A konferenciát a 2005-ben Budapesten megalapított Roma Oktatási Alap (REF) szervezte, közösen a Világbankkal, a Nyílt Társadalom Intézetével, valamint az EU soros svéd elnökségével.

A konferenciát a 2005-ben Budapesten megalapított Roma Oktatási Alap (REF) szervezte, közösen a Világbankkal, a Nyílt Társadalom Intézetével, valamint az EU soros svéd elnökségével. Svédország egyébként - függetlenül jelenlegi EU-tisztségétől - a REF forrásaihoz évek óta a legbőkezűbben hozzájáruló országnak számít. Más kormányok is adnak különböző összegeket, de a legtöbb pénz a Világbanktól és a Soros-alapítványtól érkezik.

A konferencián résztvevő Teleki László szocialista országgyűlési képviselő, romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott az MTI-nek elmondta: a magyar kormány az elmúlt években évente 30-40 millió forinttal támogatta a REF oktatásfejlesztési programjait, és most ezt az összeget szeretnék valamivel emelni.

A Roma Oktatási Alap célja, hogy csökkentse Közép- és Kelet-Európában a szakadékot a roma és a nem roma gyerekek oktatási színvonala között, segítse leküzdeni az oktatási rendszeren belüli szegregációt, javítsa a romák társadalmi befogadottságát. Olyan projekteket is támogat, mint például az óvodához és bölcsődéhez való hozzájutás, a tantestületek multikulturális módszertani képzése, a roma közösségek ösztönzése az oktatási szereplőkkel való együttműködésre, a roma tanulók tanórákon túli oktatásának támogatása és a felnőttoktatás segítése.

A mostani adományozó konferencián fel kívánják hívni az eddigi és a potenciális további adományozók figyelmét arra, milyen sürgető teendők vannak még hátra a REF által megfogalmazott, 2015-ig tartó Roma Befogadási Évtized célkitűzéseinek megvalósítását illetően, és ehhez kérnek az eddiginél több anyagi támogatást.

A konferencián elhangzott beszédében Soros György kiemelte olyan roma szellemi elit megteremtésének a fontosságát, amely képes lehet megtörni a társadalomban a romákról élő sztereotípiákat. Megjegyezte: azért is van szükség pótlólagos forrásokra a roma oktatás céljaira, mert a kommunista időkben általában jobb volt a romák anyagi helyzete, hiszen volt munkahelyük az azóta megszűnt nagyipari vállalatoknál. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon egyre nagyobb arányban romák a munkaerőpiacon megjelenő fiatalok. Szerinte nem megkétszerezni, hanem megtízszerezni kellene a romaoktatás fejlesztésére szánt forrásokat.

A szintén felszólaló Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő ehhez a gondolathoz kapcsolódva aláhúzta: ha több pénzt fordítanak a roma oktatásra, az a társadalom számára - a dolgozó romák adóbefizetéseinek köszönhetően - busásan megtérülő befektetés.

Járóka egyébként részt vett Brüsszelben egy másik romaügyi tanácskozáson is, amelyet az Európai Roma Információs Iroda szervezett a romák politikai részvételének akadályairól. Ott elhangzott vitaindító beszédében a fideszes EP-képviselő a roma vezetők generációváltását és a roma értelmiség erőteljesebb szerepvállalását sürgette. Hangsúlyozta, hogy a romák érdekeinek hatékony képviseletéhez elengedhetetlen a civilszféra megerősítése pénzügyi, szakmai és emberi erőforrások tekintetében egyaránt.

Figyelmeztetett arra, hogy a romák körében rendkívül alacsony a választási részvétel. A roma szervezeteknek ezért tájékoztatniuk kell a nagyrészt félreinformált és földrajzilag elszigetelt közösségeket a szavazási eljárás menetéről és a választások tétjéről, valamint fel kell lépniük az olyan törvénytelen eljárások ellen, mint a szavazatok anyagi ellenszolgáltatás fejében történő megvásárlása, vagy a helyi vezetők informális nyomásgyakorlása valamelyik politikai erő javára - mondta a képviselőnő.