"Ne féljetek az államcsődtől. Legalább lesz tombolás, tisztítótűz, és van egy több ezer fős összetartó kollegalitás..."

"Ne féljetek az államcsődtől. Legalább lesz tombolás, tisztítótűz, és van egy több ezer fős összetartó kollegalitás. Számíthatunk majd egymásra, és a tisztességes emberek is számíthatnak a TMRSZ-re. Ha elindul 5-10 ezer felkelő Budapest utcáin, és az elkeseredett emberek fegyvert szereznek, kíváncsi vagyok, mit fog tenni egy Bencze kaliberű tábornok és a többi operettrendőr?"

A szöveg a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) honlapján olvasható. Egy fórumozó írta. Mások ugyanitt azt vetik föl: ha úgy folytatja a politika, akkor bizony eljön az a bizonyos nap. Vagy előbb, vagy utóbb. De jobb lenne inkább előbb. Ezeket el kell takarítani mindet.

Lapunk e-mailben fordult a TMRSZ médiafelelőséhez, Ökrös Attilához: vajon vállalhat-e ilyen szélsőséges nézeteket egy rendőri szakszervezet?

Ökrös válaszában közölte: Nem csak rendőrök írhatnak internetes fórumukon. Hanem bárki. S bár az ott megjelentek "nem mindig tükrözik a TMRSZ hivatalos álláspontját", nem cenzúrázzák a "vendégkönyvet". Ahogy a TMRSZ sajtósa élcelődött: "Bizonyára szokatlan önöknek a sajtó- és szólásszabadság azon formája, amelyben lehetőséget adunk az online hozzászólások megjelenítésére."

Csakhogy a hazai sajtóorgánumok - leszámítva a radikális hírportálokat - lehetőségeik szerint moderálják levelezési rovataikat. Uszító, gyalázkodó véleményeknek, irományoknak nem adnak teret, ám ezzel nem a szólásszabadságot korlátozzák, hanem védik a civilizált közbeszédet.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint a rendőrség esetében az alapjogok - például a sztrájkhoz vagy a szólásszabadsághoz való jog - korlátozottabbak, mint a civileknél: - A rendőrök nem szüntethetik be a munkát, mert akkor az állam összeomlik. Nem politizálhatnak nyíltan, nem becsmérelhetik a kormányt. Számukra kötelező a lojalitás: rendőri esküjükben a köztársaság és az alkotmány megvédésére tesznek fogadalmat.

De vizsgáljuk tovább a TMRSZ-t. Egyik oszlopos tagja, Posta Imre korábban az ORFK Köztársasági ?rezred szakpszichológusa volt. Könyveit a TMRSZ a honlapján propagálja. Posta egyben a szakszervezet hivatalos lapjának, a Rend-?r Újságnak a főszerkesztője, és gyakori vendége a Jobbik eseményeinek. A szélsőséges párt pásztói irodájában novemberben (videofelvétel készült erről) így beszélt: "Tragikus helyzet van az országban, ennek nem viccelődés lesz a vége... Már két évvel korábban elkezdtem beszélni a rendőrség tehetetlenségéről, az állomány alkalmatlanságáról, a vezetők nem odavalóságáról. Ezek valószínűleg idegenszívű, idegen érdekeket szolgáló emberek. Mindez beigazolódni látszik. Készüljünk fel arra, hogy a helyzet magától nem fog megoldódni. Olyan válságot fog előidézni, amelyben a kormány valószínűleg nem fog visszariadni attól sem, hogy önmaga robbantson ki polgárháborút, akár a cigány-magyar konfliktuszóna mentén."

Posta Imre rendőrségi szakértőként az Echo Tv adásaiban is gyakorta szerepel. 2009. február 15-én a Mélymagyar című műsorban Bayer Zsolt vendége volt Szima Judittal, a TMRSZ főtitkárával együtt. A televíziós beszélgetésre a veszprémi tragédia (a helyi kézilabdacsapat tagját, Marian Cozmát romák gyilkolták meg) után került sor. A műsorban Posta Imre többek közt azt mondta: "Ha ugyanez a tendencia marad, Magyarország tíz éven belül új nevet kaphat: Cigányországnak fogják nevezni. Demográfiai robbanás előtt állunk. A friss cigánycsemeték által gyakorlatilag a bűnözői hálózat utánpótlása biztosítva van. (...) Amíg a cigánynak szinte bármit szabad következmények nélkül megtenni, addig a magyarnak nem szabad." (A műsort a TRMSZ teljes terjedelmében föltette a honlapjára; Posta szavait egyetlen kommentár nélkül hallgatta végig Szima Judit és Bayer Zsolt.)

