A szerb fővárosban nyáron döntöttek úgy a hatóságok, hogy az egyetemi olimpia, az Universiade "zavartalan lebonyolítása érdekében" szögesdróttal veszik körül a falu környékén lévő cigánytelepet.
"A fal azért van itt, hogy ne járjanak erre a romák és ne csináljanak itt a rendetlenséget. A szeméttárolóból kitúrják a ruhákat, hulladékot és oda hordják, ahol élnek. A szemetet szétszórják az utakon. A lakóházak tövébe odacsinálnak. Ez már hosszú évek óta húzódó probléma, ezért örülük annak a falnak" - mondta a SME napilapnak az egyik lakó, Gregor Ondrík.
Egy másik lakó szerint a fal a zajok ellen épül. A falat építő munkások is ezt mondták, bár ironikusan megjegyezték: ki látott már olyan zajárnyékoló falat, amely úgy akar védeni a gékocsik okozta zajtól, hogy nem az út mellett húzódik.
A romáknak azonban nem tetszik a fal, szerintük egyértelműen azért épül, hogy megakadályozza a lakótelepen való áthaladásukat. gyakran járok arrafelé, zavar ez a fal, kerülnöm kell miatta. Azért építették, hogy ne járjanak erre a cigányok. A mieink a konténerek miatt jönnek ide, rendetlenséget csinálnak" - mondta a közeli telep egyik lakója, elismerve, nem is csodálkozik azon, hogy a lakosok panaszkodnak.
A nagymihályi városi hivatal szóvivője azt mondta, a fal sport céljából épül, például fallabdázásra illetve kosárlabdázásra is lehet használni, részben pedig zajárnyékolás lesz a feladata. Mint mondta, a beruházás 40 ezer euróba kerül.
Ján Slota, a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt elnöke augusztusban úgy nyilatkozott: a magyaroknak felesleges ágálni a szlovák nyelvtörvény ellen, amikor Magyarországon halomra ölik a cigányokat. A szlovák miniszterelnök-helyettes pedig azt mondta: "meg kell akadályozni, hogy a határokon túlról begyűrűzzön Szlovákiába a romaellenesség". A Heti Válasz utánanézett, hogy - függetlenül a magyarországi gyilkosságoktól - mennyire szegregálják a cigányokat Szlovákiában és a térség más országaiban.
Ha felállítható negatív "rangsor", akkor a régió országai közül Szlovákiában a legrosszabb a romák helyzete. Nem csak a szegénység, de a hivatalos állami szintű szegregáció is sújtja őket. A kilencvenes évek végén Rudolf Schuster, Kassa akkori polgármestere - a későbbi köztársasági elnök -, kitelepítette a városból a cigányokat, és egy elkülönített lakóhelyet jelölt ki számukra. Az Eperjes melletti Osztrópatak (Ostrovany) község önkormányzata nemrégiben ugyancsak fallal szigetelte el a helyi cigánytelepet, így akarván megelőzni a bűnözés terjedését. Aleksander Musinka eperjesi egyetemi tanár szerint a gettósítási tendencia egész Szlovákiában egyre erősödik. (A második világháborús szlovák fasiszta bábállam idején egyébként kitiltották a romákat a városokból.)
A szerb fővárosban nyáron döntöttek úgy a hatóságok, hogy az egyetemi olimpia, az Universiade "zavartalan lebonyolítása érdekében" szögesdróttal veszik körül a sportolók otthonául szolgáló Belleville olimpiai falu környékén lévő cigánytelepet. A bejárathoz rendőröket és biztonsági embereket vezényeltek, akik éjjel-nappal ellenőrizték a be- illetve kijövőket. A szerb belügyminiszter szerint a telepek megzavarhatták volna a július első felében megrendezett játékokat.
A nemzetközi közvélemény tíz éve figyelt fel arra, hogy egyes kelet-európai országokban gettóba kényszerítik a romákat. A BBC tudósítója néhány éve a moldvai csángók volt központjában, a mára teljesen elrománosított, százezer lakosú Karácsonkőn járt, és döbbenetes beszámolót közölt az itteni gettósításról. A cigányokat ugyanis egy használaton kívüli csirkefarmra kényszerítették; kétezer embert zsúfoltak be a telepre, ahonnan csak dolgozni mehettek ki. A farmot magas fallal vették körül, a bejáratot a rendőrség őrizte. A város polgármestere azzal védekezett, hogy egy szabályos roma kerületet akart létrehozni, városközponttal, ahol templom, orvosi rendelő, közösségi ház kerül kialakításra. A cigányokat az erdőben, a közmunkákon, útépítésen dolgoztatták, bérükből levonták a lakhatási költségeket. Az újságíró megjegyezte: "úgy látszik, Hitler szelleme ott sétál a karácsonkői városházán".
Karácsonkő valószínűleg a cseh Usti nad Labem várostól vette az ötletet. Csehország kilencedik legnagyobb településén a polgármester úgy döntött, hogy nem telepítik ki a romákat, de az általuk lakott negyedet fallal veszik körül. Az ötlet olyan nemzetközi felháborodást keltett, hogy a falat le kellett bontani. A prágai hivatalos szervek viszont csak hetekkel a botrány kipattanása után adtak ki egy halvány elítélő nyilatkozatot; a város polgármestere pedig közölte, hogy nem kér bocsánatot. A sörgyártásról híres Plzeò városa is úgy döntött, hogy kerítéssel veszi körül a cigányok lakta városrészt. A terv nem valósult meg, mire radikális csoportok önkényesen le akarták zárni a roma negyedet.
Bulgáriában viszont már "agyban" különítik el a cigányokat. A több mint kétmilliós Szófia északkeleti részén található Philipovtsy, a 120 ezer fős roma kerület. Lakóinak száma több mint egy átlagos bulgáriai városé. Az itteniek mérhetetlen nyomorban élnek, olyanban, amelyet az EU fejlettebb részein el sem tudnak képzelni. A cigányok még egyénileg sem tudnak kitörni a gettóból, mert Szófia más részein nem adnak el nekik lakást, és bérelni sem tudnak. A negyedben soha nem látott méreteket öltött a bűnözés, amely megállíthatatlanul terjed. Ezen felül szélsőséges csoportok többször betörtek a városrészbe, és összetűzéseket provokáltak a helyiekkel.
Kalandvágyó angol újságírók utánanéztek, hogy mi a helyzet a dél-bulgáriai Rodope hegységben. Az ott lévő falvakban is azt tapasztalták, hogy a romákat teljesen elkülönítették; ráadásul a helyi önkormányzat az infrastrukturális fejlesztéseket leállította a cigánytelepek határán, mondván, hogy elfogyott a pénz. Így ezeken a településeken rendszerint se vezetékes víz, se csatorna, sőt, gyakran még villany sincs.
