A felperesek a szegregáció és a hátrányos megkülönböztetés megállapításán túl többek között azt kérték a bíróságtól: kötelezze az önkormányzatot a jogsértés abbahagyására.

Gyöngyné Kovács Gabriella bíró rövid indoklásként elmondta: a települési önkormányzat jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor iskolaépületének egy részét bérbe adta az alapítványi iskolának, a szerződés nem volt színlelt. A bérleti jogviszonyból nem következik a diszkrimináció, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat határozataival eleget tett az egyenlő bánásmód elvének.

A felperesek - Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) - azért perelték az önkormányzatot és a magániskolát létrehozó Zana Sándor Imre alapítványt, mert álláspontjuk szerint a kétféle iskola léte miatt elkülönítik, és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

A felperesek a szegregáció és a hátrányos megkülönböztetés megállapításán túl többek között azt kérték a bíróságtól: kötelezze az önkormányzatot a jogsértés abbahagyására, azaz mondja fel a bérleti jogviszonyt az alapítványi iskolával, és fokozatosan állítsa helyre a 2002 előtti helyzetet, emellett fizessen egymillió forint közérdekű bírságot.

Az alperesek jogi képviselője azt hangoztatta: az alapítványi iskolának bérbe adott iskolarésszel kapcsolatos helyi önkormányzati határozatokról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság már tárgyalt, és a közigazgatási perben jogerős döntés született.

A megyei bíróság 2006 márciusában azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés.

A 2002 óta létező jászladányi alapítványi iskola azért vált a támadások célpontjává, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermeke - mivel az előírt tandíjat nem tudja megfizetni, így nem juthat be az intézménybe - hátrányos helyzetbe került a többiekkel szemben. Az ítélet kihirdetése után Kállai László, a JRPSZ vezetője a újságíróknak azt nyilatkozta, hogy továbbra sem adják fel, így a polgári per várhatóan a táblabíróságon folytatódik.