Posta Imre nemrég az interneten tette közzé egyik cikkét "Jelen helyzetünkben antiszemitának lenni hazafias kötelessége minden honvédőnek" címmel. Ebben - egyebek mellett - azt írja: "Tudjuk, hogy a zsidók gyarmatosítanak bennünket, és elég nyílt genocídiumot hajtanak végre nemzetünkön. Háborús terület vagyunk. A zsidó nem baráti nép, hanem erőszakos behatoló agresszor, aki az ősi magyar föld létét, nemzetünket, hazánkat veszélyezteti. Egyre többen látják, hogy a helyzetből fegyveres harcok árán lehet kikeveredni." Posta cikkét megmutattuk Tóth Mihály büntetőjogásznak:

- A szöveg a Mein Kampfra emlékeztet. Szerintem Posta Imre írása kimeríti a háborús uszítást, amelyet a Btk. 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethet. Ennek a bűncselekménynek még az előkészítését is súlyosnak ítélik meg. Ha valaki háborús uszításra hív fel, nyilvánosan hangoztatja, hogy fegyverrel kell megoldani a konfliktust, már ezért is két és nyolc év közötti elzárást kaphat.

S hogy a szakszervezeti lap főszerkesztőjének kijelentéseiről mit gondol maga a TMRSZ? "Posta Imre felnőtt, értelmes, több diplomával rendelkező magyar állampolgár. Nem tartjuk fenn magunknak azt a jogot, hogy munkásságát minősítsük" - reagált írásban a 168 Óra kérdésére Ökrös Attila, a TMRSZ sajtósa. Mindenesetre a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete programjában az szerepel: "pártoktól és mozgalmaktól függetlenül" végzi tevékenységét. Alapszabályukban rögzített címerükről pedig azt írják: "jobb oldala kék színben az EU csillagai, balra az árpádsávos zászló."

Főtitkáruk, Szima Judit rendőr alezredes is többször megnyilvánult már - nem csak érdekvédelmi kérdésekben. A 2006-os Kossuth téri tüntetésekről például így nyilatkozott lapjukban: "Mindenki emlékszik, hogy az MTV ostromát megelőzően a BRFK és az ORFK vezetői voltak azok, akik nyilvánvalóan mondvacsinált okkal egy alkotmányos szabadságjogot, a gyülekezés jogát a kormány érdekének megfelelő jogértelmezéssel korlátozták. Egészen primitív és balkáni módszerrel."

Szima pár hete - tiltakozván, amiért Bencze József országos rendőrfőkapitány meneszteni akarta a miskolci rendőrkapitányt a cigányságra tett kijelentései miatt - arra szólította föl Benczét: ajánlja föl lemondását. A levélben a TRMSZ hivatalos véleményeként az is megjelent: "A magyarországi cigány etnikum egyes csoportjai a társadalmi együttélés minimális szabályait sem hajlandók betartani, és ennek során a tisztességes emberek mindennapjait keserítik meg."

Tóth Mihály büntetőjogász állítja: egy normálisan működő rendőrségtől azonnal kirúgják azt, aki a feljebbvalóját lemondásra szólítja fel. S ez nem demokrácia vagy diktatúra kérdése. Parancsuralmi, fegyveres testület nem működhet másként.

Bár Szima ellen "bujtogatás" miatt eddig már több pert is indított az ORFK és a katonai ügyészség, ő továbbra is alezredes, és főtitkára a "tettrekész" rendőrök szakszervezetének.

Nem mellesleg: a TMRSZ létszáma folyamatosan növekszik. 2004-ben alakultak - állítólag 34 fővel -, most pedig több mint négyezren vannak. Mivel a rendőrség állományának tizede ennek a szakszervezetnek a tagja, a TMRSZ a rendőrség "reprezentatív" érdekvédelmi szervezetének számít. Ez azt is jelenti: joga van részt venni az Igazságügyi és Rendvédelmi Érdekegyeztető Tanács ülésein, amely a rendészet egyik legfontosabb fóruma. A "tettrekészek" itt hozzájuthatnak számos információhoz, véleményezhetnek.

