2024 April 26., Friday/Ervin napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Kovács János: Képmutató média
2009. 11. 10. 00:00

Októberben indult a Roma Produkciós Iroda és a holland székhelyű Mira Média közös szervezésében megvalósuló Média képzés a hazai civil roma szervezetek részére Budapesten.

Októberben indult a Roma Produkciós Iroda és a holland székhelyű Mira Média közös szervezésében megvalósuló Média képzés a hazai civil roma szervezetek részére Budapesten. A meghívott szervezetek vezetői, ha sok másban nem is, abban biztosan egyetértenek, hogy a média által közvetített, korrektnek korántsem mondható roma kép, gátja a társadalmi integrációnak, mi több, akár polgárháborús helyzethez is vezethet. Ennek bizonyításaképp az ország minden területéről érkeztek az egyes szervezetek média területén dolgozó szakértői, s a fő problémáról való figyelmet nem terelte el sem politikai nézetkülönbség, sem pedig cigányságon belüli származás alapján történő megosztottság. Végre.

A képzés visszatérő kérdései a következők voltak: Kell-e speciális szakértelem a roma hírekhez? Milyen esetekben szükséges megjelölni a riportalanyok származását? Mekkora felelőssége van a médiának a társadalmi előítéletek kialakulásában? Szükség van -e roma arcokra főműsor időben?

A képzők meghívott vendégei voltak olyan televízió-csatornák képviselő, mint Szikszai Péter, a Hír TV hírigazgatója vagy az RTL Klub munkatársa, hiszen súlyos problémaként merül fel, hogy a Hír Tv a cigány bűnözésről, mint kész tényről számol be nap mint nap, illetve a Mónika show által a közvélemény úgy gondol az össz -cigányságra, mint aberrált, vérfertőző, igénytelen népcsoportra. További meghívott vendég volt az MTV-ből Bednárik Imre hírigazgató, Klein Judit kisebbségi műsor főszerkesztője.

A képzésre ellátogatott ezen kívül az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) képviseletében Bencsik Márta is, aki ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy az imént említett délutáni show ellen tagsági kezdeményezésre vizsgálat indult. Továbbá a résztvevők nagy megdöbbenésére az is kiderült, hogy bár a hazai cigány kisebbség egyöntetűen háborog a Hír Tv híradóiban gyakorta használatos cigány származásra rámutató, és azt a bűnözéssel összemosó kifejezésre, ezzel kapcsolatos állampolgári vagy szervezet által benyújtott panasz ez idáig még nem érkezett a Média Hatósághoz.

/A Média Törvény alapelve szerint, a médiának figyelembe kell vennie az emberi méltóságot, tekintettel kell lenniük a kisebbségi közösségek védelmére is. Így tartalmilag sem írott, sem rádiós sem pedig televíziós média nem lehet nyílt vagy akár burkolt formában gyűlöletkeltő. Ha bárki mégis ezt tapasztalja, úgy az ORTT Panasz Bizottságához, vagy akár a Testülethez fordulhat a műsor sugárzásához vagy a nyomtatott sajtó megjelenésétől számított 48 órán belül, egyidejűleg a sértő műsort közvetítő médiához is. Fontos kiegészítésként megemlítendő továbbá, hogy az érintettség minimális foka joggal merül fel cigány emberek esetében például a cigány bűnözés kapcsán, ami a panasz bejelentéséhez éppen elegendő./

S hogy a romákról ábrázolt képen maguk a roma szervezetek is javítsanak, a képzők kommunikációs, szituációs és kooperációs feladatokkal igyekeztek fejleszteni a civil szervezetek kommunikációján.

A Média képzés egyik szervezője Kovács János, a Magyar Televízióban futó Roma Magazin munkatársa. Hivatását tekintve alapvetően szerkesztő és rendező, ám most fogyasztói, illetve operatőri szempontból osztja meg több mint tíz éves tapasztalatait a médiában alkotott torz roma képről.

Fogyasztóként te hogy látod, összességében milyen képet fest rólunk, cigányokról a média?

- Összességében nem tudom. Nem mondható egyik TV csatornára sem összességében, hogy rasszista lenne. Vannak csatornák viszont, ahol fokozottabban vannak jelen olyan tartalmú híradások vagy műsorok, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a többségi társadalom romákról alkotott képét erősen befolyásolják, negatív irányba. Egyrészről, és ami veszélyesebb, hogy maguknak, a romáknak az önképét is megváltoztatják. Mert ha neked folyamatosan azt mondják, hogy csúnya vagy, akkor egyre kevésbé leszel megelégedve magaddal. Viszont, ha azt mondják, hogy szép vagy, azt előbb-utóbb el is fogod hinni.

- A társadalmi probléma az az egyedi esetek kapcsán jelentkezik döntően. Egyedi eseteket mutatnak be, és ebből következik az általánosítás. Van azonban egy másik roma képábrázolás, ahol tömeget, mint kisebbségi csoportot mutatnak be negatív színben. Például a "romabűnözés" használatával, a roma származású bűnözők kapcsán.

