A táblabíróság Lábady Tamás vezette tanácsa kimondta: az oktatási intézményben megvalósult a szegregáció.
A táblabíróság Lábady Tamás vezette tanácsa kimondta: az oktatási intézményben megvalósult a szegregáció, az viszont nem az önkormányzat erőszakos magatartása, hanem objektív okok, a körzet lakossági összetétele miatt alakult ki. Az egyenlő bánásmód követelménye azért sérült, mert bár az önkormányzatnak eszközei voltak és vannak hozzá, nem követett el mindent a jogellenes helyzet felszámolásáért. Az ehhez szükséges lépéseket a jogerős bírósági döntéssel kell megtennie, de Lábady Tamás felhívta a figyelmet rá, hogy ennek módját meghatározni nem a bíróság feladata.
Az ítélőtábla az ügyben korábban eljáró Somogy Megyei Bíróság elsőfokú határozatával szemben úgy találta, hogy a nagy többségben romák által látogatott iskola tanulóit a szegregáció ellenére nem érte hátrányos megkülönböztetés. Cáfolta ugyanis, hogy alacsonyabb színvonalú oktatásban részesültek volna, sőt, a 180 diákot számláló intézmény a felszereltségét, pedagógusai végzettségét tekintve Kaposvár legjobb alapfokú iskolái közé sorolható.
A polgári pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indította a kaposvári önkormányzat ellen azt kifogásolva, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak roma diákok tanulnak. Kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szegregációt, mondja ki: a tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri, kötelezze továbbá az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére.
A Somogy Megyei Bíróság korábbi, nem jogerős határozatában még az önkormányzat felelősségét állapította meg az ügyben. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulókat az intézményben jogellenesen elkülönítik, és hátrányosan megkülönböztetik. Olyan oktatást biztosítanak számukra, amelynek következtében az önkormányzati fenntartásban működő, normál tantervű iskolákhoz képest magasabb az évfolyamismétlések, a hiányzások, iskolaelhagyások száma, gyengébbek az országos kompetenciamérés során elért eredmények és rosszabb a továbbtanulók aránya.
A táblabíróság csütörtökön tanúként hallgatta meg Szita Károlyt, Kaposvár fideszes polgármesterét, aki a Pécsi utcai Általános Iskolát oktatási eszközei, szakmai munkája és a tanulókra jutó pedagógusok arányára, a tanárok végzettségére tekintettel a város egyik legjobb alapfokú oktatási intézményeként jellemezte.
A politikus azt mondta: egy törvénymódosítás következtében korábban megváltoztak a körzetek. A lakóhelye szerint a Pécsi utcai iskola diákjai több mint harmadának máshova kellene járnia. Az, hogy ez még sincs így, jelzi számára: Kaposváron működik a szabad iskolaválasztás, a gyerekek és szüleik ragaszkodnak az intézményhez.
Szita Károly hangsúlyozta azt is, hogy Kaposváron nincs megkülönböztetés az oktatási intézményekben. "Nálunk csak kaposvári gyerekek léteznek kaposvári iskolákban" - fogalmazott. Hozzátette: az oktatás a városban nem pénz kérdés, ahova többet kell, oda többet is adnak. Példaként hozta fel, hogy amikor szükséges volt, döntöttek két fejlesztő pedagógus munkába állásáról a Pécsi utcai iskolában, a városi roma gyerekek képzésére pedig ösztöndíjprogramok indultak.
A polgármester a tárgyalás szünetében újságíróknak azt mondta: az ügy arról szól, hogy cigány érdekvédők cigányok akarata ellenére be akarnak záratni egy iskolát. "De Kaposvár nem az érdekvédőkre, hanem a kaposvári cigány emberekre, gyerekekre hallgat és nem zárja be az iskolát" - szögezte le.
Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke azt mondta: az egész országban azért küzdenek, hogy ne legyenek szegregált iskolák és a roma tanulók a többiekével azonos színvonalú oktatásban részesüljenek. Úgy látják, a kaposvári az erőfeszítések ellenére nem valósul meg.
Szijártó Attila, az önkormányzat jogi képviselője a döntést értékelve az MTI-nek azt mondta: az önkormányzat számára az elsőfokúhoz képest jelentősen kedvezőbb ítélet született, az írásba foglalt határozat áttanulmányozását követően döntenek a további lépésekről, egy esetleges felülvizsgálati kérelem benyújtásáról. Farkas Lilla, az alapítvány ügyvédje azt közölte, az ítélőtábla igazán jó döntést hozott, és a per megmutatta, hogy egy ilyen érdekvédő szervezet mit érhet el egy polgári perben.
