Gyakorlatilag 23 évesen lettem polgármester. S ami miatt ambíciót éreztem, az az volt, hogy az édesapám már kilencven óta benne van a cigány politikába.

Bocsánat a pimasz kérdésért, de cigány létedre, honnan vetted ahhoz a bátorságot, hogy annak idején elindulj ezért a posztért?

- Gyakorlatilag 23 évesen lettem polgármester. S ami miatt ambíciót éreztem, az az volt, hogy az édesapám már kilencven óta benne van a cigány politikába, és ő több ízben indult polgármesterjelöltként, ami mindig csak a második helyre volt elég. Így kétezer kettőben egyfajta természetes kihívás volt, hogy én is próbálkozom. Gyakorlatilag tovább adta a stafétát.

Mondhatjuk azt, hogy egy egész generációnyi váltás kellett ahhoz, hogy a közös tervetek megvalósuljon?

- Pontosan erről van szó.

Megbántad -e már azóta, hogy polgármesterré lettél?

- Nem, sőt egyre inkább úgy érzem, hogy belejön az ember. Kezdek hozzászokni a polgármesteri munkakörrel járó nagy mennyiségű munkához.

Magyarországon hány roma származású polgármesterről tudsz még?

- Tíz alatt

Próbáltatok esetleg szövetségre lépni?

- Nem. Egyrészt azért nem, mert a távolság távol tart bennünket egymástól, másrészről pedig név alapján sem lehet tudni, hogy ki a roma. Egy statisztikát láttam ezzel kapcsolatban a választási iroda honlapján, onnan sejtem, hogy kisebbségi színekben mandátumot ki szerzett.

Amikor roma polgármesterekkel kapcsolatosan híradás volt, akkor tudtam meg, hogy Pécs mellett is van egy cigány, aki épp körözés alatt áll, merthogy ebben az esetben hangsúlyozták a származását.

Nem lehet tudni, hogy kik ők, ez egy titkos adat, amit választás után megsemmisítenek. Ez a gátja, hogy kapcsolatot létesítsünk, a másik pedig, hogy van a községünkben is annyi probléma, hogy elsősorban nem a kapcsolatépítés volt számomra a legfontosabb. Egyébként fontos lenne és kellene egy olyan fórum, ahol ki tudjuk cserélni a tapasztalatokat. Az önkormányzati szövetségből hét is van Magyarországon. Talán a későbbiekben ez egy fontos feladatot jelenthet.

Ha roma polgármesterek fórumát tartanátok meg, vajon merülnének fel cigány specifikus problémák? Melyek lennének azok szerinted?

- A cigányok ügye speciális probléma, s még valóban nincs olyan érdekképviselet, ami a problémájuk kezelésével foglalkozna ezen a szinten. Ilyen speciális probléma a munkanélküliség kérdése, a szociális ügyekben való előrelépés, a cigány értelmiség bevonása a közigazgatásba és a szociális hálóba, illetve az utánuk jövő generációk oktatási problémái, szegregáció felszámolása, amire is ezt a cigány önkormányzati szövetséget célszerű lenne összehozni.

Vajon milyen hasznos információval gazdagodhatnál ott, amelyet a munkád során fel tudnál használni? Te milyen javaslatokat fogalmaznál meg számukra munkájuk eredményességéhez?

- Hasznos információkat. Egy-egy olyan probléma megoldása, esetleg már előrébb jár más településeken, mint ami az adott településen még csak most vár megoldásra. Mindenképpen fontos lehet az a tapasztalatcsere, amit cigány polgármesterek át tudnának adni. Például közbiztonság tekintetében biztos, hogy volna Tiszaburának tapasztalata, pozitív példái.

Nálunk több éve működik egy faluőrség, amelyben cigány emberek vesznek részt, és amióta működik, több mint ötven százalékkal visszaesett a tulajdon elleni bűncselekmények száma, ami jótékony hatással van az emberek biztonságérzetére, ez mindenképpen példaértékű lehet.

Mi a községetek legégetőbb problémája?