Operatőrként milyen kép bemutatásra törekedsz?

- Ez szakma kérdése. De vannak bizonyos beállítások, melynél a riportalanyodról alkotott nézői véleményt már motiválni lehet. Már az, hogy a kamera optikáját a szem alá vagy fölé teszem, döntően egy bizonyos érzetet kelt a nézőben.

Ilyen beállításokkal más csatornák szoktak trükközni?

- Vannak, akik alkalmazzák ezeket a taktikákat. De folytatva a korábbi gondolatomat, ha kimegyek a cigánytelepre, nem mindegy, hogy mit látok meg a kamera optikáján keresztül. Ha így teszed fel a kérdést, akkor természetesen tartalmilag is van különbség, sőt akár befolyása az operatőrnek. Ha azt akarom láttatni, hogy ezek vademberek, koszosak és nem oda illő dolgokat csinálnak, akkor olyan képeket veszek föl. Ha viszont azt akarom megmutatni, hogy ebben a szegénységben is érték van, akkor ehhez találok képeket. Ez természetes, hogy beállítódás kérdése. Vannak olyan szakmai kérdések azonban, amit operatőrként tudni kell. Az, hogy te hogyan ábrázolsz, az már egy másik kérdés.

Munkád során a cigányok médiaábrázolásával kapcsolatosan mi döbbentett meg?

- Megdöbbenek talán azon, hogy a magyar tévés szakmában dolgozók, mennyire nem tartják be azokat az általános szabályokat, szakma alapjait, amelyekről azt gondolom, hogy illenék betartani mindenkinek. Megdöbbentő továbbá az is, hogy a csatornáknak nincs egy etikai kódexe, ami azt tartalmazná, hogy mi az, amit megtehetek és mi az, amit nem. Tovább megyek, ha meg is lenne, akkor ezt miért nem kérik számon tőlük?! Bárki vásárolhat műsoridőt, s így fröcskölődhetek mindenféle szennyet bele a világba.

A Roma Magazin nem épp a másik szélső végletet hozza, amikor is csak pozitív cigány példákat mutat be?

- Ez nem igaz. Én úgy gondolom, - és természetesen nem lehetünk teljesen elfogulatlanok - hogy az én nézőpontom soha nem lehet független attól, ami vagyok. Ez teljesen természetes. De ezen belül megpróbálunk valamifajta tárgyilagossággal beszélni a dolgokról. Nem tudok azonban tárgyilagosságról beszélni a roma gyilkosságok kapcsán. Nem tudok, mert cigány ember vagyok én is.

A Roma Magazinnak milyen álmai vannak?

- Nézettebb műsorsávba kerüljön, normális kapacitást kapjon, jobb műsorkészítési lehetőségei legyenek. Azonban, én ezen nem ragadnék le. Hanem inkább azt mondanám, hogy sokkal több filmkészítő, bemondó kellene olyan műsorokba, amely nem kimondottan, hogy úgy mondjam, gettó műsor. Hiszen a Roma Magazin arra szolgál, hogy a kisebbség kulturális igényeit, akár a többi nemzetiség esetében, kiszolgálja. Ugyanazzal a kapacitással és ugyanannyi műsoridőben dolgozik a Roma Magazin a legnagyobb lélekszámú kisebbség igényeinek kielégítésére, ugyanúgy, mint a legkevesebb főt számláló nemzetiség esetében. Miközben nálunk a problémák hatványozottabbak, tőlünk mást várnak el, mint másik hasonló nemzetiségi magazintól.

Mit tud tenni a Roma Magazin azért, hogy a negatív kép pozitívba forduljon?

- A Roma Magazinnak korlátozottak a lehetőségei. Dolgozhatok én húsz éven keresztül és bemutathatok jobbnál jobb felvételeket, elérhetek célokat húsz év múlva, hiába, ha egy nézettebb csatornán olyan műsor jön le a többségi társadalomnak, amely az egész húszévi munkámat tönkre teheti.

Ezt te így érzed? Ez ma így van?

- Igen.

S nem ábrándultok ki? Honnan az erő, hogy tovább dolgozzatok?

- Nagy szavak lennének, ha azt mondanám, hogy elkötelezettség és szakma szeretet. Én is sokszor vagyok csalódott. Én is néha fognám a kamerát, és eldobnám messzire. De, ugyanakkor meg, lemegyek egy másik cigánytelepre, látok csillogó arcú gyerekeket, akiknek tudom, hogy az életéről, a sorsáról van szó. Vagy az országot járjuk nap mint nap, itt is, ott is, amott is, megszólítanak, hogy látták a műsort. Elmondják, hogy tetszett, jó volt. Miközben a statisztikák azt mutatják, hogy a műsort nem nézik annyian. De ezek a közvetlen visszajelzések azért erőt adnak.