Makón született 1909-ben, nagy múltra visszatekintő cigányzenész családban.
Már látható kijelölt helyén, a főtéri Korona előtt a legendás makói cigányprímás, Fátyol Misi bronzszobra, pedig egy hónap múlva avatják csak és még ponyvával sincs letakarva, ahogy az ilyenkor szokás. Az alkotásra megbízást adó önkormányzat - mint annak idején a képviselő-testület ülésén is elhangzott - azért szabott szoros határidőt a makói Kiss Jenő szobrászművésznek, mert mindenképp meg akarta előzni, hogy úgy járjon, mint 9 évvel ezelőtt, Szent István lovas szobrával. Annak idején ugyanis kisebbfajta botrány kerekedett amiatt, hogy Győrfi Lajos nem készült el vele az augusztus 20-i határidőre (egyébként akkor Kiss Jenő alkotótársa volt Győrfinek a szobor elkészítésében). A városban a mai napig sokan emlékeznek rá, amint a Csanád vezér téri ünnepségre begördült a szobrot szállító daru, és a már kihelyezett talapzatra akkor hegesztették oda a bronzalakot.
Kiss Jenő gyors és pontos munkát végzett: Fátyol Misi szobrával már a július 15-i határidő előtt egy nappal elkészült. A cigányprímásról mintázott alkotást augusztus 19-én avatják fel. Aznap a Makói Muzsika fesztivál keretében, Szentpéteri Csilla zongoraművésszel lép fel a városban a Száztagú Cigányzenekar. Úgy tudjuk, a szobrot azért nem takarták le az ünnepélyes átadásig, hogy ne irányítsák rá a vandálok figyelmét. Az alkotás amúgy civil kezdeményezésre született, a neves cigányprímás egykori muzsikustársa, Bozsogi Attila indított aláírásgyűjtést az ügy támogatására. Az összesen 14,5 milliós költség előteremtésére továbbra is folyik az adománygyűjtés, bár az önkormányzat 10 millió forintot elkülönített erre a célra.
Fátyol Mihály
Makón született 1909-ben, nagy múltra visszatekintő cigányzenész családban. Iskoláit is itt végezte, hamar megtanult hegedűn játszani. A helyi zeneiskolában (ma a Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási intézmény és Logopédiai Intézet része) neves tanároktól tanult, mint például Belle Ferenc, aki a Szegedi Filharmónikusok koncertmestere volt. Ezek után Szegedre ment, majd Budapestre. A fővárosban Pertics Pál zenekarában zenélt 1939 után, illetőleg tovább képesítette magát tanárai révén. A legtöbb híres cigányzenésszel együtt dolgozott, például Lukáts Istvánnal. Itt rádiófölvételeket készített, valamint filmek számára aláfestő zenéken dolgozott. A Vadászkürt étteremben (mai nevén Interkontinentál) zenélt, ahol hallgatóságához tartozott Belgium akkori királya, valamint Inkey Péter, a Horthy-korszak kabinetirodájának vezetője. Ezután Brüsszelben kapott négyéves szerződést, de csak két évet tudott kitölteni a II. világháború kitörése miatt. Hazajött Magyarországra, egy ideig Révkomáromban élt. 1945 után visszatért szülővárosába, Makóra, ahol haláláig muzsikált.
1952-ben és 1953-ban több meghívást is kapott rádiózenekarokba, valamint az Állami Népiegyüttesbe, de ő Makót választotta, ahol nagy szeretet és tisztelet vette körül. Itt megalapított zenekara volt az első az országban, amely ötvözte a cigányzenekarok és a tánczenekarok stílusát. Sok átiratot készített zenekara számára, de nótaszerzőként is tevékenykedett. A szövegeket Batka István orvos írta, akinek oroszlánrésze volt a marosi iszap gyógyiszappá való nyilváníttatásában. Fátyol Mihály makói évei alatt a Korona Szállóban zenélt, annak tatarozása idején két évig a Vadász étteremben. 1980-ban halt meg.
Feleségét Révkomáromban ismerte meg, és együtt költöztek Makóra. Házasságából három gyermeke született. Rokona volt Fátyol József, aki klarinéton játszott a Magyar Rádió szólistájaként.
Élete során megkapta a Szocialista kultúráért díjat, ami akkor az egyik legmagasabb állami kitüntetésnek számított. Csongrád megye József Attila Emlékplakettel tüntette ki. Szülővárosában, Makón emléktábla őrzi nevét a Korona Szálló falán. A városvezetés 2008-ban kiírt egy szoborpályázatot, amely szerint a neves prímásnak a főtéren állítanának egész alakos bronzszobrot.
