Az "etnobiznisz", identitásváltás jelensége ellen fel kell lépni.

Kállai Ernő az országgyűlési bizottság előtt emlékeztettt: 15 évvel ezelőtt fogadta el a parlament a kisebbségi törvényt, amit 2005-ben módosítottak ugyan, de annak ellenére, hogy a választójog szempontjából az Európa Tanács is üdvözölte a kisebbségi választások regisztrációhoz kötött feltételét, a gyakorlatban bebizonyosodott, ez nem járható út, nem lehet kiszűrni a visszaéléseket.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa megemlítette: a "kakukkfiókák" kiszűrésére semmilyen jogszabály nem alkalmazható, nincs szankció, ha valaki naponta, hetente, agy választási ciklusonkét váltogatja identitását, és félő, 2010-ben emiatt sokkal több lesz a visszaélés.

A beszámoló megvitatásakor a biztos és a különböző pártállású képviselők egyetértettek abban, hogy a kisebbségek körében megfigyelhető "etnobiznisz", identitásváltás jelensége ellen fel kell lépni. Kállai Ernő úgy fogalmazott, "az nem működik, hogy bemondásra" valaki egy kisebbség tagjává, képviselőjévé válhat, és ezért még pénzt is kap, de ezt a problémát csak a jogalkotó tudja megoldani. Szerinte a kisebbségi közösség tagjait is be kell vonni egyfajta kontrollként, hogy indokolatlanul senki ne élhessen vissza a kisebbségi hovatartozással.

Képviselők az etnobiznisz problémája kapcsán példaként megjegyezték, hogy van olyan kisebbségi önkormányzati képviselő, aki már a harmadik nemzeti kisebbség képviseletében jár el, illetve vannak olyan családok, amelyek önmagukban egy-egy kisebbségi önkormányzat vezetését alkotják, a kisebbségi önkormányzatnak nincs is több tagja, a család megkapja a normatívát és el is költi.

Hajdú László (MSZP) megjegyezte, volt olyan képviselő, aki azért változtatott nevet, mert vezetékneve alapján a sor végén helyezkedett el a választási listán, majd miután Abházira változott a neve, a lista elején állva 4 ezer ismeretlen embertől szerzett szavazattal 4 éves megbízatást kapott, aztán különféle ígéretek alapján hol ide, hol oda szavazgatott, és nem képviselte a kisebbsége,és a választók érdekeit.

Kállai Ernő megjegyezte, a joggal való visszaélés Magyarországon népi játékká vált. Jó példaként említette erre a felsőoktatási kisebbségi ösztöndíjak ügyét; az egyik jogi karon ugyanis a kérelmek áttekintése után az derült ki, hogy a karra szinte csak romák járnak. A kisebbségi biztos felvetette, hogy legyenek olyan, az adott közösség által meghatározott kritériumok, amelyek alapján kontrollálható, ki tartozik az adott közösséghez, hiszen ez minden jogállamban így van, ahol a kisebbségi jogokat gyakorolják.

A biztos szerint előbb el kell dönteni azt a jogszabályi vitát, hogy az identitás megvallásáról, vagy megválasztásáról beszélünk. Szerinte az teljesen elfogadható, ha otthon valaki örménynek, szerbnek vagy bolgárnak vallja magát, de ha ezzel választások, vagy más, anyagi haszonnal járó esetben teszi, komoly szankciókkal kellene sújtani.

Arra a képviselői felvetésre, hogy egyes kisebbségek körében kialakult az a "rossz szokás", hogy megpróbálnak visszaélni kisebbségi jogaikkal, például ha valaki átmegy a piroson, akkor is erre hivatkozik, Kállai Ernő úgy reagált: egyetért a felvetéssel, de az ilyen esetekben azt is kell vizsgálni, vajon a hatóságnak a szabályok megsértésére adott reakcióját befolyásolta-e, hogy kisebbségi volt az elkövető. Konkrét példaként említette, hogy egy embert csak azért büntettek meg amiért az úton sétált, mert roma volt, míg más ember esetében elnézőek voltak a rendőrök.

Egy felvetésre, hogy a regionális, vagy a megyei kisebbségi önkormányzati rendszert támogatja-e, úgy válaszolt: az mindegy, a kormányzati szándék irányában történjen az elmozdulás, csak legyen feladat és hatáskör is melléjük rendelve. Kállai Ernő szerint a legfontosabb nem az, hogy hogyan nevezzük, hanem megteremtődjön a valós középszintű közigazgatás. Ezért újra kell szabályozni a területi kisebbségi önkormányzatok működését és feladatkörét, mert a bizonytalan helyzetben csak tavaly 3 területi kisebbségi önkormányzat oszlatta fel önmagát.

Hibának tartja azt is, hogy a kisebbségi önkormányzatoknak nincs törvényességi felügyelete, ugyanis a közigazgatási hivatalok régiós szintre való emelésével ez megszűnt, így sok esetben nincs jogorvoslati lehetőség.

Arra kérte a bizottság tagjait és az országgyűlést, hogy a 13 kisebbség egyöntetű kérésére állítsák vissza a kedvezményes mandátum lehetőségét, fogadjanak el olyan törvényt, amely kiállja az alkotmányosság próbáját. Megemlítette, ez a kérdés, csakúgy, mint a kisebbségek parlamenti képviselete, mulasztásos alkotmánysértés.

A mai rendszerben a kisebbségi önkormányzatok elnökei nem lehetnek tagjai a nagyönkormányzat bizottságainak, a kisebbségi elnök nem vehet részt zárt tanácskozásokon, önkormányzati rendeleteket nem véleményezhet - jegyezte meg Kállai Ernő, hozzátéve, pedig sokszor a kisebbségi közösséget is érintő fontos kérdésekről születik ilyenkor döntés. Például iskolaigazgató, vagy kulturális intézmény vezetőjének kiválasztása.

Kérdésre válaszolva Kállai Ernő elmondta: a romatelepeken élők támogatására szánt egymilliárd forintot ideiglenesen zárolta a kormányzat, de bízik abban, hogy ezt a zárolást rövidesen megszüntetik, hiszen éppen a válság idején különösen fontos ennek a pénznek a hatékony felhasználása.

Az országgyűlési biztos megemlítette, hogy az ombudsmanok eszköztelenek lesznek hamarosan, mert nincs joguk bírósághoz fordulni, eljárást kezdeményezni, jogsértő TV műsorok ellen fellépni, ezért bővíteni kellene az ombudsmani hatáskörét.

Kállai Ernő éves jelentésének bevezetőjét azzal zárja, hogy akkor, amikor beszámolóját készíti, "a társadalmi indulatok kirobbanásához már csak egyetlen szikra szükséges. A 21. század elején a kisebbségi közösségek félnek a jövőtől."

Ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán (Fidesz) alelnök azt kérdezte, a cigányoknak, vagy valamennyi kisebbségnek van félnivalója? Kállai Ernő erre úgy válaszolt: a jogi bizonytalanságok miatt minden közösséget érint a félelem, de ez a fajta félelem legkevésbé a romákat érinti, nekik ugyanis van más egyéb bajuk és félnivalójuk.

A kisebbségi biztos beszámolóját az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül vitára alkalmasnak találta. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága keddi ülésén szintén egyhangúan döntött a vitára való alkalmasságról.

Kállai Ernő jövő hétfőn a foglakoztatási és munkaügyi, kedden az alkotmányügyi és a kisebbségi és emberi jogi bizottság előtt számol be tevékenységétről.