HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

"Elvették a magyarságunkat"

betűméret csökkentése betűméret növelése
2009 November 26    Forrás: Magyar Narancs-Varró Szilvia


Ez a cikk archív

Ha a szocialisták nem veszik komolyan a romák elleni támadásokat vizsgáló bizottság megállapításait, bármikor megismétlődhetnek a merényletek. Cinikus hozzáállás a hibák elismerése helyett pártpolitikai csatározásnak beállítani a jelentést. A polgárjogi vezetőt arról is kérdeztük: nem veszített-e a hitelességéből, hiszen hét éve a kormányzatnak is dolgozik.


Hirdetmény

Magyar Narancs: Mikor volt utoljára az az érzése, hogy kiszállna a cigányügyből?

Horváth Aladár: Szoktam nagyon kétségbe esni. Pénteken például elolvastam az egyik sajóbábonyi gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvét; mostanra már tizennégy cigány gyanúsított került a rendőrség elé, tíz közülük előzetesben ül. A kihallgatási jegyzőkönyv szerint az egyik nyomozó kétszer teszi fel azt a kérdést a gyanúsítottnak, hogy hallott-e olyan kijelentéseket, ami a "Magyar embereket" sértheti vagy fenyegeti. Így, végig nagy M-mel, míg a cigány kicsivel. Ez az ügy az ötvenes évek koncepciós pereit idézi föl, ahol arra kíváncsiak, tett-e a delikvens a Kommunista Pártra negatív megjegyzést. Mintha a cigányokat kvázi államellenes bűncselekménnyel vádolnák, miközben az államnak nagyon is megfogható a felelőssége, hogy a sajóbábonyiak megtámadták azt az autót. Egy feloszlatott társadalmi szervezet garázdálkodhat az országban, de börtönbe a cigányok fognak kerülni, mert a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmére, elsősorban a cigányok érdekében meghozott törvényeket ellenünk fordították, és ahogy látjuk, gátlás nélkül alkalmazzák.

MN: Sajóbábonyban a Jobbik tartott rendezvényt, a gárdisták nem egyenruhában, alakzatban, vezényszavak nélkül voltak jelen. Nem provokálták a helyszínen a romákat, a romák támadtak először.

HA: Voltak, akik gárdista-egyenruhában voltak, és nem engedték be a romákat a rendezvényre. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a konfliktus után két nappal megjelenik Vona (Gábor, a Jobbik elnöke - V. Sz.), végigsétál a főutcán mint "békehozó", és azt mondja a népnek, "mi foglalkozunk egyedül érdemben a problémáitokkal, tessék ránk szavazni".

MN: Egy legális párt rendezvényéről beszélünk, miközben a romák bűncselekményt követtek el.

HA: Aki husángot fog, tudnia kell, mit követ el, és vállalnia kell a következményeket, ám a hatalomnak számolnia kell azzal, hogy amikor egy cigány kilép az utcára, a fejében ott van az elmúlt egy év pogrompszichózisa is, és ezért sem lehet olyan cinikus, hogy úgy állítsa be néhány felheccelt, magáról megfeledkezett fiatal bűntettét, hogy az a magyar nép elleni erőszak volt. A cigányokat közösség elleni izgatással gyanúsítják, ami egyrészt a Jobbik szája íze szerinti megfogalmazás, másrészt azért ez az állítólagos "közösség" egy jól behatárolható, bíróság által betiltott szervezetet és a szimpatizánsait jelenti. Az önmagát demokratikusnak tartó politikai elit felelőssége, hogy a szélsőjobb ne erősödjön tovább; hogy a rendőrséget és a titkosszolgálatokat ne bizonytalanítsák el politikai célokból. Világos elvárásaik legyenek a végrehajtó hatalommal szemben, például gárdaügyben. Nem a cigányellenességben kellett volna nagykoalíciót kötniük, hanem az antinácizmusban.

