HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Tan ide, tan oda: Tanoda!

betűméret csökkentése betűméret növelése
2009 Február 15    Forrás: Kissné Oláh Anita - RomNet


Ez a cikk archív

Tanulság nekünk cigányoknak, hogy annyi finanszírozási nehézség ellenére, rengeteg civil szervezetünk pályázza meg a Tanoda projektet mégis, s tanulság a többségi társadalomnak és a szakmapolitikának arra nézve, hogy diákjaink megfelelő pedagógiai módszerekkel és személyi feltételekkel, illetve elfogadó környezetben, mégiscsak képesek a sokak által elvárt és meg szokott szocializációs útra lépni.


Hirdetmény

Budaörs és Sajókaza. E két település tanodáinak összehasonlítása segít rávilágítani arra, hogy egy tanoda életében valóban mennyire meghatározó, hogy mekkora társadalmi összefogás, s milyen mértékű anyagi támogatás húzódik meg mögötte. A budaörsi tanoda vezetője Aranyosiné Rózsa Szeréna, akinek munkáját és ezzel kapcsolatosan a jövőbe vetett hitét az alapozza meg, hogy a helyi települési önkormányzat évek óta segíti Tanodájuk működését, amikor is az EU-s pályázati pénzek nem érkeznek meg időben. Ezzel szemben a borsodi Sajókaza település Tanoda vezetőjének, Rusznyák Istvánnak sokkal nehezebb a dolga, hiszen hiába a község vezetősége részéről a jó szándék, ha az önkormányzat kasszája üres.

Így nem marad más, mint a cigány ügyben már jól megrágott, néhányszor kiköpött, ám még emésztetlen remény, miszerint a tanoda sztenderdizációval, a tanodák állami normatív támogatása bevezetésének előszobájába léptünk!

Milyen előnyöket, lehetőségeket láttál meg annak idején a Tanoda programban?

Magyarországon a szegénység és az iskolázatlanság szoros, kölcsönös összefüggésben áll egymással: aki iskolázatlan, az nagy valószínűséggel nem tud kitörni a szegénységből és megfordítva: aki szegénységben nő fel, annak kis esélye van arra, hogy magasabb iskolai végzettséget szerezzen.

Ha az iskolázatlanság összefonódása olyan népcsoport döntő többségének a sajátja, melyet kirekesztő mechanizmusok is sújtanak, akkor a helyzet még reménytelenebb, mert tovább csökkenti annak az esélyét, hogy a szegénységből ki lehessen törni. Ennek oldását az általános iskolás korban kell megkezdeni. Ott, ebben a korban legérzékenyebbek a gyerekek, dől el a pályaválasztás, indul el az élet.

Tenni kell mindezt úgy, hogy a nevelés, a család, a hagyományok, a kultúra sajátos vonásai megmaradjanak, gazdagítsák, segítsék az új kialakulását.

Tapasztalatok bizonyítják, sikertelen minden olyan kísérlet, amely úgy kívánja támogatni a hátrányos helyzetű fiatalok ismeretbővítő tevékenységét, hogy csupán az iskolában megszerzett tudás hiányosságait igyekszik pótolni. Ugyanakkor nem elegendő tendencia az sem, ami kizárólag saját kultúrájuk megismertetését és megértését segíti elő. Hibás az a közgondolkozás, mely csak a hibáikkal, hiányosságokkal számol, s nem az értékek felől közelít.

Ahhoz, hogy ma valaki előnybe kerüljön az oktatásban: különórákra, előkészítőkre kell járnia, melyet a társadalom perifériájára szorult családok nem tudnak finanszírozni.

A többség számára elérhető kulturális javakból a nehéz anyagi körülmények között élő tanulók önhibájukon kívül nem részesülhetnek. Az otthoni tanulás körülményei, a szülők iskolázottsági mutatói, a szabadidős tevékenységek korlátozott lehetőségei, valamint a számítástechnikai eszközök hiánya egyenlőtlen esélyeket kínálnak számukra egész életpályájuk során. Hisszük, hogy hosszú távon a sikeres iskolai pályafutás, a munkába állás és a munka világában való helytállás nem pusztán az ismeretek mennyiségétől, hanem olyan képességtől, háttér ismeretektől, pozitív énképtől, egészséges életvezetéstől, konfliktus-megoldó képességtől is függ, amelyeket a többség a spontán szocializáció során szerez meg. Tevékenységünk tehát elsősorban hiánypótló.

