A felszólalók olyan stratégiai kérdéseket érintettek, mint a közbiztonság, a telepkérdés, a közoktatás.
A konferencián jelen volt (de nem szólalt fel) Dr. Mádl Ferenc, korábbi köztársasági elnök és felesége. Az egyik fő szervező Farkas Flóriánon (Fidesz-MPP) kívül részt vettek egykori és ma is aktív országgyűlési képviselők, mint például Farkas Gabriella, Kulin Ferenc, Varga József, Balogh Zoltán, Béki Gabriella és Mécs Imre, Péterfalvy Attila, volt adatvédelmi biztos. A mintegy 350 településről érkezett cigány önkormányzati és civil szervezeti aktivistán túl közismert roma művészek és személyiségek is jelen voltak.
A Batthyány Alapítvány elnöke, Granasztói György megnyitójában indokolta a konferencia összehívását, és felhívta a figyelmet arra a közelmúltban kiadott Felhívásra, melynek - értékelése szerint - csak igen csekély és torz sajtóvisszhangja volt. Ebben az aláírók (vegyes párt hovatartozású, de nagyrészt jobboldalról ismert értelmiségiek) arra hívják fel az ország lakosságát, hogy "a városokban, falvakban, egyházakban és munkahelyeken szervezzék meg a cigány-magyar együttélés feltétlen híveinek kis köreit", melyeknek legfőbb feladatuk annak megakadályozása lesz, hogy "a mélyülő válság etnikai konfliktusokba torkolljon".
A felszólalók olyan stratégiai kérdéseket érintettek, mint a közbiztonság, a telepkérdés, a közoktatás. Volt, aki szerint a közigazgatás és az egész államszervezet teljes csődje az, amit a rendőrség tehetetlenkedésében látunk, más - igaz, rendőr vezérőrnagy - éppen azt bizonygatta, mennyi mindent tett eddig is a rendőrség az együttélés javításáért, a közös rendfenntartásért. Volt, aki szerint a települések rendjét maguknak a vegyes összetételű polgárőrségeknek kell biztosítani, más viszont kiállt amellett, hogy a közrend, közbiztonság szavatolása állami feladat. Az egyik felszólaló szerint a kormányzati oktatáspolitika lehetetlenné teszi a cigány gyerekek iskolába járását, egy romológus viszont éppen ennek az oktatáspolitikának a sikerességéről és követendő voltáról beszélt. Volt olyan - leendő tanárokat tanító - egyetemi tanár, aki megkérdőjelezte az integrált oktatás létjogosultságát, mondván, az nem elítélendő, ha mindenki a maga szintjének megfelelő csoportban tanítanak, míg megint más kiállt az integráció módszere mellett.
Néhány új, frissnek tűnő gondolat is megfogalmazódott. Felvetődött, hogy nem kell - sőt, nem is lehet - a megoldást "fentről" várni, a településen lakó cigány vezetők és aktivisták maguk fogalmazzák meg a helyi sajátosságoknak megfelelően, milyen célokat szeretnének elérni. Az az álláspont is hangot kapott, hogy a helyi közösségeknek össze kell fogniuk azért, hogy elszigeteljék és kivessék azokat - akár romák, akár nem romák -, akik megkeserítik környezetük életét. Felvetődött, hogy az integrációra szánt pénzek nyomon követéséhez szükség lenne etnikai alapú regisztrációra. Megint mások ezt ellenezték. Egy neves szociológus rámutatott arra, hogy a "többségi társadalom-roma társadalom" felosztás hamis képzeteket és ezzel téves célmegjelölést eredményez, mivel a "többségiség" csupán fikció. Hibás és káros ez a felosztás, mert mindenki egyszerre tartozik valamiféle kisebbséghez és többséghez. Mint mondta, megengedhetetlen, hogy a társadalmi konfliktusokat etnicizálják. A helyi gondok enyhítésére a "zöld alternatívát" ajánlotta, ami lényegében olyan környezetvédő beruházás, amely éppen a nem szakképzett munkaerőre alapul.
A tanácskozást Farkas Gabriella zárta, aki szerint a konferencia fő érdeme az volt, hogy több, eddig tabunak számító kérdésről őszintén lehetett beszélni, és ez megteremtheti az összefogás esélyét.
