A megemlékezés előtt ismeretlenek fekáliával összekenték a gránitszobrot.
Gémesi Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára a kormány nevében a megemlékezésen azt mondta: értelmes és demokratikus összefogással meg kell állítani, hogy a kirekesztés politikai hátteret, támogatást kapjon, mert a II. világháború vészkorszakához is a diszkriminációval, a kirekesztéssel vezetett az út.
Gémesi Ferenc kijelentette: a kormány nem engedi, hogy etnikailag megtisztítsák Magyarországot, kirekesszék a cigányságot, és a népcsoport mély örvénybe kerüljön. Hozzátette: mindannyiunk kötelessége, hogy ne engedjünk teret a szalonrasszizmusnak, a mindennapi kirekesztő cselekedeteknek, le kell bontani a társadalom tagjai között a bizalmatlanság falát.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) vezetője azt mondta: hazaárulást követ el, aki a nemzet egyik vagy másik csoportját kizárni, a nemzet egészével szembeállítani törekszik, mert egy Magyarország és egy magyar politikai nemzet van.
A roma vezető kijelentette: cigányellenességben nagykoalíció van, a cigányság magára maradt védtelenül, rászabadították a szélsőjobboldalt, és a népcsoport a rendszerváltás óta legsúlyosabb válságát éli.
Az RPA elnöke úgy fogalmazott: nem teszünk egyenlőségjelet a 65 évvel ezelőtti és a mai Magyarország állami politikája közé, de mégis egyre több vészjósló hasonlóságot lehet felfedezni a két világháború közötti Magyarország és a mai kor gazdasági, társadalmi és morális válságállapota, a demokratikus politika elhiteltelenedése között. Hozzátette: a következmények ismertek, és ezek veszélyforrásának kimondására kötelez augusztus másodika.
Horváth Aladár azt mondta, ma nemcsak a 65 évvel ezelőtt tragédia áldozataira, hanem azokra is emlékezni kell, akiket az elmúlt másfél évben "ismeretlen halálosztók gyilkoltak le" az ország kistelepülésein, a faluszéleken. Jeffrey Levin, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője azt mondta: mindenkinek emlékeznie kell a vészkorszak áldozataira, és megakadályozni, hogy a történelem megismételje önmagát.
Daróczi Ágnes, a Phralipe elnökhelyettese arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta semmibe veszik a cigányságot, az önszerveződésüket elfojtják, a népcsoportnak egyetlen saját kulturális intézményt sem biztosítottak. Daróczi Ágnes azt követelte: tartsák nyilván hány cigány ember él a településeken, városokban, és ennek megfelelően juttassák el oda a társadalmi csoportokat célzó hazai és uniós fejlesztési forrásokat. A megemlékezésen a résztvevők megkoszorúzzák a IX. kerületi parkban lévő Szabó Tamás szobrász és Maurer Klimes Ákos ipari formatervező alkotását, amely a krematórium izzó kemencéjét szimbolizálja. A három méter magas, fekete színű, háromszög alakú gránitoszlop belülről aranyozott, a kőbe vésett vágatokon keresztül egy bronzból mintázott, megnyomorított emberi alak látható a belső térben.
A gránitoszlopnál virágokat helyeztek el Szili Katalin házelnök és a kormány nevében is.
Bár a fővárosi önkormányzat pénteken kitakaríttatta a Nehru partot, és a roma holokauszt emlékművet övező területet, vasárnap délutánra, a megemlékezés előtt ismeretlenek fekáliával összekenték a gránitszobrot. A rendezvény kezdete előtt az alkotást több roma civilszervezeti vezető és Rácz István, a Fidesz országgyűlési képviselője saját maguk takarították le.
Az MSZP szerint új aktualitása van az emlékezésnek a roma holokauszt emléknapon; "a sötét, elrettentő szándékok" újra ott vannak az újságokban, az utcákon, a rejtekből kilőtt töltényekben és már az Európai Parlamentben is. A párt elnöksége közleményben azt írta: határozottan elutasítják, ha valaki ma, Magyarországon általánosítva, az ártatlanokat is megbélyegezve cigánybűnözésről beszél, ha szóval és gondolattal a cigányok, vagy más honfitársaink kirekesztésére törekszik.
Retkes Attila, az SZDSZ elnöke arra hívta efl a figyelmet, hogy magyar állampolgárok ezreinek tragikus és értelmetlen halálára emlékezünk augusztus 2-án, és ezeket a magyar állampolgárokat először magyarok korlátozták emberi és politikai jogaikban, és később magyar emberek közreműködésével kerültek a haláltáborokba. Hozzátette: ezen a napon emlékeznünk kell rá, hogy bár a magyar romák tömeges meggyilkolása Auschwitzban és más haláltáborokban történt, de az odáig vezető szégyenteljes út Magyarországról indult.
A pártelnök szerint ma ismét egyre többen és egyre hangosabban követelik a magyar cigányság elkülönítését az iskolákban, falvakban, intézményekben; csecsemőket minősítenek született bűnözőnek, etnikai problémaként állítva be súlyos, megoldatlan szociális kérdéseket. Ez ellen a riasztó és szégyenteljes folyamat ellen minden tisztességes magyar demokratának fel kell emelnie a szavát - írta a pártelnök.
Herényi Károly, az MDF elnökségének tagja közleményében azt írta: pártja úgy látja, hogy a roma közösségek ma is gyakran hátrányos helyzetben élnek Magyarországon és más országokban, ami erősíti az előítéleteket és a társadalmi megosztottságot. Hozzátette: azért a roma holokauszt nemzetközi világnapjának máig szóló tanulsága, hogy minden érintett együttes felelőssége a roma közösségek hátrányos helyzetének felszámolása, ezen közösségek anyagi és szellemi felemelkedésének segítése.
A Lehet Más a Politika közleményben szögezte le: meggyőződése, hogy a romák és a többségi társadalom közötti békés együttélés helyreállításában és a kölcsönös elfogadás elmélyítésében kiemelt szerepet játszik a múltban átélt, az áldozatok leszármazottjait máig kísértő traumák elismerése. Hozzátették: mindemellett tisztában vannak azzal, hogy a 2008. és 2009. év aggasztó eseményei által megingatott társadalmi béke tartós helyreállítására csakis akkor van esély, "ha képesek leszünk szakítani a rendszerváltás utáni kormányok struccpolitikájával".
A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több mint 3 ezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le.