- A munkanélküliség egyértelműen. A rendszerváltás előtt három-négy busz járt be a lakosokért, és vitte őket a dohánygyárba, a baromfifeldolgozóba, építőiparba. Mióta kilencvenben ez megszűnt, azóta begyűrűztek a szociális problémák. Minden gond innen származik, hiszen az emberek a családjainak nincs meg az a pozitív példa, ami egy reggel munkába igyekvő szülőn keresztül egy gyerekhez eljut. Már felnőtt egy generáció úgy, hogy a gyerekek nem látták a szüleiket dolgozni. A legsúlyosabb problémának ezt látom.

Milyen kiutat látsz?

- A központi forrásokat kellene az önkormányzatok irányába úgy eljuttatni, hogy az ne csak elvárható bevételekről szóljon. Tiszabura vonatkozásában is hatvan millió forint elvárható bevételt ír elő a kormányzat, amihez képest ötven millió forinttal kevesebb bevételünk van. Kénytelen, muszáj belemenni abba az ördögi körbe, ami egyrészt a folyamatos hitelek felvételéről, illetve az összes mozgatható önkormányzati vagyon eladásáról szól. Ettől aztán előbb-utóbb kilátástalanná válik a boldogulásunk, hiszen nem ad a bank új hitelt. Így az önkormányzat saját maga csonkítására, a szolgáltatások megszűntetésére, a dolgozók elküldésére kényszerül mindaddig, míg föl nem számolja magát a rendszer. Ez pedig ugye a csődöt jelenti.

Ilyen szempontból az egyetlen kiút az, ha az adott hátrányos helyzetű településeknek központi költségvetés biztosítaná azt a pénzügyi forrást, amely ahhoz kell, hogy minimális fenntartását meg tudja valósítani, nem pedig hatvan-hetven százalékosan finanszírozza le az oktatást, az egészségügyet, és a többi ellátandó feladatot, mert ezen keresztül egy ördögi körbe kerülnek a települések.

A származásod nehezíti, vagy inkább könnyíti a munkádat?

- Nehezíti mindenféleképpen, mert sokkal több problémával és többen fordulnak hozzám az emberek. Amíg egy magyar polgármesterhez havonta öt cigány ember látogat el,- mert be sem jut hozzá - addig hozzám hetente ötven. Vannak, akinek tudunk segíteni a problémáján, de van bizony több esetben, amikor nem.

Roma polgármesterként tudsz-e többet tenni a cigány-magyar békés együttélés megteremtéséért ott helyben?

- Azt gondolom, hogy igen, hiszen az a korábbi működés, ami a nem cigány polgármesterek időszakát jellemezte, a cigány emberek egyfajta elnyomást érezhettek, hiszen a hivatalba nagyon még be se mehettek. Állandóan síri csend jellemezte a hivatal működését. 2002 óta ez nagyságrendeket változott, és olykor többen vannak ügyfelek a hivatalban, mint mondjuk az orvosi rendelőben. Egy-egy ügyfélfogadós napon ötven -hatvan ember is van, hogy megfordul nálam, és több nem cigány ember is, akik akár munkát keresnek, vagy közmunkába kérik a segítséget.

Nem régiben egy idős magyar asszony megköszönte nekem azt, hogy még nem rabolták ki, mióta én vagyok a polgármester. Hiszen a korábbi években vagy egy tyúkját, vagy egy lábas jószágát vitték el. Amióta működik a faluőrség, és úgymond cigány vezetés van Tiszaburán, hozzá még nem mentek be eltulajdonítás céljából idegen emberek. Ez egy pozitív, megnyugtató visszacsatolás volt.

Tapasztaltál -e már előítéletes megnyilvánulást nem cigány polgároktól?

- Igen. És főként azt a bélyeget sütötték ránk a nem cigány polgárok, mondjuk épp akkor, amikor élelmiszerosztás volt, vagy legutóbb, amikor is szociális alapon burgonyát termesztettünk a földeken és kiosztottunk, hogy csak a cigányokat részesítjük előnyben. Ez nincs így, hiszen a faluban mindenki a családjához mérten kapta meg ezt a juttatást. Sajnos az ilyen jellegű előítélet nem csak a magyarokban, hanem a cigányokban is megtalálható a magyarokkal szemben. Lásd korábbi nem cigány vezetés alatti időszak. Ez elkerülhetetlen, de mindenféleképpen tudni kell kezelni egy objektív válasszal.

Indulsz -e jövőre újra a polgármesteri címért?

- Igen, szeretnék, hiszen az a munka, amit elkezdtünk Tiszaburán, véleményem szerint pozitív. 2002 óta építettünk orvosi rendelőt, gyermekorvosi körzetet hoztunk létre, óvodát bővítettünk, utakat építettünk, képzéseket tartottunk, több száz embernek adtunk szakmát a kezébe, és a közfoglalkoztatás területén is komoly létszámokat mozgattunk meg. Szeretném folytatni és az embereknek megadni, hogy saját magukat hozzák előtérbe, s a boldogulásuk irányába elvinni.

Győzike országosan ismert sztár, s neki nem sikerült polgármesternek lennie? Vajon veled szemben, ő milyen hibákat vétett, milyen hiányosságok okán nem kerülhetett a polgármesteri székbe?

- Erre egyszerű és rövid választ tudok mondani, ő komolytalanul vette ezt a dolgot. Nem szolgálni akart, hanem egy média hírt akart ezzel közölni. Szerintem még a saját családja sem szavazott rá, hiszen ez egy kereskedelmi csatorna bulvárhíre volt, miszerint adjunk valamit a népnek. Egy kis településen az az alap, hogy a polgármesterjelölt hiteles ember legyen. Ezt ő nem tudta felmutatni a saját településén.

Ma más sem lehet a médiából hallani, mint hogy az OCÖ vezetésében többek gyanús pénzügyi helyzetbe bonyolódtak. Te polgármesterként miként tudod elkerülni, pontosabban elejét venni annak, hogy újjal mutogassanak rád és a hátad mögött, összesúgjanak?

- A legfontosabb elv az, hogy nem elég tisztességesnek lenni, hanem annak is kell látszani. Szokták ezt az okosabbak mondani. Azt gondolom, hogy a közéletbe ez mindenképpen így van, és az embernek meg kell tudnia védenie önmagát, és a társadalmi köztudatba - nép nyelvén a pletykák irányába - is kell olyan szinten hatnia, hogy az hiteles információ legyen.

S erre egy példát hozok: ha egy polgármester éppen felújítja a házát, vagy valamilyen olyan munkálatot végez, ami azt gondolom, hogy természetes bármelyik családnál, akkor rögtön a rossz nyelvek elkezdik kikezdeni. Ennek úgy lehet elejét venni, hogy egyértelműen tudja azt a polgármester igazolni, hogy igen is ezt ő a saját forrásaiból, s a saját költségére teszi meg. A rossz nyelvek ellen nyilván nem lehet száz százalékosan fellépni, a rosszindulatú feltevések mindig is jelen voltak és lesznek, aki közszereplést vállal, az gyakorlatilag ezt is vállalta.

Az OCÖ vezetésével kapcsolatban pedig, azt gondolom, hogy egy tisztulási folyamatnak vagyunk szemtanúi. Kilencvenes évektől 2002-ig csak egy frakció vezette az OCÖ-t, ezért nem voltak ellenvélemények és botrányok, 2003-tól viszont több frakció, több érdek és több ellenérdek ütközik, és ez hozza magával azt, hogy folyamatosan csak a botrányt hallja mindenki, de ez egyben arra is sarkalja a vezérkart, hogy minél jobban és minél szakszerűbben és pénzügyileg minél legálisabban folytassák a munkát.

Én azt gondolom, hogy az OCÖ későbbi vezetői már nem mernek ilyen dolgokat bevállalni, mint az OCÖ korábbi vezetése és ez a cigányok javát fogja hosszú távon szolgálni.