Az ombudsman azt mondta: korábban ő is azt hitte, hogy a különféle programok változást hoznak, de nem így történt, és be kell látni, ez így nem mehet tovább.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint a rendszerváltozással egyre rosszabb körülmények közé került a cigányság, egyszerre dőltek le és emelkedtek falak a többségi társadalom és a cigányság között. A hétköznapi életben jelen lévő diszkrimináció, a szegénység és a munkanélküliség, a kilátástalan jövő miatt ma nem öröm cigánynak lenni, és a romákkal szembeni előítéletesség minden színtéren jelen van - fogalmazott.
Az ombudsman - aki országgyűlési megbízatása előtt a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet romológiai kutatócsoportjának vezetője volt és számos kutató-elemző munkát végzett a témakörben - azt mondta: korábban ő is azt hitte, hogy a különféle programok változást hoznak, de nem így történt, és be kell látni, ez így nem mehet tovább.
A generációk óta felnövő iskolázatlan embereknek nincs esélyük a kitörésre, mára olyan helyzetbe kerültek, hogy bármit megtehetnek velük - hívta fel a figyelmet. Példaként említette azokat az önkormányzati rendelkezéseket, kezdeményezéseket - a szociális kártyát, a segélyek részletekben történő kifizetését, a segélyért munkát elvet -, amelyek látszólag a kiszolgáltatott helyzetben lévő cigányság ellen irányulnak, de valójában minden szegény és segélyezett embert támadnak.
A kisebbségi biztos hangsúlyozta: a magyar társadalom jövője nem választható el a hazai cigány emberek sorsától. A romákra nehezedő társadalmi előítéletesség az élet minden területén nyomasztó, ezért félő, hogy az aktuális gazdasági és a permanens politikai válság, a szavazatoptimalizálásra figyelő pártok, a felelőtlenül nyilatkozó és a gyakran ártó módon hallgató közszereplők a cigányok kirekesztettségét - a bűnbakképzés jól bevált, ezer éves trükkjével - véglegessé, az integrációt lehetetlenné teszik - figyelmeztetett.
Kállai Ernő szerint amiatt, hogy modernizációs válságban van a cigányság, még mindig nincs szociális, kulturális és emberi jogi érdekérvényesítő képessége, jó részük kiszakadt a társadalomból. Ezeket a kérdéseket a kisebbségi önkormányzatok nem tudják artikulálni, mert nem ez a feladatuk, a meglévő maroknyi értelmiség viszont nem tud komoly hatást gyakorolni a politikára. Ennek eredménye, hogy megjelentek az önjelölt vezetők, magukat vajdáknak nevezők, akik egy demokratikus államrendtől idegen rendszer felébresztésében látják a megoldási lehetőséget - tette hozzá az ombudsman, megjegyezve, hogy vannak olyan politikai körök, érdekek, amelyek ezt támogatják.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa "borzasztó nagy erkölcsi tragédiának" nevezte, hogy roma vezetők ellen büntetőeljárásokat kellett indítani az elmúlt években, hónapokban. Véleménye szerint ez erkölcsileg a teljes közösségnek káros, ugyanis ezzel az egész cigányságra árnyék vetül.
Az ombudsman ezért azt javasolja: minden érintett fontolja meg, milyen hatással van a roma közösségre egy-egy ilyen ügy, és a megtisztulást segítve álljon a nyilvánosság elé. Ha önmagukba tekintve úgy vélik, ártatlanok, utolsó leheletükig küzdjenek igazukért, de ha nem, le kell vonniuk a következtetéseket - jelentette ki.
Megjegyezte, az emberek jó részéhez hasonlóan a médiumok ma kétféle bűnelkövetőt tartanak számon: cigányokat és "semlegeseket". A "cigánybűnözés" fogalmát és létezését bizonyítani akaró sztereotip nézetekre pedig egyre nagyobb a fogékonyság - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy ehhez a roma vezetők büntetőügyei nagy mértékben hozzájárulnak. Kállai Ernő azt mondta: ezt ombudsmanként és a közösséghez tartozóként is nehezen éli meg, feldolgoznia is egyre nehezebb.
