A romák kiutasításán felháborodva Nicolas Sarkozy francia elnök halálát kívánta egy vasárnapi miséje után egy lille-i pap, de később azt mondta: sajnálja e szavait.
Az egyházfő Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáján francia zarándokok előtt kijelentette: "A mai napra rendelt liturgia emlékeztet bennünket arra, hogy az (Atya) minden embert meghívott az üdvösségre. De emlékeztet bennünket arra is, hogy el kell tudnunk fogadni az emberek természetes különbözőségét, hiszen Jézus egybehívott mindenféle nemzetiségű és nyelvű embereket" - mondta a pápa.
XVI. Benedek nyíltan még nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy Franciaország gyakorlatilag kiutasít romániai, illetve bulgáriai romákat, de az intézkedést már bírálta Agostino Marchetto, a migránsok és a vándorló életmódot folytató emberek pasztorációjával foglalkozó pápai tanács titkára. Vasárnap több pap is felemelte a szavát a romák kiutasítása ellen.
Christophe Dufour aix-en-provence-i és arles-i érsek beszámolt arról, hogy csütörtökön szemtanúja volt egy cigánytelep felszámolásának. "Nem kérdőjelezem meg a rendőrök cselekedeteit, mert parancsot teljesítettek. De követelem, hogy tartsák tiszteletben az emberek méltóságát. Elfogadhatatlanok azok a beszédek, amelyek a közbiztonságról szólnak, de azt sugallják, hogy vannak alsóbb rendű emberek. Ezek az emberek európai (uniós) állampolgárok, és többségük békésen él itt, többen közülük már évek óta" - hangoztatta nyilatkozatában az érsek.
A romák kiutasításán felháborodva Nicolas Sarkozy francia elnök halálát kívánta egy vasárnapi miséje után egy lille-i pap, de később azt mondta: sajnálja e szavait.
"Már bocsánat, de azért imádkozom, hogy Sarkozy kapjon szívinfarktust: többet nem tudok, csak az világos, hogy ez így nincs rendjén" - mondta Arthur Hervet atya a sajtó munkatársainak. A 71 éves pap a romák megsegítésének szentelte az életét, és arról beszélt, hogy a francia hatóságok három hónap óta szabályszerűen hadjáratot folytatnak ellenük. Elmondta, hogy a cigányok elleni hatósági lépések miatti tiltakozásul levelet írt Brice Hortefeux belügyminiszternek, és közölte vele, hogy visszaadja nemzeti érdemérmét, amely az egyik legmagasabb állami kitüntetés.
Hortefeux belügyminiszter a minap kijelentette, hogy "a franciák a kormány szigora mögé álltak". Szerinte alapvetően csak "a kis párizsi politikai és médiaközeg" és "a milliárdos baloldal" bírálja azt.
Roberto Maroni olasz belügyminiszter, a bevándorlásellenes Északi Liga párt egyik vezető alakja egy szombati interjújában dicsérte a romák elleni francia fellépést, mondván, hogy Franciaország csak azt teszi, amit korábban Olaszország, "támogatja az önkéntes hazaköltözést".
A bevándorlók segítésére létrehozott olasz püspöki alapítvány vasárnap bírálta Maroni szavait, és ismét leszögezte, hogy a hazatelepítés ellentétes az EU jogrendszerével. Giancarlo Perego, az alapítvány elnöke a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva kijelentette: olyan embereket ösztönöznek hazatelepedésre, akiknek joguk van a szabad mozgásra és letelepedésre az unióban.
Martin Raikov párizsi bolgár nagykövet szerint nem kellene feleslegesen túldramatizálni a romák kiutasítását Franciaországból.
"Elfogadhatatlannak tartom ennek a teljesen megszokott gyakorlatnak az alaptalan és művi felnagyítását" - mondta Raikov a bolgár rádiónak, hozzátéve, hogy az intézkedések csak korlátozott számú embert érintenek.
A szófiai olasz és francia nagykövet - Stefano Benazzo és Etienne Poncins - a bolgár ellenzéki napilapban, a Segában válaszolt szombaton azokra a kifakadásokra, amelyek a második világháborús tömeges deportálásokhoz hasonlították a romák kiutasítását. A két diplomata szerint az ilyen kijelentések "nemcsak sértőek, de nevetségesek is".
A bolgár média általánosságban nem bírálja Sarkozy intézkedéseit, a legnagyobb bolgár napilap, a Trud például burkoltan igazat adott Párizsnak pénteki számában. "Franciaország kétségkívül demokrácia, de egyben egy erős állam is; ezzel szemben Bulgária tehetetlenül tűri gettók létezését, amelyek kívül állnak az állam felügyeletén" - kritizálta a Trud a bolgár kormányt.
Bulgáriába pénteken este érkezett meg a Franciaországból kiutasított romák első csoportja, 13 fő. További 11 ember szerdára várható, 9 pedig szeptember 10-én érkezik majd az országba - mondta Vesszela Cserneva bolgár külügyminisztériumi szóvivő. Szeptember második felében még többen térnek haza, de számuk összesen nem fogja meghaladni az ötvenet.
Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia állampolgárai tanulmányi vagy munkavállalásra jogosító vízum hiányában nem tartózkodhatnak három hónapnál tovább Franciaországban.
A nemzetközi bírálatoknak fittyet hányva Franciaország eddig több mint 200 romát küldött haza, miután megkezdték Nicolas Sarkozy francia elnök illegális cigánytelepekre vonatkozó intézkedéseinek életbe léptetését.