MN: A romák elleni támadások miatt a titkosszolgálati miniszterek felelősségét is megállapította a Gulyás-féle nemzetbiztonsági vizsgálóbizottság. Szilvási György volt miniszter és Laborc Sándor volt NBH-vezető azonban puszta pártpolitikai csatának állítja be a bizottság megállapításait.

HA: A baloldal akkor se képes szembenézni a felelősségével, amikor már akár meg is tehetné. Maga Ficsor Ádám is elmondta, hogy hibáztak, hiszen az elkövetők éveken át a látókörükben voltak. Ha a szolgálatok szakszerűen dolgoznak, nem veszítettünk volna el apákat, gyermekeket és édesanyákat. Mérhetetlen cinizmus ezt fideszes-liberális ármányként beállítani. A jelentés hiteltelenítése azt jelenti: az illetékesek nem veszik komolyan a felelősségüket. Azaz bármikor megismétlődhet, hogy faji okokból gyilkoljanak le másokat.

MN: A másodfokú ítélettel lezárult-e valamennyire az olaszliszkai ügy?

HA: Nem. Ha Sajóbábonyban meghal valaki, most második Olaszliszkának neveznék. Ezért nem szabad a cigány embereknek a provokációkra erőszakkal válaszolniuk, mert a következményeket ők maguk szenvedik el.

MN: Olaszliszka kollektív, kitörölhetetlen bűnként vésődött be sok cigány ember tudatába. Mi történt?

HA: Olaszliszka története nem 2006-ban kezdődött. Szinte valamennyi zsidót kiirtottak a településről, szegény cigányokat költöztettek a helyükbe, akiket viszont a helyiek egy része nem tartott méltónak arra, hogy egy levegőt szívjon a rendes magyar emberekkel. Két évtizede minden létalapját elvesztette az a vidék, egyetlen kormány sem érezte felelősségének, hogy befektessen oda. Azon kívül, hogy a romák napszámban a szőlőben dolgoztak, és hogy ne haljanak éhen, halat rabsicoltak, az életük egyetlen stabil alapja a többség által kapott megvetés volt. Egymás mellett él egy harmadik világba kényszerített, nyomorgó, frusztrált, jövő nélküli népesség egy így-úgy polgárosodó magyar világgal. Régóta mondjuk, hogy olyan mértékű feszültségek fognak kialakulni, amikből bármikor robbanás lehet. Senkit nem ment fel a bűn alól a szociológiai-történelmi háttér, de magyarázatul szolgálhat arra, hogy mely bűnös felelőtlenségek vezethetnek el társadalmi krízisekhez.

MN: Miközben a cigányokat a körülmények áldozatának állítja be, a gárdisták és szélsőségesek esetében az egyéni felelősséget kéri számon. Ez nem igazságtalan?

HA: Az olaszliszkai és az ahhoz hasonló helyzetű cigány közösségek és a Magyar Gárda-jelenség ugyanannak a magyar politikai-történelmi valóságnak a részei. A Magyar Gárda ugyanúgy eszköz egy politikai koncepció érvényesüléséhez, mint a cigányellenesség. Nem felmentve a gárdatagokat, nyilvánvaló, hogy ők is választ keresnek a közösségnélküliség, a perspektívátlanság, a sértettségek, veszteségek témáira. A legegyszerűbb recept pedig a fasiszta ideológia: a zsidók, cigányok, melegek, kommunisták bűnössége. Ezek közül a leginkább szem előtt lévő és leggyengébb társaság mi vagyunk. A gárdajelenség felfogható egyfajta társadalmi devianciaként, amelyet nem pusztán a kriminalizálásukkal, hanem a kiváltó okok megszüntetésével is orvosolni lehet.

MN: De milyen állapotban vannak a romák? Az erős cigányellenesség mennyire erősíti föl bennük, hogy bármit tesznek, csak rosszul tehetik?

