Hiába volt botrányokkal terhelt az utóbbi három év belpolitikája, a középiskolások hozzáállása alapvetően nem változott.
Hiába volt botrányokkal terhelt az utóbbi három év belpolitikája, a középiskolások hozzáállása alapvetően nem változott: továbbra is a magánélet védelme a legfontosabb, a kisebbségek jogainak védelme pedig a legkevésbé fontos.
Vérfrissítés
Intoleránsabbak lettek azonban a fiatalok, gyanakvóbban szemlélik például a cigányokat, a zsidókat és a környező országból érkezetteket, elfogadhatóbbnak tartják az erőszakos fellépést, jobban hallgatnak iskolatársaikra és a médiára. Erre jutottak a hallgatók és oktatóik, akik az ELTE és más egyetemek szociológiai tanszékei által szervezett Iskola és társadalom 2008 című kutatást dokumentálták.
A négy megyében, hatezres mintán (gimnáziumokban, szakközép- és szakiskolákban) végzett kérdőíves kutatás első olvasata arra enged következtetni: a fiataloknak, ha a politikából nincs is, a politikusokból biztosan elegük van. A "Magyarországnak arra lenne szüksége, hogy lecserélődjön a teljes politikusi gárda" mondat átlagosan 82 pontot kapott. (A 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 100 pont pedig azt, hogy teljes mértékben egyetértett a megkérdezett.) 2005-ben, az előző hasonló vizsgálat elkészültekor az állítás 75 pontot kapott.
Tetszett a középiskolásoknak az "Ennek az országnak nem annyira törvényekre van szüksége, mint inkább egy olyan vezetőre, akiben a nép megbízik" állítás (77 pont) és "egy olyan párt, amely nem csak beszél, hanem, ha kell, oda is üt" képe is (79 pont). Finom ellentmondásként azonban "mindennél fontosabb a törvények betartása" (74 pont).
A fiatalabbak szkeptikusabbak: a 9. évfolyamba járók közül több értett egyet ugyanezekkel az állításokkal, mint a 11.-esek.
Cigány, zsidó, szlovák
A középiskolások több mint a felét zavarná, ha cigány lenne a padtársa - összesítve 51 százalékuk állította ezt (2005-ben csak 44). A Hajdú-Bihari megkérdezettek 66-a nem örülne a cigány padtársnak.
A cigányok a "listavezetők", mögöttük messze lemaradva a románok (34 százalék), a zsidók (31), a kínaiak (24) és a szlovákok (22) következnek. A erdélyi magyarok állnak a legjobban 7 százalékkal. A gimnáziumok tanulói látják a legkevésbé szívesen a cigányokat (57 százalékukat zavarná padtársként), a szakiskolákban inkább elfogadják őket (40 százalék), bár ebben az iskolatípusban néznek rossz szemmel a zsidókra (38%).
A magyarság kérdésében szigorúak voltak a megkérdezettek: a Magyarországon született, de '56 óta Amerikában élő embert 45 százalékuk tekinti magyarnak, míg a Gyulán született és ott is élő román származásút csak 35 százalékuk. A Budapesten, zsidó családban születettet és a kolozsvári, magyar szülőktől származót is kevesebb mint felük tartja magyarnak (47 és 41 százalék). A gimnáziumba járók a legrugalmasabbak ebben a kérdésben, míg a szakiskolákban jóval szűkebben értelmezik a magyarság mibenlétét.
A magyar állampolgár legfontosabb dolga, hogy tartsa be az ország törvényeit (ez az állítás átlagosan 76 pontot kapott a 100-ból), a legkevésbé pedig az várható el, hogy képes legyen meghalni a hazájáért (35 pont). A "szeresse a piros-fehér-zöld zászlót" (60 pont) fontosabb, mint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása (50) és a demokrácia iránti elkötelezettség (49 pont).
