A Romani Criss roma jogvédő szervezet tiltakozott a kényszer-kilakoltatás ellen, és be is perelte az önkormányzatot.

A bukaresti napilap emlékeztet, hogy a székelyföldi városvezetés hat évvel ezelőtt kényszerrel telepített romákat egy veszélyessé vált épületből a helyi szennyvízülepítő biztonsági zónájába, ahol barakkokba helyezte el őket. A legismertebb nemzetközi emberjogvédő szervezet gettósítással, az alapvető emberi jogok megsértésével, kényszer-kilakoltatással és faji diszkriminációval vádolja a csíkszeredai önkormányzatot.

Az AI 12 oldalas, fotókkal és esettanulmánnyal illusztrált jelentésében roma családok otthonukból való kilakoltatásáról ír, akiket úgy tettek utcára, hogy nem kínáltak fel más, megfelelő lakást számukra. A Hulladékként bánnak velük című tanulmány szerzői szerint ez az eljárás ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Felszólította a román hatóságokat, hagyjanak fel a roma lakosság kényszerű kilakoltatásával, és garantáljanak lakhatási jogot számukra. Az esettanulmányban csíkszeredai romákat szólaltattak meg, akik álnéven mesélnek arról, hogy a helyi önkormányzat értesítés nélkül kilakoltatta őket. A tanulmányban megszólaltatott egyik roma férfi szerint közösségüket a városi szennyvíztisztító mellé, a hatóságok által odatelepített fémkonténerekbe költöztették, ahol nincs víz, fűtés, illetve villanyáram.

A Romani Criss roma jogvédő szervezet tiltakozott a kényszer-kilakoltatás ellen, és be is perelte az önkormányzatot. A pert azonban a kezdeményezők elvesztették. Oana Michalache, a szervezet szakértője a lapnak elmondta: több alternatíva is felmerült az új lakóhelyet illetően, Csíkszereda város vezetése azonban a legrosszabb mellett döntött, a szennyvízülepítő környezete rendkívül veszélyes, szennyezett környezet.

Antal Attila csíkszeredai alpolgármester elmondta: a cigányok számára azért biztosítottak lakhelyet éppen az ülepítő mellett, mert máshol nem talált arra alkalmas területet az önkormányzat. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság (DSP) aligazgatója, dr. Bokor Márton nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre: mi igaz abból, hogy a biztonsági zónában élők közvetlen veszélyben vannak. "A talaj fertőzött. Tömeges megbetegedésről, például sárgaságról azonban nincs adat" - mondta.

"A romáknak a városi ülepítő mellé való telepítése egyértelmű szegregáció" - minősítette az Új Magyar Szónak Asztalos Csaba a csíkszeredai önkormányzat 2004-es döntését. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) akkori tagja lapunknak elmondta: a tanács etnikai diszkrimináció címén a kényszer-kilakoltatás után negyvenmilliós bírságot is kirótt az önkormányzatra, amit aztán bírósági úton hatálytalanítottak.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere az erdélyi Krónikának kifejtette: szerinte az Amnesty International valószínűleg azért tüntette fel Csíkszeredát a legnagyobb probléma melegágyaként, mert nem járt máshol. Hajdu Gábor, a Hargita Megyei Területi Közrendi Hatóság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyeszékhelyen nagy a kilakoltatottak száma, és ez nem csak a roma nemzetiségű személyeket érinti.