A cigány népesség számát és azt, hogy hány roma fiatal végzett középiskolában, főiskolán és egyetemen – részlegesen, becslésekkel lehet megválaszolni, hiszen Magyarországon.

A 2003. évi adatfelvétel szerint a magyarországi cigány népesség lélekszáma 600 ezer fő volt, a teljes népesség 6 százaléka. Az Országos Kompetenciamérés adatai alapján becsülve 2006-ban a közoktatás első nyolc évfolyamán tanuló diákok körülbelül 13 %-a, 108 – 112.000 fő cigány. Az érettségit adó középiskolák négy évfolyamán nagyjából 18-19.000 roma tanul. Miután itt is magas a lemorzsolódás, biztosan nem állítható, hogy ugyanennyien meg is szerzik az érettségit.

A felsőoktatásban tanuló roma fiatalokról igen kevés adat áll rendelkezésünkre. A legközelítőbb becslést a Romaversitas Alapítvány és az MCKA ösztöndíjai alapján tehetjük. A Romaversitas programban végzettek közül számosan jelentős sikereket értek el választott szakmájukban, közel 70 szakterületen. 2003-ban a kormányzat romaügyi referenseinek többsége egykori Romaversitas hallgatóból került ki. A jelenlegi kisebbségi biztos és az államigazgatásban dolgozó roma szakemberek szinte kivétel nélkül a program ösztöndíjasai voltak. A legtöbb hallgatót támogató MCKA közalapítvány adatai alapján végzett becslés szerint a 2000-2007-ig tartó időszakban kb. 1470 roma ösztöndíjas szerzett nappali, 300 levelező, vagy esti tagozaton felsőfokú végzettséget. Az MCKA adatainak tükrében mára évente kb. 200 roma hallgató nappali tagozaton, valamint további mintegy 100 fő esti, vagy levelező tagozaton szerez felsőfokú végzettséget. E becslés azonban a korántsem tekinthető megbízhatónak, tekintve, hogy pl. nem történt követéses adatrögzítés.

Magyarországon a rendszerváltás óta két országosan reprezentatív adatfelvétel készült a roma népesség helyzetéről: 1993-ban és 2003-ban (az adatfelvételeket a nemrégiben elhunyt Kemény István irányította). A roma népesség lélekszámáról nem rendelkezünk a 2003. évinél frissebb becslésekkel.  A 2003. évi adatfelvétel szerint a magyarországi roma népesség lélekszáma 600 ezer fő volt, a teljes népesség 6 százaléka.

A közoktatás első nyolc évfolyamára járó roma tanulók arányára nézve frissebb adatokkal rendelkezünk az Országos Kompetenciamérés iskolai háttérkérdőívei alapján, amelyekben az iskolaigazgatók megbecsülték az iskolájukba járó általános iskolás roma tanulók százalékos arányát. Ezeket a becsléseket súlyozva az iskolába járó tanulók számával, megbecsülhetjük a roma tanulók arányát országosan az általános iskola első nyolc évfolyamán. Eszerint 2006-ban a közoktatás első nyolc évfolyamán tanuló diákok körülbelül 13 százaléka lehetett roma tanuló. (108 – 112.e fő)

Az 1993 és 2003 között eltelt tíz év során csaknem húsz százalékkal megemelkedett (68 százalékról 86 százalékra javult) a roma fiatalok esélye az általános iskola sikeres elvégzésére. (Az adat arra vonatkozik, hogy 17 éves életkorára az adott korcsoport hány százaléka fejezte be a 8 osztályt.)

A középiskolai továbbtanulás mértékében hasonlóan nagy előrelépés tapasztalható. Amíg a nyolc osztályt végzett roma tanulók csaknem negyven (pontosan: 38) százaléka nem tanult tovább 1993-ban, addig ez az arány tíz százaléknál alacsonyabb szintre (8 %-ra) csökkent 2003-ra. Különösen örvendetes módon növekedett meg a szóban forgó bő évtized alatt az érettségit adó középiskolákban (főként a szakközépiskolákban) továbbtanuló roma fiatalok aránya: az 1993. évi 13 százalékról 2006-ra 34 %-ra emelkedett.