A cigánysággal szembeni előítéletek megnövekedtek azért is, mert nincsenek vagy kevés az a lehetőség ahol egyenrangú félként cigány és nem cigány (pl.: együtt dolgozva) megismerhetnék egymást. A budaörsi tanodába nem csak cigánygyerekek járnak, a gyerekek nyitottak egymás kultúrája iránt. A gyerekek szeretik, elfogadják egymást.

A Budaörsi Tanoda megpróbálja nyújtani mindazokat a lehetőségeket, melyek a hátrányos helyzetű, szegény sorban élő vagy egyéb okból az általánostól eltérő igényeket megfogalmazó gyerekek számára eddig kimaradtak az életükből, az eredményes tanuláshoz, továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen: szaktanári segítséget bármely tantárgyból, szabadidős programokat (kulturális rendezvények szervezését és látogatását, kirándulást, kézműves foglalkozást, cigány népismereti foglalkozást, cigány hagyományőrző néptánc tanulást, ha lehetőség van rá nyári tábort), könyvtár és számítógép használatát. Mindezt Budaörs Város Önkormányzat támogatásával és HEFOP- pályázat révén tudtunk megvalósítani.

Az előző Tanoda projekt bonyolítása során, milyen problémák adódtak leginkább?

Az előző tanoda pályázatban a költségek elszámolása, a kifizetés ütemezése gyakran okozott pénzügyi nehézséget.

A jelenlegi pályázat esetében már számolni kell a tanoda sztenderdizációjával is. Erről mi a véleményed? Megnehezíti vagy megkönnyíti-e a jövőbeni munkádat?

Lényeges különbség a tanoda sztenderdizációja. Fontos, hogy egységes alapokon nyugodjék, de a körülmények, egyéni sajátosságok, igények figyelembe vételével. Hiányosságnak vélem a pályázati kiírásban, hogy alsó tagozatos gyerekekkel nem számol.

Bemutatnád a Tanodátok működését, pedagógiai szemléletét, a gyerekek szociális helyzetét, pár szó erejéig?

A tanodánkba hétköznap tanítás után jönnek a gyerekek, mindenkinek egyéni órarendje van, türelmes, gyermekszerető, szociálisan érzékeny pedagógusok segítenek a felkészülésben bármely tantárgyból. A foglalkozások kiscsoportban zajlanak, de ha szükséges egy tanár egy gyerekkel foglalkozik.

Éves költségvetésünk nem teszi lehetővé emelt óraszámot, kiegészítő foglalkozások megtartását, felújítást, személyiségfejlesztő- és szabadidős foglalkozásokat, eszközberuházást és fejlesztést. Ezekre pályázat útján keresünk forrást.

Milyen eredményeket hozott a Tanoda a gyermekek számára, tanulmányi és szocializációs szempontból?

Az iskolában sikereket elérő gyermek egész személyisége megváltozik, nagyobb valószínűséggel fog motivációt érezni szakképesítés, magasabb iskolai végzettség megszerzésére, mint a napi kudarcot megélő gyermek. Mintát mutatnak a többieknek arra, hogy az erőfeszítéseiknek eredménye lehet. Az egész helyi közösség számára a pozitív jövőkép kialakításának a lehetőségét, a sikeres problémamegoldás modelljét nyújthatják. A roma tanulók pályaképe módosulhat, a magasabb iskolai végzettség iránti igényük erősödni fog és a munkaerő-piaci helyzetük életkörülményeikkel együtt javulhatnak.

Mit jelent a helyi cigány közösség számára a Tanoda léte, illetve mit jelenthet a többségi városlakónak, városvezetésnek? Négy évvel ezelőtt Budaörs Város Önkormányzata közoktatási megállapodást kötött velünk, ez a legnagyobb biztosítéka és kifejezése annak, hogy a Budaörsi Tanoda beépült Budaörs közoktatási rendszerébe, valamint, hogy a településnek szüksége van a tanodai programra. A tanodai programban résztvevő gyerekeknek javul a tanulmányi eredménye, javul az iskolához, tanuláshoz való viszonyuk, sikereik révén pozitívan állnak a tanuláshoz és a továbbtanuláshoz.

Rusznyák István - közgazdász, Európai Uniós szakértő, foglalkoztatási szervező

A korábbi Tanoda projekt életét még nem mint tanoda vezető, kísérhetted végig. A jelenlegi kiírást viszont már vezetőként pályázzátok. Mi a garancia arra, hogy a jelenlegi projektnél nem adódnak hasonló anyagi problémák, mint a korábbi pályázat esetében? A szerződések, megkötésekor van egy hatvan napos határidő, amelyet hogy ha tartottak volna a finanszírozók, akkor biztos nem következtek volna be olyan anyagi nehézségek, mint amilyenek bekövetkeztek a tanodák életében. Mi is úgy igyekeztünk a tevékenységeinket és az ütemtervünket elkészíteni, hogy amikor nincsenek még forrásaink, akkor is tudjunk működni. Így azokat a tevékenységeket kellett előbbre tennünk, amelyeknek nem nagy a forrásigénye. Igazából ott adódtak a problémák, hogy a hatvan napok gyakran hat hónapba fordultak át.

A korábbi pályázatnál hogyan tudtátok áthidalni az anyagi nehézségeket?

Fel kellett vennünk egy nagyon komoly kölcsönt, aminek viszont a kamatait nem tudtuk bevenni a pályázatba. Mostani pályázatnál azért van előnyünk, mert már van egy infrastrukturálisan jól felszerelt épületünk, illetve a mostani kiírás szerint a műszaki dolgokat bérelni is lehet, tehát az sem fog igazából problémát okozni. Olyan pedagógusokkal dolgozunk, akik tudják már, hogy az ilyen jellegű projektek során nem kapnak havonta fizetést. Tehát személyi kiadásunk így nincs, a rezsi költséget pedig úgy oldjuk meg, hogy a bérleti szerződésbe rögzítjük az ilyen jellegű kiadásokat.

A tanoda sztenderdizációjáról mi a véleményed? Hozzájárul a Tanoda sikeres működéséhez?

Én azt gondolom a tanoda sztenderdről, hogy jó hogy megcsinálták. Azért jó, mert ahány tanodát én ismertem, az mindegyik másként dolgozott. Különböző programjaik voltak, külön pedagógiai módszerekkel. Azért is szükségességét látom, mert az indikátoroknál pedig kell, hogy egységesen tudják mérni a tanodákat. Egy egységesített mérőszám alapján aztán ellehet indulni a tanoda projektek másfajta finanszírozásának irányába. Pontosan azokat a specifikumokat hagyta meg a sztenderd a tanodáknak, amelyeket a kistérségi különbözőségek adnak.

A jelenlegi kiírás a korábbihoz képest egyszerűbbnek vagy bonyolultabbnak tűnik-e?

Mindenképpen bonyolultabb. Ha csak a költségvetést vesszük alapul, akkor a régi költségvetési táblán sokszor egyszerűbb volt számolni. A mostani költségvetésnél vannak újabb megszorítások, például a rezsi költség, amit nem lehet elszámolni. Azt mutatja nekem most ez a táblázat, hogy jobban egymásra lesznek utalva a pályázatban érintett szervezetek. Volt egy - két álmatlan éjszakám attól, hogy most a költségvetési tábla nem számol magától.

Mit jelent a helyi cigány közösség számára a Tanoda léte, illetve mit jelenthet a többségi községnek, településvezetésnek?

Az itt élő lakosság 30-40 százaléka cigány. A legmélyebb szegénységben élő emberek ezek. Korábban nem volt Sajókazán olyan önkormányzati kezdeményezés, ami nagyobb horderejű programot hordozott volna magában a cigányok számára. Igazából a tanodával kezdődött meg a roma élet a községben. Aztán sikerült magunk mellé állítani az önkormányzatot is, az általános iskolát, egy hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó szakiskolát is, a gyermekjóléti szolgálatot. Ami fontos még, hogy minden intézményből dolgoznak a tanodában a szakemberek, ezzel is erősítve a helyi társadalmi összefogást.

Azt is el kell mondanom, hogy amióta hivatalosan zártuk a tanoda programot, azóta társadalmi munkában folytatjuk tovább, közel egy éve. Az akkor megerősített gyermekmagot nem akarjuk elveszíteni, hanem arra építeni szeretnénk a jövőben. Ennek a tevékenységnek akkor lenne igazán értelme, ha folyamatos lenne. Tehát, ezt is egy nagy problémának látom a tanoda projekt során, hogy két évre rá írják ki az újabb tanoda projektet, ezáltal nincs biztosítva a folyamatos fenntartás.

Bemutatnád a Tanodátok működését, pedagógiai szemléletét, a gyerekek szociális helyzetét, pár szó erejéig?

A tanodára tulajdonképpen az van rábízva, hogy egy olyan pedagógiai módszert dolgozzon ki, ami annyira csábító a gyerekek számára, hogy akkor is, ha a szülő közömbös a gyermeke irányába, gyermek eljárjon a tanodába. Hiszen mi ne tudunk rossz jegyet adni, nem tudunk, figyelmeztetést küldeni a szülőknek, s mégis, a gyerekek eljárnak. Pedig, megmondom őszintén, én a pályázat lebonyolításának során ezt tartottam a legnagyobb kockázatnak. Pontosan az ellenkezőjét értük el!

A tanoda nyitva van minden sajókazai gyereknek, viszont az élet azt hozta, hogy nagyrészt cigány gyermekek vettek részt a programba, ami lefedi a helyi általános iskolában tapasztalt arányokat. Tanulóink közel 100%-ban halmozottan hátrányos helyzetűek.

Először a szülők részéről nem volt olyan befogadás a tanoda irányában, mint amilyet mi elvártunk volna. Példának okáért, amikor első alkalommal anyák napi ünnepséget tartottunk, több volt a gyerek, mint a hozzá tartozó édesanya. Aztán ezt idővel sikerült szülői klubok segítségével tudatosítani a szülőkben a tanoda fontosságát. Oda jutottunk, hogy egyszer csak kicsi lett a tanoda legnagyobb terme arra, hogy ezeket, az ünnepségeket bonyolítani tudjuk.

Visszatérve a pedagógiai szemléletre: nálunk az alkalmazottak 70-80 százaléka pedagógus végzettségű, cigányok és nem cigányok vegyesen. Olyan pedagógusokkal próbálunk együttdolgozni, akik inkább a modern szemléletet követik, és igyekeznek a diákok érdeklődését fenntartani. Játékosan tanítanak ezek a tanárok, sok szemléltető eszköz bevonásával. Nagyon szeretik a gyerekek, hogy számítógépen tanulhatnak.

Milyen eredményeket hozott a Tanoda a gyermekek számára, tanulmányi és szocializációs szempontból? Tanulmányi szempontból elmondható, hogy 30-40 százalékos javulási tendenciát hozott. Ez egy nagyon jelentős változás, amelyhez komoly szakmai munka vezetett. Akik az elején hozzánk kerültek, azok az általános iskolában bukdácsoltak, mára azonban közepes átlagot hoznak.

Viszont mióta nincs tanoda, azóta kapjuk a visszajelzéseket, hogy sajnos újra elkezdődött az a tanulási hanyatlás, ami előtte jellemző volt. Hiányzik a gyerekeknek az a délutáni időtöltés, hogy beülhettek egy közös helyre, és éppen átvehetnék azt, amit az nap tanultak. Fontos volt a gyermekek számára az is, hogy elvittük a gyerekeket különböző helyszínekre, kirándulások, táborok, különböző tanulmányi versenyek, ahol is kaphattak egy szemléletváltozásra lehetőséget, így nem csak azt láthatták, amit a cigány telepen tapasztalnak. Megismerhették azt is, hogy mi van a falu határain kívül.

Ez az én életemben tizennyolc évesen jött el, ami nekik már tíz évesen is adott a tanoda által.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Farkas Flórián fércmunkának tartja a Sargentini-jelentést

  • Magyar roma nőről ír az Independent, aki a brit cigányság jogaiért küzd

  • „Te is a nemzet része vagy” – megtartották a 6. Roma Büszkeség Napját

  • Megtartották a Roma Büszkeség Napját, de Járóka Líviát nem hívták meg

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt