HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Cigányok: hazátlan európaiak?

betűméret csökkentése betűméret növelése
2010 Január 23    Forrás: hirextra.hu


Ez a cikk archív

Ladányi János szerint a rendszerváltás után kialakult és a jelenleg is követett módszerekkel lehetetlen a társadalmi integráció megvalósítása, illetve Magyarország felzárkózása Európához; a szociológus ebbéli véleményének a Cigányok: hazátlan európaiak címmel rendezett pénteki budapesti konferencián adott hangot.


Hirdetmény

Mára a területi, a szociális és az etnikai hátrányok oly mértékben halmozódtak, hogy azok az eddigi módszerekkel nem kezelhetők - mondta Ladányi János. Véleménye szerint a jelenlegi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, lakás-, iskola- és településrendszerrel, valamint szociálpolitikával esélye sincs a felzárkózásnak.

Mint mondta, az önkormányzati rendszer nem a leszakadók társadalomba való visszaintegrálódásában segít, hanem igyekszik megszabadulni a legszegényebbektől. A jelenlegi kisebbségi önkormányzati rendszerrel, amely szerinte "a romák esetében intézményesített politikai gettó", nincs értelme romák integrációjáról beszélni.

A magyarországi település- és iskolarendszer Európában az egyik legszegregáltabb, itthon nagyon alacsony a bérlakások száma - sorolta a problémákat Ladányi János, aki szerint súlyos gondot jelent a magyar társadalomszerkezet is, amelyben egyre mélyül a szakadék a szegények és a nem szegények között.

Ilyen súlyú társadalmi problémák, ha megoldódtak a világban, akkor csak oly módon, hogy a különböző politikai erők között valamifajta megegyezés létrejött - hangsúlyozta a szociológus. Egyebek mellett meg kellene egyezni abban, hogy ez nem roma probléma, nem lehet pártpolitika kérdése, és nem lehet kampánytéma - fűzte hozzá.

Ladányi János szerint az önkormányzati és kormányzati programok egyenesen vezettek ahhoz az erőszakhullámhoz, amely az utóbbi évben Magyarországon végigsöpört. "A magányos gyilkosoknak rengeteg tettestársa van" - fogalmazott, hozzátéve: "a magányos gyilkosok nagyon jól integráltak abban az intézményrendszerben, politikai rendszerben, amely Magyarországon a rendszerváltás után kialakult".

Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke előadásában, vitatkozva Ladányi János egyik kijelentésével, azt mondta, a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer "különösen jó dolog". Egyetlen ilyen kifinomult képviseleti rendszer nincs máshol Európában - szögezte le, majd hozzátette: sok hibája van a rendszernek, de lehet javítani rajta.

Balog Zoltán szólt arról is, hogy szerinte a szociális kártyát meg lehet csinálni jól is. Az önmagában nem emberi jog ellenes és antidemokratikus, jól kell megalkotni, "úgy, hogy valóban segítsen a következő generációnak" - fogalmazott, hozzátéve, hogy azt akkor egy országos rendszer részeként kell megcsinálni.

Mohácsi Viktória, a Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány igazgatója, volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: "nekünk, romáknak és nem romáknak ebben az országban, meg a világon mindenütt együtt kell élnünk!" Véleménye szerint, ha nem tudjuk meg, kik álltak még a roma gyilkosságok hátterében, akkor hagyjuk, hogy "a hatósági szervek közé a nácizmus bekerüljön".

Katz Katalin, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára a romák üldöztetését áttekintő előadásában azt hangsúlyozta: a múlt, a jelen és a jövő kapcsolata azt követeli, ne felejtsünk, akkor sem, ha fájdalmas az emlékezés. Ismerjük fel a veszedelmet, amely nem csak a romákat és a zsidókat fenyegeti. A holokauszt az egész társadalmat romba döntötte, a gyűlölet nem teremt jobb társadalmat. A vészjelző kezdet az elutasítás, a diszkrimináció, a kirekesztés és a hallgatás - figyelmeztetett.

Ceija Stojka osztrák író, roma holokauszt túlélő személyes emlékeiről számolt be, például arról, hogy kislányként a holttestek között elbújva, cipőfűzőt és bőrdarabokat rágva tudott csak megmenekülni a haláltól.

Marco Gnavi, a Sant Egidio (Szent Egyed) közösség papi felelőse azt mondta, a cigányok ügyének nyugtalanítania kell az európai lelkiismeretet: hét évszázadon át üldözték őket.

A konferencián felolvasták Antonio Maria Veglió, a Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsa elnökének levelét, amelyben üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Mint írta, mindenki felelőssége és feladata, hogy megállítsuk azokat a mechanizmusokat, amelyek gyűlölködéshez és sokszor szegregációhoz vezetnek.

A konferenciát a Sant Egidio közösség szervezte, amely 1968-ban jött létre Rómában. A főként világiakból álló katolikus szervezet hetvenegy országban van jelen.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Február   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Már kamasz lenne a Tatárszentgyörgyön meggyilkolt kisfiú

  • Roma hősök – Szimpózium, kötetbemutató és kiállítás Budapesten

  • A romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

  • Emléktáblát avattak a romagyilkosságok áldozatainak

  • Romagyilkosságok - Az áldozatokra emlékeztek Budapesten a tizedik évfordulón



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt