Az ügyészség szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatásáért indított polgári per első fokon tavaly márciusban kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a társadalmi szervezet megszüntetését. A rendezvényen több száz gárdista vett részt egyenruhában, s alakzatban menetelve vonultak végig a község meghatározott utcáin. A demonstráción a felszólalások középpontjában a "cigánybűnözés" állt, amelynek áldozata a felszólalók szerint a magyar lakosság, és amelyről szerintük a média hallgat.

Az ügyészség szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel az egyesületet. Az elsőfokú eljárás során a bírót megfenyegették, aki elfogultságot jelentett, így az ügyet már másik bíró fejezte be. A bíró szóbeli indokolásában emlékeztetett arra, hogy a tatárszentgyörgyi felvonulást közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el.