Mindezen jelentős előrelépések ellenére azonban a roma fiatalok relatív lemaradása a korcsoport egészéhez képest szemernyit sem csökkent: a munkaerőpici boldogulás szempontjából igazán számító, érettségit adó középiskolákban való továbbtanulás mértékében mutatkozó lemaradás szinte centire ugyanannyi maradt: 1993-ban 50 – 13 = 37 % volt, ami 2006-ban is (jóllehet magasabb szinten) reprodukálódott: 71 – 34 = 37 %. Ezek a nagyon mereven magukat őrző relatív egyenlőtlenségek világosan kijelölik a társadalom- és oktatáspolitika halaszthatatlan tennivalóit.

A fentiek alapján, ha feltételezzük, hogy a roma tanulók minden évfolyamon nagyjából azonos számban vannak jelen, és ezt a trendet feltételezzük néhány évvel korábbra is, úgy azt mondhatjuk, hogy az érettségit adó középiskolák négy évfolyamán 54-56 ezer roma tanuló 34%-a, tehát nagyjából 18-19 ezer roma tanuló lehet jelenleg érettségit adó középiskolákban. Ugyanakkor, miután itt is magas a lemorzsolódás, biztosan nem állítható, hogy ugyanennyien meg is szerzik az érettségit.

A szakiskolákban felülreprezentáltak az alacsony szociális-gazdasági státuszú és a roma tanulók. A tendenciákat tekintve előreláthatóan továbbra is ebből a társadalmi csoportból kerül ki a szakiskolákba jelentkezők többsége.

A nem roma tanulók 70%-a viszonylag biztos munkahelyi és továbbtanulási perspektívát nyújtó, érettségit adó középiskolában tanul tovább, míg a roma tanulóknak mindössze alig több mint harmada lép be ilyen iskolákba, 65%-uk pedig az ennél sokkal bizonytalanabb egzisztenciát kínáló szakiskolákban vagy speciális szakiskolában tanul tovább, vagyis a romák ismét lemaradnak.

Felsőoktatás

A felsőoktatásban tanuló roma fiatalokról igen kevés adat áll rendelkezésünkre.

Az elsőéves hallgatók szociológiai vizsgálata című kiadványban (Oktatáskutató Intézet. Budapest 2002.) Gábor Kálmán táblázatokat közölt a 2001/2002 tanévben első évre felvett hallgatók etnikai összetételéről. A kérdőív egyik kérdése a következő volt: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, zsidó, egyéb nemzetiség van-e felmenői között? A megkérdezett nappali hallgatók közül 2,8 százalék válaszolta azt, hogy van cigány a felmenők között, 2,8 százalék horvát, 4,7 százalék lengyel, 18,8 százalék német, 3,4 százalék román, 1,0 százalék ruszin, 3,9 százalék szerb, 9,4 százalék szlovák, 5,6 százalék zsidó, 0,6 százalék bolgár, 0,7 százalék görög, 0,8 százalék örmény, 0,7 százalék szlovén, 0,9 százalék ukrán és 4,9 százalék egyéb nemzetiségű felmenőt sorolt fel válaszában. A válaszok alapján nem gondolhatjuk, hogy 2001/2002-ben az első éves nappali hallgatók 9,4 százaléka szlovák volt, 4,7 százaléka lengyel, 18.8 százaléka német vagy éppen 2,8 százaléka cigány. Nem mondhatunk valakit roma származásúnak, ha nyolc, tizenhat vagy még több felmenője között van roma is. (Kemény-Janky-Lengyel, 2004)

A legközelítőbb becslést a Romaversitas Alapítvány és az MCKA ösztöndíjai alapján tehetjük.

Romaversitas Alapítvány

Az 1996-ban alapított Romaversitas Alapítvány programja 1998 óta folyamatosan működik. Célja a felsőoktatásban tanuló roma diákok anyagi, erkölcsi és szellemi támogatása. Ennek megfelelően a Romaversitas az első és mindmáig egyetlen olyan kezdeményezés Magyarországon, amely a felsőoktatáshoz kapcsolódva, a minőségi képzést előtérbe helyezve, az anyagi támogatást speciális képzési programokban való részvételhez, illetve szigorú tanulmányi követelmények teljesítéséhez kötötte. Fontosnak tartják, hogy a programba felvett diákok ne csak a minimális tanulmányi követelményeket teljesítsék, hanem szakmájuk magas szintű művelésére alkalmas, jól képzett szakemberekké váljanak.

