Természetesen létezik egy másik megoldás is a romakérdésre.
A roma szervezetek 480 000-520 000 fő közé teszik a létszámot, ám ez nem nevezhető pontos adatnak, mert a népszámláláskor a legtöbben szlovák vagy magyar nemzetiségűnek vallják magukat. A korábban végzett felmérések szerint a lakosok majdnem kétharmada híve annak, hogy a romák a többségi lakosságtól elkülönülten éljenek. Ám a külön telepek létrehozása, vagy a romák kitelepítése a városból nem biztos, hogy járható út. Komáromban ezt a módszert alkalmazták, a nem fizetőket Bajcsra és Kavára telepítették ki, Szentpéteren viszont egy másik megoldást választottak.
A nem fizetők "kitelepítése"
2007 novemberében Szlovákia-szerte tüntetéseket szerveztek a romák, lakást, házat követelve, így aztán Komáromot sem kerülhette el ez a hullám. A komáromi romák kivonultak a Klapka térre, ott adtak hangot követelésüknek. Heteket töltöttek a szabad ég alatt és már jócskán benne jártunk az októberben, de fedél még mindig nem került a családok feje fölé. Bastrnák Tibor a tüntetésre reagálva másfél évvel ezelőtt kijelentette, hogy Komáromban nincs romakérdés, fizetőkről és nem fizetőkről beszélhetünk. Mint azt Hortai Évától megtudtuk, a 2007-es évben a város bérlakásokkal kapcsolatos kinnlevőségei 313 350 euróval (9 440 000 Sk) csökkentek, 2008-ban pedig 184 226 euróval (5 550 000 Sk). Tavalyelőtt novemberben aztán végleg eltűnt a széntelep mellett lévő roma "péró" a bodegákkal, a töméntelen mennyiségű szeméttel és az itt élő nyolc családdal együtt. Megtudtuk, hogy a péróban élő harmincöt személyt Bajcsra költöztették ki.
Virágh Ottó bajcsi polgármester szerint mindez az ő megkérdezésük és beleegyezésük nélkül történt. "Ez a siralom völgye "- panaszkodott akkor lapunknak Virágh Ottó. A nyolc család Farkasdon négy házat kapott, illetve egy korábban garázsként funkcionáló épületet. A villanyt bevezették a majorba, a vízszolgáltatást viszont mindössze egy kút biztosította. Bútoraik nem voltak, hiszen amíg az utcán éltek, mindent eltüzeltek. A majorban nem működött óvoda, iskola és bolt sem, busz pedig napjában kétszer közlekedett. A polgármester szerint a romák rendetlen körülmények közt élnek, piszkosak és egyáltalán nem lelkesek, ha dolgozni kell. Azt is megtudtuk, hogy a romák folyamatosan cserélődnek, akik nem fizetnek, azokat elviszik és hoznak helyettük másokat.
Nőtt a bűnözés aránya
Bajcson kívül Kavára is áttelepítettek néhány romát, hogy pontosan mennyit, azt senki sem tudja megmondani. Van úgy, hogy csak öt-hat roma tartózkodik a településen, máskor negyven. Az egyik lakos lapunknak elmondta, hogy amióta kiköltöztették a romákat Komáromból, elszaporodtak Kaván a betörések, a lopások, több embert tettleg is bántalmaztak. Emiatt az idős emberek sötétedés után már nem mernek kimenni az utcára. "Nem is beszélve a sok szemétről, ami hegyekben áll. Bejárnak kukázni a városba, útban visszafelé szétszórják a hulladékot. Idehozzák az ablakkereteket, melyeket eltüzelnek, de az összetört üveget szanaszét hagyják. Összeszögelt bodegákban laknak, amelyekben nincs villany és víz. Mivel nem mosakodnak, nagyon büdösek, így szállnak fel a buszra. Ráadásul a tavalyi év végén kitört a vérhasjárvány, a Kaván lakó romák is megbetegedtek" - panaszkodott az egyik lakos.
Bevonni a romákat a közösség életébe
Természetesen létezik egy másik megoldás is a romakérdésre. Ékes bizonyítéka ennek Szentpéter, ahol jelenleg 110 roma él. A község polgármestere, Jobbágy József lapunknak elmondta, hogy 2000-es hivatalba lépése után kezdett rendeződni a helyzet. "Két roma asszony keresett fel és a segítségemet kérte. Elpanaszolták, hogy fából tákolt bodegákban laknak, a hideg földön alszanak, a gyerekek ilyen körülmények közt nem tudnak tanulni. A képviselő-testület 2001-ben megszavazta a szociális lakások felépítését. Az építésügyi minisztériumtól ötven százalékos támogatást kaptunk, a többi pénzt pedig a saját költségvetésünkből biztosítottuk. Ráadásul a romákat bevontuk a munkába, hogy tudatosítsuk bennük: mindenért meg kell dolgozni" - vázolta a helyzetet Jobbágy József. Nyolc évvel ezelőtt épült fel az első négyes lakásegység, melybe bevezették a vizet és a villanyt, alapterületük 40 négyzetméter volt. A munka azóta sem állt meg, az idei évben két hatos lakásegység felépítését tervezik. Eddig ötvenhét kulcsot adott át a polgármester, ezek fele szociális lakást nyitott. "Egy feltétele van annak, hogy egy roma család szociális lakást kapjon: legalább egyiküknek stabil munkahellyel kell rendelkeznie, hogy a szükséges költségeket fizetni tudják" - tudtuk meg a polgármestertől, aki hozzátette, hogy a község vagyonát száz százalékig bebiztosította. A romák tőlük telhetően igyekeznek megbecsülni és rendben tartani a lakásokat. A polgármester elárulta a jól működő rendszer titkát: folyamatosan tartani kell a romákkal a kapcsolatot, be kell őket fogni a falusi munkákba, hogy érezzék, ők is a közösség részei.
A fő probléma az iskolázottság hiánya
Bajcson megtudtuk, hogy a gyerekeket ugyan beíratják az iskolába, de a tanításon már nem vesznek részt. A hiányzások okozzák a fő problémát a marcelházi alapiskolában is. "Nagyon magas az igazoltan hiányzott órák száma a roma gyermekek körében, de ami a legnagyobb gond, hogy az igazolatlan órák száz százalékát ők halmozzák fel" - tudtuk meg az iskola igazgatójától, Duka Róberttől. Határozottan jobb a helyzet az iskolába járás szempontjából Bátorkeszin. A Kováts József Alapiskola igazgatója elmondta, hogy a helyi roma családok beilleszkedtek a közösség életébe. "Arányukhoz képest nincs velük nagyobb probléma mint a többi gyerekkel. Rendesen járnak iskolába, nem hiányoznak az órákról, a magaviseletük sem rosszabb mint a többi tanulóé" - mondta el lapunknak Novák Ferenc igazgató. Babindák István, a Romane Jíle (Cigány szívek) Polgári Társulás vezetője lapunknak elmondta: a roma lakosság legnagyobb részének a fő problémája az iskolázottság hiánya. A Polgári Társulás épp ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a problémát orvosolja. Csatán (Lévai járás) létrehozták az országszerte nagy hírnévre szert tett Romano Kher-t (Cigányház), ahol a gyerekek iskoláztatásával foglalkoznak. Támogatást idén még nem kaptak, és Babindák István szkeptikus is ezt a kormányt illetően, amely a Délvidékre kevés támogatást juttat. A segédanyagokat, a füzeteket, könyveket, rajzlapokat idén csak a szülők pénzéből tudták megvásárolni. Mint megtudtuk, a Romano Kher-ben jelenleg 47-50 iskolás korú gyerekkel foglalkoznak heti három nap. A tananyagot veszik át azokkal a tanulókkal, akik gyengébbek az iskolában. Három gyerekkel egy tanító foglalkozik. Vállalják azt, hogy a környező falukból autókkal szállítják be a gyerekeket. Működik hétvégi kollégiumuk is, ahol verseket, táncokat tanulnak, és hangszeren játszanak. Mindezt alkalmazkodva a roma gyerekek mentalitásához, így nem csoda, hogy jó eredményeket érnek el. Babindák István büszkén mondja: több fiatal az ország különböző részén már szakmát tanul.
Milyen hatással lesz a válság a romákra?
A roma vezetők véleménye szerint a válság és a folyamatos elbocsátások jobban érintik majd a cigányokat, ennek hatása április-május környékén lesz igazán érezhető. Babindák István szerint azonban a válságot a legtöbb roma család már most érzékeli, akik elvesztették munkájukat a multiknál, nem tudják fizetni a hiteleket. Új munkát pedig nehezen találnak. "Az esztergomi Suzuki elbocsátott munkásainak nagy része cigány. Természetesen nem gondolom, hogy emögött rasszizmus bújik meg, de mivel nincs iskolájuk, nem is keresett munkaerő". Egyesek attól tartanak, hogy egy elmaradottabb régióban romlani fognak a körülmények, ott az etnikumot teszik majd felelőssé. Ez a hozzáállás már tapasztalható Magyarországon, ahol roma családokat bántalmaztak. A kialakult helyzet láncreakciót indíthat el, hiszen most mindkét csoport tart a megtorlástól.
A gútai önkormányzati ülésen elhangzott, hogy a jövőben majd azért is lehet romakérdésről beszélni, mert a romák fő bevételi forrása, a vasgyűjtés és leadás már nem üzlet, ugyanis nincs ára a vasnak, így valószínűleg másképpen szereznek majd javakat. Nagy Sándor képviselő játszótér létrehozását szorgalmazta az érintett kisebbség telephelyére, ugyanis a már meglévő a kocsma közvetlen közelségében van, így nem sok jót láthat a felnövekvő generáció. "Biztosan lesznek lopások, verekedések, betörések, ami a társadalomban kialakult helyzet hibája, de ne pecsételjük meg ezért a romákat skarlátbetűvel" - hangzott el Dr. Hunèík Péter pszichiáter a héten Gútán tartott előadásában az agresszióról és az etnikai különbözőségekről. Azt mondta, hogy nincsenek "ÕK" meg "MI". Tehát ha történnek megoldásra váró bűncselekmények, ne romakérdést fabrikáljunk belőle, eseteket oldjunk meg!