HA: Az elmúlt két és fél évtizedben olyan mértékűvé vált a nyomor, a munkanélküliségből eredő fizikai és mentális leépülés, hogy mindez törvényszerűen alakított ki aszociális viselkedésmintákat. Nem pusztán arról van szó, hogy valaki szembemegy a normákkal, hanem hogy törvényen kívülre helyezi magát, és figyelmen kívül hagyja a társadalom normáit és szabályait. Egyre elfogadóbbakká váltunk a minket, cigányokat a médiában és a politikában érő támadásokkal szemben, ám ez dolgozik mindannyiunkban: a társadalmon kívülre rekedt mélyszegény cigányok és nem cigányok aszociális viselkedése erre a társadalmi kizuhanásra, ellenséges, gyűlölködő közegre adott válasz.

MN: Hogyan hat mindez a roma fiatalokra? Növekszik-e a gettókban lakó gyerekekben az agresszió?

HA: A gettólétnek speciális pszichológiája és szubkultúrája van nálunk is. Minden egyes, kényszerűen összezárt közösség a börtönpszichológia alapján működik, ahol az erősebb teljhatalmú, a gyengébb pedig tökéletesen kiszolgáltatott. A legerősebb családok maffiaszerű hatalma uralkodik, melynek egyik eszköze a fizikai erőszak és az uzsora. Ezek a családok egyébként a legtöbb helyen kiváló kapcsolatot ápolnak a legális Magyarország helyi potentátjaival. Meg kell nézni a nyomorgó településeinket: polgármester, jegyző, rendőr mind tudja, ki az uzsorás, a jogállami intézmények helyett az ő pénze és hatalma tartja fenn a rendet. Ezekben a közösségekben sokkal erősebbek és durvábbak az erőszakos cselekmények egymással szemben, mint ami esetleg interetnikusan működik. Ám ezekkel szemben többnyire közönyös az igazságszolgáltatás, hisz úgy gondolják, ez egy másfajta nép, másfajta kultúra. Hogyan várjuk el ettől a csoporttól, hogy törvénytisztelő legyen, befogadó a magyar törvényekkel, ha őt szociális-etnikai helyzete miatt törvényen kívülinek tekintik? Míg egy polgárosult cigány család gyerekei orvosok, ügyvédek akarnak lenni, egy telepi cigány gyerek számára mi lehet a perspektíva? Lányok számára a gazdag külföldi férj, a fiúk számára a "vállalkozás" vagy a futtatás.

MN: Sokszor az uzsorával együtt ezek jelentik a kiemelkedést a közösségből.

HA: Miközben a többségi mítoszok arról szólnak, hogy a cigány közösségek összetartóak, és egyként ugranak össze a nem romák ellen, valójában szörnyűséges kiszolgáltatottságban él például a roma nők egy jelentős része.

MN: Nagyobb-e az iskolai erőszak a gettóiskolákban?

HA: A többség szemében az olaszliszkaiak, a sajóbábonyiak, a konfliktusos településen élő nyomorgó cigányok "a" cigányok. A válságrégiókban felnövő cigány gyerekek önképe, lelkiállapota, vágyai megfelelnek környezetük lepusztult, reménytelen és kilátástalan világának. A cigány gyerekek egyharmada, közel fele koncentrációs táborba születik. És ott is fog meghalni. Gyerekeink éheztetése ezekben a táborokban a legembertelenebb erőszak. A magyar politikai és gazdasági elit felelőssége a cigány gyerekek sorsa iránt óriási, ám mulasztásukért sose kerülnek életfogytiglani börtönbe. Az olaszliszkai lincselés a gettólázadások legdurvább formája volt: bemegy egy idegen a Harlembe, és meggyilkolják. A szélsőjobbos média cigányspecifikus bűncselekménynek igyekezett beállítani az olaszliszkait, interpretációjukat a mértékadó sajtó is átvette. Ennek következtében olyan cigányellenesség alakult ki az országban, amely egymás után tör át gátakat. A gettókat és az ott élőket fel kell szabadítani.

