Az alkotó a roma holokauszt egyik túlélőjeként vett részt pénteken a Rejtőzködve élni című, a Sant'Egidio Közösség által szervezett nyilvános beszélgetésen Budapesten.
Az alkotó a roma holokauszt egyik túlélőjeként vett részt pénteken a Rejtőzködve élni című, a Sant'Egidio Közösség által szervezett nyilvános beszélgetésen Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületében.
Az írónő kiemelte: ezt a kisebbséget a kormányoknak fel kellene karolniuk intézkedéseikkel, s az egyházaknak meg kell szólítaniuk az emberek lelkiismeretét, hogy soha ne fordulhasson elő többet népirtás.
Ceija Stojka közölte, hogy Magyarországon cigánygyűlöletből kilenc gyilkosságot követtek el egy éven belül, Csehországban és Olaszországban romákat visznek börtönbe, Szlovéniában pedig nem temethették el oda szeretteiket a romák, ahová szerették volna. "Szégyen, hogy ma, 2010-ben cigányokat egyesek így kezelnek, szidalmaznak kényük-kedvük szerint" - tette hozzá.
Az írónő az MTI-nek azt mondta: a szélsőjobboldalnak ma Magyarországon újra kell gondolnia politikai programját, más üzenetet kell megfogalmaznia. A pártoknak tenniük kell a dolgukat, de egy politikai erő sem lehet cigányellenes - hangsúlyozta.
Ceija Stojka az egyetemi hallgatók előtt beszélt arról, hogy a holokauszt idején családjának több tagját meggyilkolták. Édesapját Dachauban ölték meg, miközben családja ismerősöknél bujkált. Édesanyja a haláltáborból meg tudta szerezni férje halotti csontjait, azok egy részét ruhaanyaggal bevonva és összekötve a nyakában hordta egészen addig, amíg Auschwitzban az SS-katonák le nem tépték róla.
Mint felidézte, a lágerben a nők a kenyérmaradékot többrétegű szoknyájuk redőibe rejtették. Többen a megpróbáltatások miatt halott gyermekeket hoztak világra, sok csecsemő pedig az alultápláltság miatt halt meg.
Ceija Stojka kitért arra, hogy 1944. augusztus 2-án a németek Auschwitzban tömegesen gyilkoltak meg romákat, köztük mintegy 3 ezer magyarországi üldözöttet öltek meg. Az életben maradt nőket Ravensbrückbe szállították, ő a nővérével és az édesanyjával együtt került oda. Az életben maradás egyik záloga az volt, hogy ne keltsen feltűnést, és azt hazudja, hogy 16 éves, holott csak 10 éves volt.
Az író közölte: 240 rokona halt meg ezután a lágerben. Elmondása szerint Ravensbrückből több nőt két teherautóval Bergen-Belsenbe vittek. Itt gödröket kellett ásniuk, s tudták: azokat az ő sírjuknak szánták a nácik. 1945. április 15-én egy páncélos szakította át a haláltábor kerítését, ekkor szabadult fel a láger - emlékezett vissza.
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a beszélgetésen azt mondta: sok mai fiatal alig-alig tudja elképzelni a holokauszt szörnyűségeit, miközben a vészkorszak szelleme ma is kísért a közéletben.
A római alapítású Sant'Egidio Közösség ökumenikus imát tart a megbékélés jegyében szerdán Budapesten, a Váci utcai Szent Mihály-templomban. Szeptemberben pedig elzarándokolnak Auschwitzba, ahol nemzetközi ifjúsági megemlékezésen vesznek részt.
