A köztársasági elnök nem nyilatkozik, mert még "meg kell vizsgálni az indítékokat".

A köztársasági elnök nem nyilatkozik, mert még "meg kell vizsgálni az indítékokat" - pedig senki sem arra kérte, hogy a tetteseket ítélje el: az ő dolga az lenne, hogy józanságra intse a cigányozó jobb- és baloldaliakat. Neki kellene kimondania a nyilvánvaló igazságot, hiszen ő nem szavazatokért harcol, neki nem ebben az értelemben kell és szabad politizálnia. A politikai korrektség éppen azt jelenti, hogy ebben az értelemben nem politizál az ember. Nem kiszolgálja az előítéleteket, hanem megpróbál tenni ellenük - szögezi le Kálmán László nyelvész a Népszabadságban.

Sólyom László szerint "a politikai korrektség eredetileg segítőkész, empatikus gesztus, amellyel az erősebb jelzi a gyengébbnek, hogy megérti őt, elfogadja, figyelembe veszi érzékenységét". Teljes tévedés.

Például az, hogy az amerikai filmekben évtizedeken át hogyan volt szabad kisebbségieket ábrázolni és hogyan nem, egyáltalán nem az "érzékenységük figyelembevételét" szolgálta, hanem a közvélemény átformálását azzal, hogy nem utalunk olyan tulajdonságokra, helyzetekre, amelyek az őket sújtó előítéleteknek tápot adnak. És ez sikerrel is járt, különben ma nem lehetne ott fekete elnök.

A politikai korrektségbe még az is belefér, hogy csak politikailag vagyunk korrektek, a valósághoz nem vagyunk egészen hűek. Ezzel együtt jár, hogy egy kicsit szépítsük meg a jelent, például legyenek a filmben feketék a pozitív hősök, a fehér hős legjobb barátai, a zseniális sebészek, mert a jelen kegyes szépítésével megszépíthetjük a jövőt - és tényleg. A sokszor túlzásba vitt igyekezet, hogy kerüljük a pejoratív, kellemetlen asszociációkat keltő kifejezések használatát a kisebbségekkel kapcsolatban, ezt a fő célkitűzést szolgálja. Ki lehet nevetni a sokszor bárgyú politikai korrektséget, de a hatékonyságát nem lehet tagadni, annak kézzelfogható bizonyítékai vannak.

Kálmán szerint Sólyomnak kötelessége lenne, hogy elmondja, tenni kell valamit a cigányok ellen elkövetett bűnök helyrehozására - ilyen bűn, hogy az ország eltűrte, hogy vétlen emberek egy nagy csoportját elsőként tegyék ki az utcára az üzemek bezárásakor, majd az így kisemmizettek jelentős részét azzal vádolják, hogy "nem szeretnek dolgozni". Az is hatalmában van, hogy a tekintélyével hasson azokra, akikre a racionális érvek nem hatnak. De a racionális, megoldást kereső gondolkodás és a rasszista, előítéletes gondolkozás között nincs kompromisszum, még köztársasági elnök sem találhat ezek között középutat. Ha megtagadja a közvélemény formálását, helyette köntörfalaz, és megpróbál megfelelni a "lakossági igényeknek", az nem középút, hanem a felelősség elől való megfutamodás.