MN: És ezt ki teszi meg?

HA: Ezt a cigányoknak kell megtenniük. Azon tűnődöm, hogy az én családomnak hogyan sikerült kijönnie a miskolci üveggyári telepről, vagy az amerikai feketéknek hogyan sikerült az ottani gettókból. Mindig külső segítség kellett a belső akaráshoz. A cigányok fejében csak ők maguk tudnak rendet tenni. Az itt élők hitévé, akaratává kell válnia annak, hogy a saját sorsuk ügyében a saját közösségeik ereje tud változásokat indukálni, és nem érdemes várni az önkormányzatokra, az államra, a pártokra. Közösségként ki tudják harcolni, hogy bemenjen a villany a telepre, le legyen aszfaltozva az út, a gyerekeik ugyanazokat az iskolai szolgáltatásokat kapják, és megtalálják helyben a szövetségeseiket.

MN: Képesek erre a telepen élő romák?

HA: Kétféle felfogás létezik a gettófelszabadítás ügyében: vagy kitörnek a gettólakók, vagy az állam számolja fel a telepeket. Utóbbi rövid távon senkinek sem érdeke: a helyi politikus elveszíti a választást, a középosztály hallani sem akar az együttélésről, együtt tanulásról. Eközben a hatóságok minden erejükkel a romákra szállnak rá, és előítéletesen alkalmazzák a törvényeket. A tarnabodi cigány fiúkkal kapcsolatban 11 hónapon keresztül az ügyészség és a bíróság is osztotta azt a rendőrségi gyanúpert, hogy ők követték el a romák elleni merényleteket. Jól ismerjük a vérvádat: a kemencei perben 1782-ben addig ütötték a cigányokat, míg az egyikük bevallotta, hogy megették az eltűnteket. Száznegyvenöt cigányt karóba húztak és felnégyeltek, majd elhíresztelték, hogy a cigányok kannibálok. Később kiderült, hogy a hatóságok olyan embereket kerestek rajtuk, akik rég meghaltak.

MN: Hogyan változott a romák és a rendőrség viszonya a rendszerváltás óta?

HA: A legsúlyosabb, az intézményesített rasszizmus legpregnánsabb példája, amikor rendőrök cigányokat bántalmaznak, és ha az áldozatok jogorvoslatot kérnek emiatt, ők kerülnek bíróság elé, akár börtönbe is hivatalos személy elleni erőszakért. A magyar rendőrségben a csendőrvirtus keveredik a nyugati megengedőbb viselkedéssel. A cigányok vannak a legjobban kiszolgáltatva nekik; sok településen, ha elharapóznak a lopások, a rendőrök egyszerűen kimennek, és hülyére verik a cigánytelepet. Amikor a rendőr már a jegyzőkönyvben nagy M-mel emlegeti a magyarságot, és a cigányokkal akarja összeugrasztani őket, az totális faji pszichózist jelent. Rég meg vagyunk fosztva attól, hogy mi magunkat magyaroknak gondolhassuk, elvették a magyarságunkat. Az "átkosban" úgy nőttünk fel, hogy idomulnunk kell az országhoz, cserébe egyenlők leszünk a gádzsókkal. Elhitték a cigányok, hogy ők is egyenlők lehetnek. Ma a cigány emberek, lecsúszók többsége úgy gondolja: ő egy tizedrangú állampolgár.

MN: Mi ebben az ön felelőssége? Éveken át tanácsot adott a szocialista kormánynak.