- Így még nagyobb a baj! Ha a TMRSZ "reprezentatív szervezet", akkor szemléletük meghatározó lehet a rendőrségen belül - szögezi le Fleck Zoltán jogszociológus.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyik munkatársa - neve elhallgatását kérve - lapunknak elmondta: radikális hangjával a TMRSZ valóban sokakat "átcsábított" a többi rendőrszakszervezettől. Az ORFK és a szaktárca vezetőin nagy a nyomás: ha határozottabban lépnének fel a "tettrekész" kollégákkal szemben, akár több ezer rendőr indulatát válthatják ki, a TMRSZ vezetőiből pedig mártírt csinálnának. És ezzel tovább hergelhetik a szélsőjobbot.

Radikális honlapok már most is arra buzdítják híveiket: csatlakozzanak a TMRSZ-hez. "Itt az idő, most vagy soha! Be kell lépni a TMRSZ-be, és pofán verni a rendőri vezetőket és az államot. Sokan vagyunk, össze kell fogni!" - fűti olvasóit a Hunhir.hu.

A Magyar Nemzeti Arcvonal neohungarista szervezet februári hírlevelében a honvédség, a nemzetbiztonság és a rendőrség helyzetét taglalva így öszszegez: "Lesz még itt nagy meglepetés, mert úgy látszik, van, amivel csak mi vagyunk tisztában. A legtettrekészebb hazafiak a nevezett testületekben vannak."

Tavaly az egyik budapesti kapitányság hirdetőfalára Szima Judit aláírásával felhívás került ki, amelyben a TMRSZ a Magyar Gárda támogatására buzdítja a rendőröket. Szima cáfolta, hogy ő írta volna a levelet. Ám ugyanakkor azt is mondta, hogy a Magyar Gárda ellen semmi kifogása nincs: "Nem vagyok hajlandó a manapság divatos és szinte már elvárt elhatárolódásra sem."

Kétségtelen: Szima eltűri, hogy Posta Imre nemcsak a Jobbik rendezvényein vesz részt, de a Magyar Gárda tagtoborzásain is előadásokat tart. Különben a TMRSZ lapjának - Posta a főszerkesztője - levelezési rovatában közölték a következő hozzászólást is: "Az egész gárdázós témának a TMRSZ vonatkozásában egyetlen célja volt: provokációval a törvényesen működő és egyre népszerűbb Gárdától elválasztani (szalámitechnikával, az oszd meg és uralkodj elve alapján) a törvényesen működő és egyre népszerűbb TMRSZ-t. [...] A nemzeti radikalizmus összefogásának esélyétől egyesek jobban félnek ma már, mint az ördög a tömjénfüsttől."

Legutóbbi számuk egyik cikke pedig a Kiskunlacházán történt gyermekgyilkossággal foglalkozik. Bár a rendőrség még nem találta meg a tettest, az írás - szerzője nincs feltüntetve - kész tényként kezeli, hogy az elkövető csakis cigány lehet: "Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a bűnözés egyes társadalmi csoportokhoz, jól meghatározható etnikumokhoz kötődik. Ennek ellenére a politikusok intézkedéseit, a bűnözői rétegek fizikai bátorítását és biológiai felszaporítását, "tenyésztését" célzó programként lehet értékelni." Vagy: "Gyermekeinket egyre jobban fel kell készíteni arra a harcra is, ahol puszta létük, életük megvédése a tét, ha kell, az önvédelem elvén akár a másik elpusztítása is - önállóan saját és szövetségesei erejével együtt."

Neumann László, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa régóta foglalkozik érdekvédelmi kérdésekkel. Azt mondja: nálunk a rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy érdekvédő szervezet nyílt rasszista nézeteket hirdessen. Veszélyesnek, döbbenetesnek tartja, hogy ez épp a rendőrségnél fordulhat elő. Az EU a faji és az etnikai megkülönböztetés tilalmáról szóló 2000-es direktívájában külön felszólította az európai szakszervezeteket: vállaljanak aktív szerepet a rasszizmus elleni küzdelemben. Az uniós programot 2003-ban a hazai esélyegyenlőségi törvény is átvette. Az egyik passzusban felhatalmazzák a munkavállalói képviseleteket, lépjenek fel a faji gyűlöletkeltés ellen. Ám arról a törvény nem rendelkezik, hogy mi történjen, ha egyes "érdekvédők" ennek az ellenkezőjét teszik. Neumann úgy véli: a törvényhozók nem számoltak azzal, hogy rasszista szakszervezet is alakulhat.

