A támogatásra a hátrányos helyzetű települések önkormányzatai pályázhatnak.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az ország tíz megyéjében zajló szociális földprogramban 35 ezren vesznek részt, ebből 18 ezren roma származásúak, 13 ezren tartósan munkanélküliek, és 4 ezer a megváltozott munkaképességű, alacsony jövedelmű kedvezményezettek száma. Báridén a tavalyi évhez képest felével kevesebb, mintegy 150 millió forintos keret áll a rendelkezésre, a szaktárca úgy véli a siker töretlen maradhat - tájékoztatta a tárca a RomNetet.

A támogatásra a hátrányos helyzetű települések önkormányzatai pályázhatnak, nekik juttatja el a misztérium a támogatást annak érdekében, hogy a településeken munka nélkül lévők egy része mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozhasson.

Az önkormányzatok júliustól adhatják be idei pályázataikat, amelyekben 400 ezer és 5 millió forint közötti összegre pályázhatnak az adott településen élő létszámtól függően. A családok egyéni szerződéseket kötve juthatnak hozzá a program által biztosított juttatásokhoz, amelynek révén háztáji jellegű kistermelést és állattartást folytathatnak, de többek közt földet bérelhetnek, vagy a talajmunkákhoz gépeket is kölcsönözhetnek.

Az ország megyéinek egyébként több mint fele érintett a projektben: az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl régió mindhárom, az Észak-Magyarország, valamint a Dél-Alföld és a Nyugat-Dunántúl régió két-két megyéjében működik a rendszer. A statisztika szerint a 167 kistérségből jelenleg 44-ben működik szociális földprogram.

A szociális földprogramot, mint aktív szociálpolitikai eszközt a Népjóléti Minisztérium vezette be 1992-ben, majd a szociális ügyekért felelős minisztériumok folytatták. Ezt megelőzően a magyar szociálpolitika történetében a századfordulón Kárpátalján és a II. világháború előtt folytak hasonló elvi alapokon álló produktív szociálpolitikai programok.

A szociális földprogramok célja a szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetését segíteni, életminőségét javítani, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelni kedvezményes szolgáltatások, juttatások révén.

A kormány legutóbb 2006 áprilisában adott át a Nemzeti Földalapba tartozó 145,5 hektárnyi területet 11 önkormányzatnak azzal a feltétellel, hogy az ingyenesen vagyonkezelésbe adott föld csak szociális földprogramra hasznosítható. A földalapról szóló törvény kimondja, hogy a kezelő a termőföldet - önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, így foglalkoztatási, szociális, sport, kulturális és közművelődési, informatikai-kommunikációs, gazdaság- és területfejlesztési cél megvalósítása, civil szervezetek működésének támogatása, a kistérségi kohézió erősítése érdekében - a települési önkormányzat részére ingyenesen adhatja vagyonkezelésbe.

A legtöbb földet (91 hektárt) Békés megye, azon belül Végegyháza önkormányzata (31 hektár) kapott. A második helyen a Hajdú-bihari Újléta áll 29 hektárral, ami 12 kis parcellából áll össze. Szerepelnek még az összességében 145,5 hektáros listán Somogy, Baranya, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Bács-Kiskun megyei települések is. Van olyan program, ahol csak egyfajta tevékenységfolyik a programon belül. Pl. intenzív fóliás paprikatermesztés, vagy csak önellátásra szolgáló konyhakerti növénytermesztés, de van ahol többfajta (6-8 féle) termelési, növénytermesztési és állattartási tevékenység folyik egy programon belül. Eltérő szociális, kulturális jellemzőkkel rendelkező kedvezményezetti csoportokat más-más tevékenységbe vonnak be a helyi működtetők.

A programtól azt várják, hogy javul a megélhetési biztonsága hátrányos helyzetű rétegek körében, a település népességmegtartó ereje nő, csökken az elvándorlási kényszer, a helyi erőforrások hasznosulnak, melyeket a piacgazdaság nem tud hasznosítani, erősödik a társadalmi tolerancia a hátrányos helyzetűek, s közöttük a roma kisebbség iránt, valamint a kedvezményezett családok szociális gondoskodásra való rászorultsági szintje csökken, az öngondoskodási igénye nő, de főként azt, hogy így növekszik az esélye a munkaerőpiacra való visszajutásra, vagy önálló megélhetés biztosítására, ezzel javul a megélhetési biztonsága hátrányos helyzetű rétegek körében.

Jelenleg 10 megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Zala), 44 kistérségben, 194 településen működik szociális földprogram.

Baranya - 35.240 eFt
Bács-Kiskun - 1.800 eFt
Békés - 18.214 eFt
Borsod-Abaúj-Zemplén - 76.729 eFt
Hajdú-Bihar - 11.723 eFt
Jász-Nagykun-Szolnok - 13.610 eFt
Nógrád - 21.422 eFt
Somogy - 6.139 eFt
Szabolcs-Szatmár-Bereg - 72.000 eFt
Tolna - 11.410 eFt
Zala - 14.713 eFt
Összesen - 283.000 eFt