HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Egyre inkább leszakadnak a romák Szlovákiában

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  szlovákia
2010 Augusztus 31    Forrás: MTI


Ez a cikk archív

Szlovákiában évek óta aránylag sok szó esik a roma kisebbség társadalmi integrációjáról, de a valóságban előrelépés nem tapasztalható.

Hirdetmény

Bár minden eddigi kormánynak volt romaügyi biztosa, és számos hangzatos terv született a problémák megoldására, a gyakorlatban mégis inkább azt látni, hogy egyre mélyül az árok a többségi lakosság és a roma kisebbség között.

Politikai szinten a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) az, amely az "erős kéz" politikájával oldaná meg a roma problémákat. Néhány civil szervezet - közülük a legismertebb a Szlovák Testvériség (Slovenská Pospolitost) - is alapvetően csak a bűnözést látja a romák körében, amelytől meg kell védeni a többségi lakosságot. Ennek érdekében többször is tüntettek a "cigánybűnözés" ellen.

Az egyre súlyosbodó társadalmi probléma megoldásának kulcsát eddig még egyetlen kormány és a civil szféra sem találta meg. Kormányszinten láthatón nem szívesen foglalkoznak a témával; helyi, lakossági szinten ideiglenes, olykor bizarr megoldások születnek, így az egész probléma időzített társadalmi és politikai bombához hasonlítható, amelyről nem tudni, mikor robban fel.

A legutóbbi, 2001-ben tartott népszámláláskor mintegy 90 ezer ember vállalta a roma identitást. Nem hivatalos adatok, becslések szerint azonban a több mint ötmilliós Szlovákiában legalább félmillió roma él. Részarányuk Szlovákia összlakosságában a nagyobb mértékű gyerekvállalás következtében egyre emelkedik.

A romák többsége Kelet-Szlovákiában él, romatelepeken, viskókban, villanyáram és vízszolgáltatás nélkül, irtózatos szegénységben, s egyre jobban elszakadva, elszigetelődve a többségi lakosságtól. Nem ritka a helyenkénti százszázalékos munkanélküliség. Így aztán mindenütt virágzik az üzérkedés. Gyakori a nyílt konfliktus ezeken a helyeken a többségi lakosság és a romák között.

Több településen is - legutóbb például Nagymihályban (Michalovce) és Osztrópatakon (Ostrovany) - a helyi hatóságok, illetve a többségi lakosság falakat emelt, hogy elválassza a romák lakta telepeket a nem romákétól.

Mikulás Dzurinda jobboldali kormánya 2004-ben megpróbálta korlátozni, illetve bizonyos kötelezettségek teljesítéséhez kötni a romák állami juttatásait, illetve a szociális támogatásokat. Sikertelenül. Az intézkedés életbe léptetése után Kelet-Szlovákiában a romák több üzletet kiraboltak, s Tőketerebesen nyílt összecsapásra került sor a rendőrség és a romák százai között. A nyugalmat csak szigorú rendőrségi intézkedésekkel sikerült helyreállítani.

Robert Fico kormánya egyebek között bennlakásos iskolákat tervezett a roma fiatalok számára, amelyekben a gyerekek más életvitelhez szokhattak volna, mint amilyent a roma telepeken látnak. Miután az elképzeléseket a roma szervezetek egy része is élesen bírálta, megvalósításukból nem lett semmi.

Ludovít Galbavy jelenlegi roma kormánybiztos alapvetően szociális, társadalmi problémaként kezeli a roma kérdést. Elképzelései szerint a fiatalokra kell összpontosítani, s el kellene érni, hogy megszabaduljanak az üzérektől, és iskolába járjanak, hogy képzett emberként nagyobb eséllyel léphessenek a munkaerőpiacra.

"A fő probléma a szegénység. Ha a roma településeken nem sikerül úrrá lennünk a hihetetlen szegénységen, akkor a probléma megoldásában nem lépünk előre, s a többségi lakosságnak sem lesz jobb" - nyilatkozta nemrégiben Galbavy.

Elismeri, hogy rövid távú recept nincs, csak hosszútávon, fokozatos lépésekben lehet gondolkodni. "A többségi társadalomnak segítséget kell nyújtania a romáknak életkörülményeik javításához, az iskolához való jobb hozzáféréshez és a nagyobb munkalehetőségekhez" - állítja Galbavy. Elképzelései szerint a tervek megvalósítására Szlovákia az európai uniós alapokat is kihasználhatná. Az Iveta Radicová vezette új szlovák kormány romapolitikája részletesen még nem ismert.

Galbavy nagy problémának tartja, hogy a romák előtt - de a többségi lakosság előtt sem - ezen a téren nincsenek pozitív példák. "Az emberek csak a negatívumokat látják, a pozitív példák nem kapnak teret a médiában. A helyzet ma az, hogy a többségi lakosság ma lenézi a roma kisebbséget" - jelentette ki Galbavy.

Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy miért voltak a szlovák hatóságok hétfőn olyan nagyon óvatosak annak közlésében, hogy az ámokfutó egy roma családot irtott ki.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”

  • Átadták az idei Nemzetiségekért díjat

  • Államfői díszebéden volt Farkas Félix szószóló és Balogh János ORÖ-elnök

  • Cigányellenes a miskolci önkormányzat - első fokon nyert a TASZ

  • Caramel elmesélte, milyenek voltak a karácsonyok gyermekkorában, a cigánytelepen



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt