A főként a romák szálláshelyén végrehajtott razziáról Yves Bouyer, a romák jogaiért harcoló szervezet tagja adott hírt.

Noha a razziát végrehajtó rendőri szervek nem találtak kifogásolnivalót az eljárásban, melynek a célja az volt, hogy "a már ellenőrzött személyeknek ne kelljen egy második kontrollon is átesniük", nem csak az érintettek, a roma szerveztek, a bevándorlók jogait védő egyesületek, de a rendőri szakszervezetek és maga Eric Besson, bevándorlásügyi-miniszter is tiltakozását fejezte ki az ügy miatt.

A főként Bulgáriából és Romániából érkezett romák szálláshelyén végrehajtott razziáról Yves Bouyer, a romák jogaiért harcoló szervezet tagja adott hírt. Bouyer elmondta: "a módszer erősen a második világháborúra emlékeztet, ez nem olyan eljárás, melyet emberekkel szemben alkalmazni lehetne." Egy érintett roma még egyértelműbben fogalmazott: "nem vagyunk billogozni való állatok".

Yannick Danio, az Unité-SGP FO rendőri szakszervezet képviselője szerint, aki szintén megdöbbenését fejezte ki az esettel kapcsolatban, nem beszélhetünk "általánosítható eljárásról, valószínűleg csak helyi túlkapásról lehetett szó". Eric Besson miniszter vizsgálatot rendelt el és leszögezte, hogy az eljárás nem fog megismétlődni.

Mindenesetre Franciaország az utóbbi időben igen távol került a hagyományos, "emberi jogok hazája"-képtől, legalábbis, ami a bevándorlókkal való bánásmódot illeti. Fokozódnak a rasszista jellegű rendőri túlkapások, egyre inkább általánossá válik a bevándorlók jogainak semmibevétele, egyre nő az erőszakos kitoloncolások száma (csak idén 18 000 kitoloncolásra került sor. Az elnök által megállapított éves kvóta 30 000, amelyet tavaly sikerült teljesíteni).

Nicolas Sarkozy, aki megválasztását sok tekintetben a "bevándorlókkal" szembeni kemény kéz politika meghirdetésének köszönhette, ebben a tekintetben példásan betartja választási ígéreteit. Ettől persze a közbiztonság nem javult, sőt minden adat azt támasztja alá, hogy Sarkozy elnöksége alatt tovább romlott a helyzet. A francia szociális rendszer gondjai sem szűntek meg, hiszen ezek az illegális bevándorlók gyakran dolgoznak, azaz adót fizetnek, de papírok nélkül semmiféle szociális kedvezményre nem jogosultak, azaz inkább a rendszer befizetői, mint haszonélvezői (éppen ezért nem kerül sor a munkahellyel rendelkező bevándorlók "regularizációjára" sem).