Fleck Zoltán szerint a TMRSZ működése súlyos nemzetbiztonsági veszélyt jelent, és itt a szakszervezet inkább csak álca egy ideológiai közösség megteremtéséhez, hiszen egyértelmű a politikai értékválasztásuk: - Elfogadhatatlan, hogy egy rendőrszervezet akárcsak a látszatát is fenntartsa annak, hogy szélsőjobbos hálózatokkal, rasszista csoportokkal tart kapcsolatot. Jogállamban ilyen nem lehetséges. Ha a radikálisok beléphetnek a rendőrség szakszervezeteibe, akkor az államot "belülről" támadhatják meg. Így lehet a legkönnyebben felbomlasztani az alkotmányos rendet.

Tóth Mihály büntetőjogász ehhez annyit fűz hozzá: ha egy bűncselekmény vagy annak gyanúja a hatóság tudomására jut - például nagy nyilvánosság előtti háborús uszítás, közösség elleni izgatás -, akkor kötelessége azonnal eljárást indítani. Aki ezt nem teszi meg, felelősségre vonható, fegyelmi eljárás indítható ellene.

Mindkét jogi szakértő leszögezi: itt gyors állami intézkedésre lenne szükség.

A "tettrekész" rendőrök ügyében természetesen megkerestük Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert. Kérdéseinkre végül a tárca sajtóosztálya válaszolt írásban: "A minisztérium fontos együttműködő partnernek tekinti a rendőrségi szakszervezeteket, épít munkájukra, véleményükre. Ugyanakkor lényeges, hogy mind a rendőrség, mind a szakszervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint végezzék feladataikat. De ha bármelyik fél részéről szabályszegés történik, azt megfelelő vizsgálat kövesse."

Ezek után az ORFK-t hívtuk. Zsinka András, a személyzeti főosztály főigazgatója arról nyilatkozott a 168 Órának: a rendőrségi törvény egyértelműen tiltja, hogy az állomány tagjai bármilyen politikai tevékenységet folytassanak. Egyben azt is jelezte: tudomásuk van arról, hogy a TRMSZ ezt gyakran megszegi. Ugyanakkor az ORFK-nak munkáltatóként az is kötelessége, hogy a szakszervezeteivel együttműködjön. Ennek eleget is tesz.

Kérdésünkre, hogy indítanak-e eljárást a TMRSZ ellen annak szélsőjobboldali, rasszista megnyilvánulásai miatt, esetleg kezdeményezik-e hivatalból e szakszervezet feloszlatását, Zsinka így válaszolt: - Megvizsgáljuk, megvalósult-e valamilyen bűncselekmény. Ha igen, akkor megtesszük a szükséges lépéseket. De konkrétabban nem nyilatkozhatok.

A honi jogszabályok alapján elegendő 10 (!) személy egy szakszervezet megalapításához. Éppen ezért alakult ki az a hazai gyakorlat, hogy kicsi érdekvédő csoportok nagyobb szakszervezeti konföderációkhoz csatlakoznak. Részben anyagi érdekből, hiszen az "ernyőszervezettől" támogatásokat kaphatnak. Másrész így a hatáskörüket a sokszorosára növelhetik, mivel a konföderáció révén országos érdekvédelmi tanácskozásokon is részt vehetnek.

A TMRSZ megalakulása után belépett a Munkástanácsok Országos Szövetségébe. A MOSZ főtitkára, Palkovics Imre lapunknak elmondta: a TMRSZ-t ki akarják zárni a szövetségükből. Az eljárást tavaly ősszel indították el, de a "tettrekészek" fellebbeztek ellene. Az ügyben a MOSZ tavaszi választmányi gyűlése határoz.

Igaz, a MOSZ korábban többször szolidaritást vállalt Szima Judittal, nem egy esetben nyilvánosan is kiállt mellette. A TMRSZ-t anyagilag is segítették.

- Ehhez képest ők folyamatosan feljelentettek minket, a honlapjukon gyalázkodó stílusban írtak rólunk. Szima le akarta váltatni a Munkástanácsok vezetőségét, és átvenni az irányítást. Csakhogy a MOSZ tagságától nem kapott ehhez elég támogatást. De mindenekelőtt azért akarjuk kizárni a TMRSZ-t, mert számunkra már vállalhatatlan az a stílus, ahogy a rendőri vezetők ellen fellépnek. Radikális politikai megnyilvánulásaiktól, rasszista kijelentéseiktől teljes mértékben el akarunk határolódni - hangsúlyozza Palkovics Imre.

Magyarországon bárki tagja lehet bármilyen szakszervezetnek. Pontosabban: az adott érdekvédők döntésén múlik, felvesznek-e "szakmán kívülieket" is.

