Az önkormányzati képviselő-testületek létszámcsökkentése után a kisebbségi önkormányzati képviselők számát mérsékelné a kereszténydemokrata Hargitai János és Szászfalvi László indítványa.

Az önkormányzati képviselő-testületek létszámcsökkentése után a kisebbségi önkormányzati képviselők számát mérsékelné a kereszténydemokrata Hargitai János és Szászfalvi László indítványa. Ennek értelmében már októberben a jelenleginél kisebb létszámú kisebbségi önkormányzatok jönnének létre.

A törvénymódosítás keddi általános vitájában tartott expozéjában Hargitai János elmondta: Magyarországon több mint kétezer településen működik kisebbségi önkormányzat, így a kisebbségi képviselők száma meghaladja a tízezret.

Hozzátette, hogy indítványuk alapján a településeken ötről háromra, a megyékben és a fővárosban kilencről ötre csökkenne a kisebbségi önkormányzati képviselők száma. Az országos kisebbségi önkormányzatok létszáma változatlanul 15 és 53 közötti lehetne, de összességében csökkeni fog - fűzte hozzá.

Hargitai János arra is kitért, hogy a javaslat benyújtása előtt egyeztettek az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, és a törvényjavaslat célját Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is támogatja.

A Fidesz és a KNDP is támogatja a javaslatot

Gulyás Gergely (Fidesz) felszólalásában egyetértett azzal az indítvánnyal, hogy a kisebbségi önkormányzatokra is ki kell terjeszteni az általános önkormányzatokra vonatkozó létszámcsökkentést.

Kiemelte: az így létrejövő testületek működőképesek, törvényi feladataik ellátására alkalmasak maradnak.

A KDNP-s Szászfalvi László szintén frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőket, továbbá megjegyezte, hogy a javaslat benyújtását hosszú évek tárgyalásai előzték meg.

Értelmetlennek és hibásnak tartja a javaslatot az MSZP

A szocialista Nemény András felszólalásában értelmetlennek, hibásnak és rossz üzenetet hordozónak nevezte a kisebbségi önkormányzati képviselők számát mérséklő javaslatot, amelynek visszavonását kérte frakciója nevében.

A politikus etikai természetű kifogásként értelmezte a valódi egyeztetések elmaradását, továbbá nem értett egyet azzal, hogy így költségcsökkentést lehetne elérni, hiszen az összesen 1,5 milliárd forintos költségtérítésre továbbra is jogosultak maradnak a kisebbségi önkormányzatok képviselői.

Nemény András politikai, stratégiai problémaként értelmezte, hogy amennyiben Magyarország rosszul bánik saját kisebbségeivel, akkor rontja a határokon túl, kisebbségben élő magyarok helyzetét.

A Jobbik támogatja a javaslatot, de furcsállja az egyeztetés menetét

A jobbikos Szávay István frakciója támogatásáról biztosította a javaslat benyújtóit, ugyanakkor furcsának nevezte az arról szóló egyeztetés menetét.

A képviselő szerint a javaslat "állatorvos lova" annak az "eszeveszett kapkodásnak", amit a kormánytöbbség az elmúlt időben törvénykezés címén folytat.

Hozzátette: jelen esetben a törvényjavaslat benyújtása után ültek le egyeztetni az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, így az a "komikus" helyzet állt elő, hogy a benyújtott törvényjavaslatot egy frakciótársukkal kellett kijavíttatniuk.

LMP: a minőségi problémákat kellene megoldani

Az LMP-s Karácsony Gergely felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a kormánytöbbséghez tartozó képviselők ebben a javaslatban a minőségi problémák helyett a mennyiségi gondokat próbálják orvosolni.

A politikus számításai szerint a képviselői helyek számának csökkentése a legnagyobb arányban a szlovák önkormányzati képviselőket érintené, ezért Karácsony Gergely arra kérte képviselőtársait, hogy gondolják át a javaslat szükségességét.

Hozzátette: hosszú távon egy az "etnobizniszt" jobban kizáró rendszer kialakítására lenne szükség.

Az elnöklő Jakab István ezt követően lezárta az általános vitát, majd berekesztette az ülésnapot. A Ház következő héten folytatja munkáját.