A szakiskolások fele egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt.

A szakiskolások fele egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt. A tanulók legkevésbé a politikai pártokban és a parlamentben bíznak. Ezzel szemben nagy a bizalmuk az Európai Unió és a rendőrség iránt. Az etnikai gondok is hangsúlyosak, a diákok fele tartaná borzalmasnak, ha melléjük költözne egy roma család. Minden negyedik tanuló kapcsolódik valamilyen sport-, illetve hobbi-szerveződéshez. A társadalmi kérdések körében bizonyultak a legérzékenyebbeknek a megkérdezett diákok. Az ifjúság problémái közül a szociális jellegűeket (szegénység, munkanélküliség) érzik a legfenyegetőbbnek. Egyebek mellett ezek az elsődleges megállapításai annak a felmérésnek, amit a társadalmi és állampolgári nevelés-oktatás a szakiskolában című projekt keretében végeztek több középiskolában, köztük egriekben is.

A projekt célja egy országos stratégiai és cselekvési terv kidolgozása, amivel gátat szabhatnának az iskolákban egyre intenzívebben megjelenő erőszaknak. A kezdeményezés célja, hogy kidolgozzanak egy olyan programot, amely lehetővé teszi, hogy tanárok és diákok az iskolai órákon ismerkedjenek meg a felelős és aktív állampolgársággal, a demokrácia működésének elveivel és normáival. S az is, hogy egyaránt tisztában legyenek a kötelességeikkel, illetve a jogaikkal.

Beépülni a mindennapokba

A résztvevők szerint akkor mondható sikeresnek a kezdeményezés, ha a diákok nemcsak megszerzik ezeket az ismereteket, de életük különböző színterein alkalmazzák is azokat. A tudás, a készségek és az attitűdök összhangjára van szükség, vagyis arra, hogy kompetenciává váljon a megszerzett ismeret. Több tanár szóvá tette, hogy bár a növendékek kedvezően fogadták a programot, komoly nehézséget jelent a tanárok számára, hogy a kötelező leckéken kívül ezeket az anyagokat is feldolgozzák, továbbadják. Ráadásul a diákok nagyon eltérő szociális háttérrel rendelkeznek, így az otthon látott rossz példa gátolhatja a projekt eredményességét.

Éppen ezért Kende Ágnes, a program elindítója úgy véli, az iskoláknak meg kell nyílniuk a szülők előtt, ezzel teremtve új közösségi színteret. A kezdeményezés a későbbiekben általános érvényű lehet. Vannak módszerek arra, hogy akár már hatéves kortól elkezdjék a társadalmi nevelést, természetesen figyelembe véve a korosztályi sajátosságokat. Erre később már könnyebb lenne építeni, s természetes folyamat lenne a társadalmi és állampolgári ismeretek elsajátítása.