A TMRSZ alapszabályában is rögzíti, bárki lehet pártoló tagjuk, akár külföldi is. A tagok jogi képviseletet is kérhetnek, "házon belül". Csakhogy a megbízási szerződésben vállalniuk kell, hogy TMRSZ-tagsági viszonyukat három évig fenntartják.

- Ilyen feltétel más szakszervezetnél nincs. Ugyanis jogszerűtlen, sérti a szervezkedési szabadságról szóló törvényt, amely kimondja: senkit nem kényszeríthetnek arra, hogy szakszervezetbe belépjen. De arra sem, hogy ne léphessen ki, ha akar - véleményez Neumann László, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa.

Ha a TMRSZ tagjai a szakszervezetüktől jogvédelmet kérnek, fizetniük kell érte a TRMSZ szolidaritási alapjába.

- Ezek példátlan feltételek. Én még egyetlen olyan hazai szakszervezetről sem hallottam, ahol pénzt kértek volna a jogi képviseletért - mondta lapunknak Tordai Gábor, a Független Rendőr Szakszervezet jogásza. Kérdés: mire fordítja a pénzt - szakszervezeti teendői mellett - a TMRSZ?

Létrehozták A Rend-?réért Közhasznú Alapítványt, amelynek célja "a rendőrségen dolgozó rászorulók és nagycsaládosok támogatása". Ugyanakkor az alapítvány adja ki a TMRSZ lapját, a Rend-?r Újságot, amelyet Posta Imre főszerkeszt. Közhasznú alapítvány csakis kiemelten fontos, közérdekű tevékenységet folytathat. Ezért is jár egy ilyen szervezetnek több kedvezmény. Pályázhatnak állami és uniós forrásokra. És akik "adakoznak" nekik, a támogatást leírhatják az adóalapjukból.

De vajon milyen kiemelkedő társadalmi haszna van a "tettrekészek" lapjában terjesztett szélsőséges gondolatoknak?

A radikális jobboldali Nemzeti Hírháló honlapján a legfontosabb szervezetek között tünteti fel a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét.

A Nemzeti Hírháló 2003 decemberében a Cukor utcai Fidesz Szalonban tartotta alapító gyűlését. Az egyik alapító, Kovács János egy a Gondola.hu-n megjelent interjújában azt mondta: a rendszerváltáskor MDF-tag volt, majd "némi szünet után a Fideszt erősítette". Ugyanitt azt is nyilatkozta: "Remélem, a nemzeti radikálisok megerősödnek annyira, hogy segítségükre lehetnek a polgári oldalnak."

A Nemzeti Hírháló alapítólevelében rögzíti: egyik politikai pártnak vagy irányzatnak sem elkötelezettjei. Ám "bármelyik polgári kör, vagy más csoportosulás tagjuk lehet, ha magát nemzeti elkötelezettségűnek tartja". A Hírháló napi híreket közöl, valamint az "esetleges megmozdulásokat elősegítő riadólánc" szerepét is betölti. Internetes címlapjukon a magyar lobogó mellett palesztin zászló. Néhány cikk címe a Hírhálóról: "A zsidóság defenzív nacionalizmusának üzenete a magyarsághoz." Vagy: "Tégy a magyargyűlölet ellen!"

A Hírháló a legfontosabb szervezetek közé sorolja a Magyarok Szövetségét és a Nemzeti Jogvédő Alapítványt is. Utóbbi a Magyar Gárda és Budaházy György jogi védelmét látta el. Morvai Krisztina a Hírhálón biztatja az olvasókat: adójuk egy százalékával támogassák a Nemzeti Jogvédő Alapítványt.

A Magyarok Szövetsége (MSZ) jelenleg 900 civil csoportot egyesít. Legalábbis ezt állítja elnökük, Vukics Ferenc a szövetség honlapján. Vukics amúgy honvéd őrnagy, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára. Az MSZ vezetőségi tagja például Andrásfalvy Bertalan, Bogár László, Papp Lajos, Makovecz Imre, Rácz Sándor, Hargitay András és Kondor Katalin.

A Magyarok Szövetsége 2009. március 21-én a Hősök terén tartja "zászlóbontását". Céljai között szerepel: a Szent Korona-tanra alapozott alkotmány; a Magyar Nemzeti Bank alárendelése a népképviseleti szerveknek; önkormányzati rendvédelmi szervek felállítása (vadőr, halőr, mezőőr, csendőr); a nemzeti tömegtájékoztatás rendszerének kidolgozása; magyar nemzeti csúcs összehívása az elszakított nemzetrészek képviselőivel; a privatizációból kimaradtak anyagi-erkölcsi jóvátétele.