetségesével is szembe került, mégpedig a visszatelepítend?ek elsődleges anyaországával, Romániával. A két ország közt történelmileg szoros a kapcsolat Románia hagyományosan francia-szövetségessé vált a 20. században. Kulturális értelemben a nyelvi rokonság és a romániai frankofónok magas aránya köti össze őket. Az első világháborúban egy oldalon harcoltak, és az azt lezáró Párizs környéki békéknél is remekül megtalálták a közös hangot. A gazdasági kapcsolatok is kiválóak: Franciaország Románia harmadik számú exportpartnere, a befektetések közül pedig kiemelendő, hogy a Dacia autógyár 1999-es felvásárlása óta a Renault tulajdona. Párizs bizalmát jól jelzi, hogy az Európai Bizottságban az egyik legfontosabb hely, a mezőgazdasági biztos posztja a román Dacian Ciolosé lett 2009-ben, melyben Párizs támogatása jelentős szerepet játszott.

Hiába azonban az eddigi jó viszony, a romabotrány miatt egyre erősebbek a tiltakozó hangok Bukarestből is. A francia kritikák - melyek igyekeznek a romák romániai helyzetére és annak hibás kezelésére hárítani a felelősséget az egész probléma miatt - nem kellemesek a balkáni ország politikusai számára, a kéretlen jótanácsokból pedig kezd elegük lenni. A szeptember 9-én Bukarestbe érkező Lellouche és Kouchner látogatása előtt Traian Basescu elnök úgy nyilatkozott, "felesleges" az útjuk, "ha azért jönnek, hogy kioktassanak minket". Ennek ellenére a franciák európaügyi államtitkára a találkozón arra szólított fel, hogy a románok dolgozzanak ki négyéves "nemzeti vésztervet" a romák beillesztésére, mivel hazájukban "nincsenek integrálva". "Több javaslatot is tettünk, de a dolgok nem haladnak" - jelentette ki. Basescu utólag a bukaresti nemzetközi sajtónak kiszivárogtatta, hogy az EU-csúcson ő maga kérte Sarkozy-t a kitoloncolások leállítására, ám erre a francia elnök nem adott egyértelmű választ. (A román államfő elmondása szerint az egyeztetés rendkívül barátságos légkörben zajlott.)

A románok korábban rámutattak arra, hogy a kiutasítottak egyike sem volt büntetve, a múlt héten pedig Vasile Braga belügyminiszter kérte ki magának, hogy honfitársait "Európa bűnözőinek" minősítse bárki is. Statisztikákra hivatkozva azt állította, a Franciaországban elkövetett bűncselekményeknek és szabálysértéseknek mindössze 1,2%-át tulajdonították románoknak.

Amitől azonban igazán tartanak Bukarestben, az a schengeni övezethez való csatlakozásuk kérdése. A tervek szerint 2011. március 27-én Bulgáriával együtt válnának tagjává a térségnek, melyen belül határellen?rzés nélkül utazhat bárki. Ez a lehetőség azonban egyre riasztóbbnak tűnik a franciák számára, ezért többször is felvetődött, hogy meg fogják vétózni a belépésüket. A két csatlakozni kívánó országot ez a lehetőség inkább hallgatásra és együttműködésre sarkallja. Hétfőn például az előzetes megállapodásoknak megfelelően tíz román rendőr érkezett Franciaországba. A kapcsolatokba beállt feszültség ettől függetlenül jó érzékelhető: nehéz például véletlennek tekinteni, hogy a zárt ajtók mögötti Barroso-Sarkozy szócsatát hivatalosan éppen a kitelepítési ügyben érintett másik ország, Bulgária miniszterelnöke erősítette meg először.

Ráadásul már az Atlanti-óceán túlpartjáról is hallani kritizáló hangokat. Múlt héten egy név nélkül nyilatkozó hivatalnok, valamint két kongresszusi tag is aggodalmát fejezte ki a francia intézkedések miatt.

Otthon is gondot jelenthet

A külföldi kritikák Sarkozy számára ráadásul belföldön is visszaüthetnek. Egy, az AFP által idézett felmérés szerint a franciák 71%-a gondolja úgy, az ügy ártott az ország nemzetközi imázsának. Ráadásul hiába számíthat Párizs bármikor Rómára bevándorlási ügyekben, ha nem sikerül hamar és megnyugtatóan rendeznie a helyzetet, egyre több ország fordulhat nyíltan ellene a kérdésben, és az uniós befolyásának sem tesz jót a hercehurca. Ráadásul a felelősség kenegetése, a másokra mutogatás olyan államokkal is ronthatja a kapcsolatokat, melyek fontos szövetségesnek számítanak, mint az ügyben leginkább érintett Románia és Bulgária.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • A Besh o droM húsz évét ünnepli a Kobuci Kertben

  • Mi Hazánk: a magyarok elutasítják a cigánykérdés szőnyeg alá söprését

  • Celldömölki társulat nyerte az ötödik Komlói Amatőr Színházi Találkozó fődíját

  • Ferenc pápa bocsánatot kért a romáktól a történelmi diszkrimináció miatt

  • Ferenc pápa bocsánatot kért a cigányoktól Erdélyben



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt