Szerintem vannak motorjai a cigányságnak, csak nem veszik komolyan őket és még a körükben sem született meg az összefogás.
Hajdú Géza: a kérdések valósan tükrözték a társadalomban meglévő problémákat, feszültségeket, amelyeket így nem tudunk megoldani, de minél többen akarjuk a megoldást és ehhez hajlandóak vagyunk összefogni, annál előbb következhet be illetve indulhat el az integrációs folyamat.
igazságkereső: Roma kérdés azért van, mert kérdést csinálunk belőle. Régen meg lehetett volna szüntetni ezt az egész problémát, ha nem külön kezelik a magyarok egészétől a rájuk vonatkozó törvények betartását, azok következetes számonkérését, stb. Mindaddig, amig ez nem így lesz, mindig is lesz romakérdés, a megoldatlan problémáik tömkelege. Végre igazán neki kellene látni a probléma végleges megoldásának és ha mindenki őszintén akarja, akkor még talán az integrálódás is sikeresen végrehajtható lenne és hosszú évek alatt talán be is tudnának illeszkedni. De amíg az illetékesek csak problémafelvetés szintjén kezelik ezt a kérdést, addig bizony itt semmi nem fog változni. Miként ítéli meg fenti véleményem?
Hajdú Géza: Szó szerint egyet értek a kérdezővel, pontosan erről szól az ügy. Végre neki kellene látni a probléma tényleges megoldásának.
Birodalmi: "Meg fogsz dögleni!" - fenyegették meg telefonon Szepessy Zsoltot, Monok polgármesterét, annak a településnek a vezetőjét, ahol elsőként kötötték munkához a segélyek folyósítását. Habár az ismeretlen férfi letiltotta hívásazonosítóját, a rendőrség kiderítette: a Romákért Európa 2004 Közhasznú Társaság készülékéről érkezett a hívás, amely idősebb Gáspár Győző, a televíziós "médiasztár", Győzike édesapjának érdekeltségi körébe tartozik. Mi a véleménye az esetről?
Hajdú Géza: Úgy gondolom, hogy Szepessy úrnak nincs joga az alanyi alapon járó szociális juttatásokat feltételekhez kötni, ennek ellenére a személyi fenyegetést is el kell ítélni, nem engedhető meg. A fenyegetést sem magyar, sem cigány részről nem szabad megengedni, ez vezet később akár a tettlegességig is.
kunst: Jack Greenberg, Martin Luther King egykori ügyvédje nyilatkozta nemrég, hogy a tengerentúlon a feketék mellett rengeteg fehér ember is részt vett az amerikai polgárjogi mozgalomban. Magyarországon ugyanakkor nem találni túl sok kezdeményezést a cigányság körében. Az USA-ban a fekete gyülekezetek voltak a motorjai a polgárjogi kezdeményezéseknek. A hazai cigányságnak milyen "motorjai" lehetnek?
Hajdú Géza: szerintem vannak motorjai a cigányságnak, csak nem veszik komolyan őket és még a körükben sem született meg az összefogás. Erőtlenek még ezek a kezdeményezések. Ha összefognak, akkor előbb-utóbb társadalmi súllyal is fognak rendelkezni. Ilyen kezdeményezés a roma parlament is. Zsigó Jenő különböző cigányszervezeteket ültetne egy asztalhoz és közös platform kialakításával szeretné elérni a cigányság társadalmi elfogadását. Jó néhány magyar is segíti ezeket a mozgalamkat.
apuka: Arra lennék kíváncsi, hogy a cigányok hogyan képzelik a saját felemelkedésüket? Õk mit kívánnak tenni érte? Nem érzik úgy, hogy ez nem elsősorban a többségen múlik? Mi a véleménye a legutóbbi két nagy hazugságról, ahol kiderült, hogy a "fekete autós" lövöldözés csak kamu volt? Sőt az egyik esetben biztosítási csalás volt a cél. Vajon mennyi kárt okoznak ezzel az ország egyébként is megtépázott hírnevének?
Hajdú Géza: vannak elképzeléseik arról, hogy ebből a mély kátyúból hogyan lehetne a cigányság szekerét kihúzni. A cigány vezetők többé-kevésbé hangoztatják is ezeket az utakat. Komolyan azonban már senki sem vette őket. Hogy miért? Aki felvállalja a cigányság ügyét, az belebukik, mert ellene fordulnak. Csak ígérgetések hangzanak el, tényleges megoldás nem történik. A cigányságnál stratégiai kérdés az oktatás, ezért a nehézségek ellenére megháromszorozódott a felsőoktatásban tanuló cigányok száma. Ezzel teremtődik meg a feltétel, hogy elinduljon az integráció útja.
Aki bűncselekményt követ el, az kapja meg a méltó büntetését - függetlenül a származásától. Ez biztosítja a társadalom stabilitását. A cigányok között is sok ember lop, csal és hazudik, ugyanúgy, mint a magyar emberek között is. Ez azonban nem faji vagy etnikai kérdés, hanem szociális kérdés. Hasonló társadalmi helyzetben hasonló a bűnelkövetési arány a magyarok körében is. Aki a törvény alól kiskaput keres, azt büntetni kell. Ha valaki cigit lop és nem kap büntetést, akkor legközelebb már nagyobb értéket fog lopni, mert feljogosítva érzi magát.
bo: Baross Gábor: "Minden állampolgár annyit ér, amennyit a köz javára tesz" Gondolom nem kell kommentálni ezt a lassan 150 éves idézetet!
Hajdú Géza: a kijelentéssel magam is egyet értek. Akinek nincs lehetősége, annak hiába ajánljuk. Maslow-féle szükséglet piramis: ameddig éhes az ember, nem fog mozijegyet vásárolni. Amíg a mindennapi létfentartásért küzd, addig nem fog a közféráért tenni. A közösségben élőknek nemcsak a család felé, hanem saját közösségük felé is kötelezettségeik vannak. A kisebbség sorsa és lehetősége a többségtől függ.
suzy41: Háromgyerekes anyuka vagyok, évek óta szeretnék 4 órás munkát vállalni vidéken, de lehetetlen ilyen munkához jutni, míg Nyugat-Európában több részmunkaidős munka van, mint egész állásos. Milyen intézkedésekkel lehetne segíteni, hogy hazánkban is így legyen?
Hajdú Géza: a törvényi feltételek adottak, viszont tudatilag még nem jutottunk el ennek alkalmazásáig. Az értékek átrendeződtek, így már nem az a kérdés, hogy hogyan tudok megfelelni minden elvárásnak (munkahely, család, szórakozás), hanem kényszerpályán vagyunk. A munkáltató rendszerünk a munkaidő alatt kifacsarja a munkavállalót, így energiánk már nem marad. A magam részéről támogatom a 4 órás rendszereket, ugyanis az egyén számára sokkal nagyobb lehetőségeket biztosít a munkahelyeken kívüli egyéni kibontakozásra.
Celtis: Tisztelt Hajdú Úr, a romák integrálódásának elősegítésére hosszú ideje tett erőfeszítések úgy tűnik, csak lokális és időleges sikereket tudnak felmutatni. Hosszú távon a helyzet egyértelműen, monoton romlik. Ön miben látná a lehetőséget a tendencia megfordítására és a hosszú távú javulásra?
Hajdú Géza: Az egész rendszer reformokra szorul. Kialakították a feltételrendszert: az egyenlő bánásmód törvényét, a kisebbségi törvényt és az ágazati törvényt is. Ezek a lehetőséget biztosítják, ami a társadalmi állapottól függően oldható csak meg. Jelenleg a nyílt agresszió megjelent az utcán, ami fokozza a társadalmi bizonytalanságot és növeli az előítéletet. Ebben a helyzetben törvényszerű, hogy romlik az esély és a megoldás későbbre tolódik. A cigány népcsoport ebben a helyzetben rendkívül jó alany a bűnbakképzésnek. Az előítéletek során - ami a mai magyar társadalomban 80 százalékos - a saját hekyzetünkben bekövetkező negatív változásért mást okolunk. Másban találjuk meg a hibát, így válik bűnbakká. Radikálisan csökkenteni kell a társadalmi előítéletességet és olyan feltétel rendszert kidolgozni, amelyben a cigányság nemcsak kap, de ad is. Ehhez pénz szakértelem és összefogás szükséges. Bármelyik hiánya megakadályozza az előrelépést.
