Az ostroványi roma gettó legszilárdabb építménye a fal, melyet 13 ezer eurós költséggel közakadásból húztak fel.

Az ostroványi roma gettó legszilárdabb építménye a fal, melyet 13 ezer eurós költséggel közakadásból húztak fel annak érdekében, hogy elválasszák a jelenleg középkori körülmények között élőket a jobb életszínvonallal rendelkező nem roma lakosságtól.

A 150 méteres falat - mely felháborodást keltett a roma és polgárjogi aktivisták körében - szürke betontéglából több mint két méter magasra építették. Szlovákiában, mint ahogy az ország kelet-európai szomszédainál is, a romák a társadalom peremén élnek. Rövidebb a várható élettartamuk, nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, és magasabb a gyermekágyi halálozási mutató. A roma gyerekeket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják valamilyen mentális fogyatékossággal, melynek következtében speciális iskolákba kerülnek.

Körülbelül 350 ezer roma él Szlovákiában, körülbelül az összlakosság 7 százaléka, de Ostroványban például a lakosság kétharmada roma.

Az ostroványi önkormányzat szerint a fal felépítése elkerülhetetlen volt annak érdekében, hogy a roma gettóval szomszédos telkek tulajdonosait megvédjék, akik az állandó gyümölcslopásra panaszkodtak.

A tudósítást kísérő kommentárban Lebor hangsúlyozza, szégyen, hogy a kommunizmus bukása után húsz évvel sincs egyetlen kormány a régióban, mely komolyabb erőfeszítéseket tett volna az egyre lejjebb süllyedő roma társadalom megsegítésére. Magyarországon rasszista gyilkosokat tartóztattak le, Kassán rendőrök kínoztak roma gyerekeket, Csíkszeredán a szennyvíztelep mögé telepítették át a roma családokat. Olaszliszkán egy magyar férfi meglincselése megágyazott a szélsőjobb "cigányterror" propagandájának, és bekövetkezhet egy olyan szociális robbanás, melynek még az Egyesült Királyság is megfizetheti az árát - írja Lebor.