A rendőrség a történtek után kétmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a tettes(ek) kézre kerítésre.
Piricse, Tarnabod, Nagycsécs és Tatárszentgyörgy. Négy település főútvonal vagy autópálya közelében, négy támadás fél év alatt, s mindegyiket azonos módon követték el: Molotov-koktélt dobtak faluszéli, romák által lakott házakra, majd rá is lőttek a tűzből kimenekülőkre.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén tavaly augusztus 8-án ismeretlenek benzinnel teli palackokat gyújtottak meg és hajítottak egy házra, majd az onnan kimenekülő 64 éves asszonyt sörétes fegyverrel lábon lőtték, de az áldozatnak szerencsére nem volt súlyos a sérülése. A történtek előtt ő és hozzátartozói is értetlenül álltak, az ellenük történt támadás okáról semmit sem tudtak mondani a rendőröknek, mert mint állították, nincs haragosuk és adósságuk sem.
A következő támadás másfél hónap múlva, 2008. szeptember 29-én hajnalban történt a Heves megyei Tarnabodon. A tettesek itt is Molotov-koktélokat dobtak, illetve lövéseket adtak le - tízet-tizenötöt -, a Tarna utcában lakók közül azonban senki sem sérült meg. A támadás után két helyi férfit előállított ugyan a rendőrség, de az üggyel kapcsolatban nem gyanúsították meg őket. A felgyújtott házakban idős asszonyok, egy leszázalékolt házaspár és egy fiával élő idős asszony élt szűkös anyagi körülmények között. A szomszédok szerint kizárt, hogy uzsoraügy állna a háttérben.
Szabolcs és Heves után Borsod-Abaúj-Zemplén következett: Nagycsécsen a Dózsa utcában tavaly november 3-án csaptak le a tettesek. Szintén hajnalra időzítették támadásukat, s miután két egymással szemben lévő házra is benzines palackokat dobtak, az égő épületből menekülni próbáló családtagok közül kettőt, egy 40 éves nőt és egy 43 éves férfit lelőttek. Az áldozatok a rokonok szerint szerény körülmények között élő, rokkantnyugdíjas emberek voltak, akik senkinek sem ártottak. Az elkövetők egyébként vélhetően a 35-es útról lekanyarodva, egy földúton álltak meg, majd a szántóföldön átvágva jutottak el a Nagycsécs határában lévő telekhez.
A rendőrség a történtek után kétmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a tettes(ek) kézre kerítését segítő információt adó személynek, személyeknek, de egyelőre nem tudni olyan bejelentésről, amely a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozást előbbre vitte volna. Még úgy sem, hogy a nagycsécsi és a következő, tatárszentgyörgyi ügy után tíz-tízmillió forintra emelték a díj összegét.
A sorozat ugyanis idén a Pest megyei Tatárszentgyörgyön folytatódott. Február 23-ára virradóra leégett egy roma család háza, amit szintén Molotov-koktél okozhatott. A tűzből menekülő ötfős Csorba-család tagjaira ismeretlenek rálőttek. A lövések eltalálták a 27 éves apát és ötéves kisfiát, mindketten az életüket vesztették. A család hatéves kislánya azt mondta, a történtekkor négy fekete és terepszínű ruhás, illetve egy rendőrnek öltözött alakot látott a házuk közelében. A Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án közölte: igazságügyi pszichológiai szakértő vizsgálja a kislányt.
Hasonlóságok tömkelege
Mindegyik település autópályáról vagy főútvonalról könnyen megközelíthető: Piricse a 471-es főút, Tarnabod az M3-as autópálya, Nagycsécs az M30-as, Tatárszentgyörgy pedig az M5-ös autópálya közelében fekszik. A tettesek minden esetben falu szélén található házakat szemeltek ki, olyanokat, amelyekben romák laknak, és mindig hajnali időpontban dobták a benzines palackokat az épületekre, majd az onnan menekülőkre éles lőfegyverből adták le a lövéseket. Azt, hogy milyen típusú fegyverről van szó, nem árulták el a rendőrök, de az kiderült, hogy Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön sörétes lőfegyvert használtak a támadók, akik állítólag egy nagy fekete terepjáróval közlekedtek.
Az elkövetők valószínűleg egy kis létszámú, négy-öt fős, elszánt radikális csoport tagjai, akik politikailag függetlenek lehetnek - rajzolta meg a gyilkosok lehetséges körét egy lapunknak név nélkül nyilatkozó rendőri vezető. Zárt közösséget alkotnak, senkinek nem beszélnek a terveikről és az elkövetett bűncselekményekről. Támadásaik megtervezettek, de az áldozatokat valószínűleg találomra választották ki, mert nincs igazi oka - például uzsoratartozás - a bűncselekményeknek, vagy legalábbis ilyesmi nem derült ki.
A támadások indítékaként akadtak olyan elképzelések, amelyek szerint a bűntettek hátterében uzsoratartozások állnak. Mások azzal érvelnek, hogy az uzsorások nem ölik meg az adósokat, hanem ráteszik a kezüket a segélyükre, jövedelmükre, házukra. Egy további verzió szerint az áldozatokon így akarták megtorolni kárukat azok a magánerdő-tulajdonosok, akiknek erdeiből fákat loptak el; ezt támasztaná alá az, hogy sörétes fegyvert használtak az elkövetők. Ez viszont az azonos elkövetői csoportra vonatkozó teóriát gyöngíti: a bűncselekményekhez több különböző megye erdőtulajdonosainak kellene összeállniuk.
Vannak, akik meggyőződéssel állítják, hogy fanatikus fajgyűlölők állhatnak a támadások hátterében, Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője szerint például a támadássorozat a cigányság ellen hat hónappal ezelőtt Faddon egy Molotov-koktélos támadással kezdődött el.
A titkosszolgálatok - bár fontos szerepet kapnak a nyomozásban - nem tekintik nemzetbiztonsági ügynek a történteket. Néhány héttel ezelőtt a Népszabadság pedig arról írt, hogy a romák elleni támadások hátterében a szlovák titkosszolgálatok állhatnak, ám ezt a híresztelést a szlovák miniszterelnök, Robert Fico határozottan cáfolta.