HA: Felelős cigány értelmiségi nem teheti meg, hogy ennyire rossz helyzetben lévő ország még rosszabb helyzetben lévő cigányainak érdekében ne adjon tanácsot. Ha a Fidesz kérte volna, nekik is adtam volna. Van egy politikusi és egy polgárjogi tapasztalatom. Amikor Medgyessy Péter felkért erre, feladtam évtizedes független polgárjogi vezetői státuszomat, és kormányzati szakértői-tanácsadói szerepet vállaltam. Az integrációpárti elveket és szakmai alapvetéseket igyekeztem elfogadtatni, a döntések előkészítésébe és meghozatalába nem volt beleszólásom.

MN: Ez így vállalható volt önnek? Az MSZP vállalható volt?

HA: Addigra már ledolgoztam, hogy eszdéeszes "zsidóbérenc" vagyok, mert a polgárjogi mozgalomban ugyanolyan határozottsággal mentem neki a liberális polgármesternek, mint a fideszesnek, ha törvénytelennek gondoltuk a kilakoltatási gyakorlatát. Sose gondoltam, hogy az MSZP hiteles baloldali párt lenne, de tanácsadóként igyekeztem képviselni az integrációs szemléletet: hogy nincs szükség külön cigánypénzekre, intézményrendszerekre. Országos cigány önkormányzati (OCÖ) elnökként is azért bukhattam meg, mert az MSZP engedte: a baloldalhoz dörgölődző cigány politikusok nem akartak együttműködni velem, hisz az én programom az OCÖ megszüntetése és a cigány politikai képviseletnek a magyar alkotmányos struktúrákba való integrálása volt.

MN: Hányszor bánta meg, hogy a nevét adta a baloldali kormány romapolitikájához?

HA: Tény, hogy nem volt elég erő bennem tizenöt éves harc után, hogy ugyanazzal az energiával folyatathassam a polgárjogi mozgalmat, mint korábban. Sokszor megbántam, ugyanakkor azt is gondoltam: ha csak a javaslataim 10-20 százaléka megy át, komolyabb erkölcsi károk nélkül végigcsinálhatom ezt a pár évet.

MN: És ön szerint így lett?

HA: Igen. Gyurcsány Ferenc, aki a társadalompolitikai tanácsadó testületébe hívott, ha másban nem is, retorikájában hosszú időn keresztül a polgárjogi mozgalom elveit, szókészletét alkalmazta, kezdve azzal, hogy egy Magyarország van, cigány és gádzsó magyarok közös országa. A gondolatok szintjén a polgári jogegyenlőség talaján állt. Egészen addig, amíg Alsóvadászon nem mondta azt, amit korábban Orbán Viktor: dolgozom én is, menjenek el maguk is. Meg hogy a cigány gyerekeket kollégiumba kell vinni, úgy lehet megtörni a leszakadás láncolatát. 2007-ig, amíg tanácsadója voltam, a miniszterelnök progresszív vonalat vitt; hogy ebben megbukott, az részint az MSZP-n belüli nacionalista, cigánygyűlölő politikusoknak köszönhető. Hogy Gyurcsány az ő foglyuk, legélesebben a miskolci rendőrkapitány menesztésekor, majd váratlan visszahívásakor volt látható. Amikor a közigazgatás és az iskolák visszakörzetesítése ellen tiltakoztunk, felhíva a figyelmet, hogy az egész térségek leszakadásához, további gettósodásához fog vezetni, kiszállhattam volna a tanácsadásból. Éreztem, hogy sok cigány és nem cigány ember előtt devalválódik a hitelem, sokan gondolhatták ugyanis, hogy tehetnék értük, és mégsem teszek. Időben el kellett volna mondanom, hogy hiába verem az asztalt, nincs érdemi befolyásom a döntésekre. Ebben van leginkább a felelősségem.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Július   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Romagyilkosságok: kérdések, tíz év után is

  • A megtámadott kárpátaljai romákért emelt szót Farkas Félix a parlamentben

  • A Jezsuita Roma Szakkollégium felvételi felhívása

  • Szálka a szemben: az Auróra küzdelme az önkormányzattal

  • Csemer Gézára emlékeztek



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt