HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Cigány befektetés: önvédelemnek álcázott diszkrimináció

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  románia
2010 Január 30    Forrás: Manna.ro - Parászka Boróka


Ez a cikk archív

A Hargita megyei önkormányzatok súlyosan megsértik a helyi lakosok érdekeit. Félreértés ne essék: nemcsak a cigányokét, hanem úgy általában, minden ott lakóét. Ehhez képest a kisebbik baj, hogy soha nem volt Székelyföld nemzetközi híre ilyen rossz.


Hirdetmény

A nyári cigány-magyar konfliktusok idején (Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon) még úgy tűnt, hogy a kezeletlen, meg nem értett, etnikaivá súlyosbított közösségi konfliktusok mérgesednek tettlegességig. Helyi érdekű, elszigetelt problémákról van szó. Mára azonban bizonyossá vált: általános a baj, és fél év alatt nem tanult a helyi és megyei vezetés az addigi hibákból, nem készült fel a konfliktuskezelésre, és egyáltalán nem érti, mi a feladata. Márpedig most meg fogja érteni.

Tesz róla a Romani Criss és az Amnesty International, hogy tovább ne lehessen a szőnyeg alá (vö. a város, a falu, a pöcegödör szélére) seperni a problémát. Csíkszeredában embertelen körülmények között, a szennyvízülepítő biztonsági övezetében élnek emberek tucatjai, összetákolt kalibákban, fémbarakkokban.

Az önkormányzat azt állítja: többet is tett az itt lakókért – akik egyébként az esetek többségében nem adófizetők, és nem is helyi illetőségű emberek –, mint az átlag helyi polgárért. Ingyen vezetékes vizet biztosít a számukra, lehetővé tette, hogy letelepedhessenek azok, akik máshol nem találtak maguknak helyet a nap alatt, de legalábbis a város területén.Az érvelés azonban sántít.

Törvényen kívül – hagyományosan

Az ingyen vezetékes vízre azért van szükség, mert ha az sem volna, pillanatokon belül katasztrófa alakulna ki az ülepítő – szargyár – közvetlen közelében élők között. A városvezetés hárít és nem segít.

A letelepedés sem lehetőség, hanem kényszer. A barakkokat maga az önkormányzat állította fel (miután vitatott módon kitelepítette a város egyik veszélyessé váló épületéből az ott lakókat), tudván tudva, hogy azokra nincs építési engedély, nem is lehet, hiszen a „zónában” ilyent nem is lehet kiadni.

Törvényen kívüli helyzetbe kényszerítette azokat az embereket, akiknek pont az ellenkezőjére lenne szükségük. Segítségre ahhoz, hogy visszataláljanak a jogszabályok által rendezett és fenntartott társadalomba.

Ha a csíkszeredai önkormányzat számára a törvényesség fontos lenne, akkor maga számolná fel a törvénytelen körülmények között működő telepet, és rendezné az ott élők sorsát a jogszabályoknak megfelelően. Van ilyen beruházásra, rendezésre példa nem egy, országszerte.

Önvédelemnek álcázott diszkrimináció

A mulasztásra van hivatalos indoklás: nincs miből és nincs hol szociális negyedet működtetni, az önkormányzatnak nincs telke erre, és nem tud vásárolni sem ilyent, hiszen senki sem adja el „a cigányoknak” a telkét, senki sem akar „cigány” szomszédságban élni. Ha az önkormányzat fenntartja ezt az érvét, nem tesz mást, mint tevőlegesen támogatja és fenntartja a szegregációt.

Lehet (de nem biztos), hogy a helyiekben működik ilyen önvédelemnek álcázott diszkrimináció. Ámbár az a tapasztalat, hogy sok pénzzel mindent el lehet érni. Türelemmel mindenkinek be lehet bizonyítani, hogy a cigány is csak olyan szomszéd, mint a magyar, a román.

Csak élni kell hagyni: dolgozni, gyermeket nevelni, méltányos, emberi életet élni. És ez nem egyszerű: hosszú hosszú évek munkája, sok-sok erőfeszítés kell ahhoz, hogy munkát, iskolát, egészségügyi ellátást kapjanak azok, akiket évtizedeken, sőt évszázadokon át megfosztottak mindettől. Akik számára „tradíció” a szimbolikus és konkrét rabszolgaság, számkivetettség.

A hazai cigányok integrációjára, felzárkóztatására az Európai Unió (is) sok, nagyon sok pénzt költ, mert Brüsszelben már tudják: közös érdek, és nem pusztán karitász a romák rehabilitálása. Senkinek sem jó, ha biológiai bombaként állandó járványveszély fenyeget az embertelen gettók környezetében.

Ha a munkanélküliség, a szegregáció, a kiszolgáltatottság miatti elkeseredés miatt súlyosbodik a bűnözés. A cigány-problémákat kezeletlenül hagyó önkormányzatok a teljes közösséget sodorják veszélybe, nem csak a cigányokat. Hogyan számolnak el ezzel?

Cigány befektetés

Volt egy fél év a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi esetek óta arra, hogy előrelépés történjen. Hol vannak az azóta kezdeményezett országos és uniós programok? Miért kell megvárni, amíg újabb és újabb botrány tör ki? Miért kell a cigány érdekvédelmet a Romani Crissre hagyni, holott a székely-magyar cigányok ügye saját – magyar – lelkiismereti kérdés. Önérzet kérdése. Emberség kérdése. Európai ember nem asszisztál az emberi méltóság sérüléséhez.

Messzebbre is lehet – és kell – menni tanácsokért, tapasztalatokért. De én azt javaslom, vegyék fel a hargitai RMDSZ-es város- és megyeatyák a kapcsolatot más, „közeli” (vö. RMDSZ-es) önkormányzati képviselőkkel Máramarosból. Vagy Böndi Gyöngyike alprefektussal, aki biztosan el tudja magyarázni, hogyan sikerült az elmúlt hónapokban EU-s pénzt szerezni cigány foglalkoztatásra, integrációra.

Ami elindult Máramaros megyében, arra kell legyen esély Hargita megyében is. Hacsak nem akarjuk szánt szándékkal azt a látszatot kelteni, hogy a magyarok nem adnak esélyt. Se a cigányoknak, se önmaguknak.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Agócs János lett az ORÖ új elnöke

  • Adventi fogadás az államfőnél

  • Roma ifjúsági tréning Rimaszombatban

  • A miskolci romák polgármestere is akar lenni a frissen megválasztott Veres Pál

  • Dancs Mihály felmondta az ORÖ-s szövetségét



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt