Pusztán kommunikációs kampányokkal nem lehet egy milliós közösség életén javítani.
A fiatal jelölt, aki politikai pályára lépett azzal, hogy vezető szerepet vállalt az MCF Roma Összefogás Párt listáján, úgy látja, Magyarország legnagyobb problémája jelenleg a cigány kisebbség helyzete, és ez egész Európa legfőbb problémája is.
Ha visszatekintünk az elmúlt 20 évre, hogy mi is történt a rendszerváltozás óta, láthatjuk, hogy a roma nép helyzete egyre inkább romlik, napról napra hatványozottan. Egyre-egyre közelebb kerülünk a szakadék széléhez. Véleménye szerint meg sem kell néznünk mit tettek a politikusok, a saját vezetőink a cigányságért 1990-től, mert az eredmények magukért beszélnek - mondta a listavezető.
Megjegyezte, 20 év agónia után mára az Európai Unió is belátta mennyire fontos javítani a cigányság helyzetén, és hatalmasnak nevezett összegű támogatásokat biztosított az ország számára. Viszont az Állami Számvevőszék ara hívja fel a figyelmet, ezek a pénzek eltűntek, szinte semmi nem valósult meg a pályázatokból. A Roma Évtized Program kapcsán konkrét, kézzel fogható lépések nem történtek, bár volt néhány kezdeményezés, amely jó irányban mozdult el, de forráshiány miatt ezek is kifulladtak.
Pusztán kommunikációs kampányokkal nem lehet egy milliós közösség életén javítani. Hiába öltöztetjük frakkba, szmokingba a hajléktalant, a cigánytelepeken élőket, attól a gyomruk még ugyanúgy korog, attól még nem lesz fedél a fejük felett, és ha pár óra elteltével leveszik a rájuk erőltetett kölcsönruhát, álarcot, még ugyanúgy sújtja őket a diszkrimináció, a kilátástalanság - fogalmazott Kis Zsolt.
Úgy látja, sajnos mára már oda jutottunk, hogy a Magyarországon kialakult gazdasági válságért is kollektív minket, cigányokat tesznek sokan felelőssé, és vannak olyan emberek, szervezetek, amelyek ezért képesek aljas módon ártatlan embereket, gyerekeket gyilkolni. Holott mi voltunk az első áldozatai a válságnak, ugyanis az első intézkedések között szerepelt, hogy megvonták a romatelepek felszámolására szánt támogatásokat - hívta fel a figyelmet.
A legfontosabbnak azt tartja, el kell érnünk, hogy mi a Magyarországon élő cigányok, és nem cigányok békében és bizalommal tudjunk együtt élni. Meg kell szüntetni azt a hatalmas szakadékot, ami a cigányság és a normál körülmények között élő európai átlagpolgárok között van, mert minden egyes magyar állampolgárnak érdeke a cigányság felzárkóztatása, integrációja, legyen az bármilyen nemzetiségű is.
Véleménye szerint viszont ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a legfontosabb dolog az, hogy a cigányság minőségi oktatást kapjon. Biztosítani kell, hogy a romák is munkához jussanak, fel kell számolni a telepeket, valamint sürgősen át kell alakítani a segélyezési rendszert, és átláthatóvá, ellenőrizhetővé kell tenni a támogatási rendszert. Megjegyezte, az egyetlen kitörési pont a tanulás, a szakképzés lehet, mert csak piacképes szakmával, tudással lehet biztos egzisztenciát teremteni.
Felhívta viszont ara is a figyelmet, ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében mindenkinek, a romáknak is áldozatokat kell hozniuk rövidtávon, ami majd csak később fog megtérülni.
Össze kell végre fognunk és tenni magunkért egy jobb jövő érdekében. Fel kell vennünk a harcot az elnyomás, a sztereotípiák ellen - nyilatkozta az MCF Roma Összefogás Párt listavezetője.
A harcot viszont nem a cigánytelepeken, az utcákon, hanem a szavazófülkékben, és mindennapi életünkben példamutató magatartásunkkal kell megvívnunk - fűzte hozzá. A legjobb példának az Egyesült Államokban végbement folyamatot tartja. A tengerentúli feketék is így érték el, hogy felzárkózhassanak, és egyenlő bánásmódban részesüljenek. Mára színes bőrű elnök tehette le az elnöki esküt, és megvalósította az amerikai álmot.
Kis Zsolt úgy véli, az idei EP-i választás csak az első lépés, hogy megkezdjük a felzárkózást. Ez az első alkalom, hogy megmutathassuk, hogy igenis össze tudunk fogni, és számolniuk kell velünk a magyar politikában. Újabb és újabb elérhető célokat kell megfogalmaznunk magunk előtt, el kell érnünk, hogy a 2010-es parlamenti választásokon bekerüljünk a parlamentbe, hogy részt vehessünk a törvényhozásban.
A listavezető sokkal merészebb, messzebbi távot fogalmaz meg: a két nagy párt után a cigányság legyen a soron következő, a harmadik erő mert akkor lesz igazán nagy súlya a szavuknak. Úgy látja, most jött el az ideje, hogy összefogjon minden roma és nem roma származású, jóérzésű ember, Magyarország, a hazánk jövője érdekében.
Arra a kérdésre, hogy az MCF a 2006-os országgyűlési választásokon kudarccal szerepelt, mindössze 4.500 szavazatot kaptak, és nem fél-e a megismétlődéstől, úgy válaszolt, a párt egy új szemléletű kampányt folytat, egyértelműbb politikai célokat tűzött maga elé, és időközben a választók is rájöttek, csak a közös összefogás állíthatja meg a szélsőséges megnyilvánulásokat, a lejtőn lefelé való száguldást. Vannak és voltak sikertelenségek, de ezzel meg kell birkózni, különben nincs értelme belekezdeni semmibe - mondja Kis Zsolt, hozzátéve, fel kell ismerniük a cigánytelepeken élőknek, hogy négyévente csak két hétig fontosak: a kampányok során, és a voksolás napján. Utána újabb négy évig nem történik semmi. Erre kell azt mondani, hogy elég! - jelentette ki.
Arra a felvetésre, hogy nem gondolja-e, hogy mivel nincs sem politikai sem pedig közéleti tapasztalata és így került a lista élére, ezért bábként mozgatják majd, úgy válaszolt: mindenki elkezdte valahol. Senki sem született úgy, hogy kész politikus lett, a szakmai és személyes tapasztalatok, kapcsolatok útján lehet erőt gyűjteni, hogy értékes és vezető politikus váljon belőle. Példaként említette Járóka Líviát, aki a Fidesz színeiben jutott ki Brüsszelbe, és jó eséllyel újrázhat. Neki sem voltak politikai tapasztalatai, ambíció, amikor szóba került, mint jelöl. Mára viszont egy kiforrott személyiség lett.
Az MCF listavezetője számít arra, hogy a roma politikusok, közéleti szereplők partnert és nem rivális, ellenfélt, vagy ellenséget látnak benne, ezért számít a jó szándékú együttműködésükre. Legyen az parlamenti, vagy parlamenten kívüli politikus, civil szervezeti vezető.