A programnak 1996 óta összesen mintegy 400 hallgató volt rövidebb-hosszabb ideig részese, közülük kb. 200 végzett hallgató tanulmányait támogatták. A Romaversitas programban végzettek közül számosan jelentős sikereket értek el választott szakmájukban, így pl. a nemrégiben kinevezett kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő,  és a filmjével több fesztiválon díjat nyert Bogdán Árpád filmrendező is az alapítvány ösztöndíjasa volt.

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány – MCKA

A felsőfokú képesítéssel rendelkező romák számának becslésekor az egyik legfőbb támpont lehet a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány által nyújtott ösztöndíjprogramban részt vevő roma hallgatók száma. Le kell azonban szögezni, hogy egyrészt nem tudható, hogy az egyetemre járó romák közül milyen arányban igényelték ezt az ösztöndíjat, másrészt – bár a jogosulatlan igénylők kiszűrésére voltak különböző próbálkozások – nem állítható bizonyossággal, az sem, hogy a program minden résztvevője valóban roma volt.

Külön probléma, hogy az ösztöndíjprogramban nem történt követéses, személyre visszakereshető regisztráció, így nem tudható, hogy egy adott személy hány évig igényelte az ösztöndíjat, szerzett-e diplomát, stb. Ráadásul a pályázatok meghirdetésének körülményei is valószínűleg befolyásolták a jelentkezők létszámát, így fordulhatott elő, hogy míg egyik évben alig több mint 300, addig a következő évben két és félszer annyi támogatott volt.

A közalapítvány adatai hét tanévet ölelnek fel, a 2000/2001-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig. Ezen idő alatt a felsőoktatás nappali tagozatán összesen kumulálva 6805 fő roma ösztöndíjas volt, mindez átlagosan évi 970 támogatottat jelent.

A végzett roma ösztöndíjasok számának becslésekor az adott tanévre vonatkozó általános trendeket vettük figyelembe, tehát, hogy az adott tanévben az összes hallgató hány százaléka volt végzős, amely 21 és 23 % között változott tanévenként.

Mindezek alapján a tárgyalt 7 tanév során 2007-ig összesen valószínűsíthetően 1473 roma ösztöndíjas szerzett nappali tagozaton felsőfokú végzettséget.

Az esti és levelezős tagozatos roma ösztöndíjasokra mindössze három tanév adatai állnak rendelkezésre: 2003-2005 között 1440 ilyen támogatott volt, közülük a fenti metódus alapján 2005-ig valószínűsíthetően 301 roma ösztöndíjas szerzett levelező, vagy esti tagozaton diplomát.

Tehát a fenti becslést alapul véve mára évente kb. 200 roma hallgató nappali tagozaton, valamint további mintegy 100 fő esti, vagy levelező tagozaton szerez felsőfokú végzettséget. E becslés azonban a fentiek fényében koránt sem tekinthető megbízhatónak!

Források:

-    Kemény I. – Janky B – Lengyel G.: A magyarországi cigányság, 1971-2003. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 2004.
-    1993. és 2003. évi országosan reprezentatív romafelvétel
-    Educatio-Tárki Életpálya-felvételének első, 2006 őszi hulláma
-    Liskó Ilona: A roma tanulók középiskolai továbbtanulása, Felsőoktatási Kutatóintézet Budapest, 2005.
-    Havas Gábor-Liskó Ilona: Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában, Felsőoktatási Kutatóintézet Budapest, 2005.
-    Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: Néhány adat a magyarországi roma népességről, HVG online,2009. február 18. http://hvg.hu/hvgfriss/2009.08/200908_Nehany_adat_a_magyarorszagi_roma_nepessegro.aspx
-    MCKA összesített adatai az ösztöndíjasokról 2000-2007
-    Romaversitas Alapítvány adatai a hallgatóiról 1998-2009