Az oktatási tárca módosította a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának pályázati felhívását.
Az oktatási tárca úgy módosította a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának pályázati felhívását, hogy az eddigi tíz százaléknál több kevéssé rászoruló gyereket engedne be. Ez vihart kavart. A Fidesz-kormány által indított program célja, hogy ne maradjon ki egyetlen tehetséges diák sem a jó minőségű gimnáziumi oktatásból azért, mert szociális háttere ettől távol tartja.
Nyolcadik osztályosok pályázhatnak olyan jó gimnáziumokba, amelyek - egy előkészítő év után - szinte garantálják a későbbi felsőoktatási tanulmányokat. A program jellegzetessége: minden diák kollégista lehet. Kezdetekben azok a gyerekek számíthattak felvételre, akik 5000-nél kevesebb lélekszámú településen laktak, mert az oktatáspolitika úgy vélte, hogy már a kistelepülési lét is hátrány. 2003-ban azonban a közoktatási törvénybe bekerült a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzet fogalma. Ennek következményeként a programban is átalakult a célcsoportok meghatározása: immár nemcsak a település nagyságát, hanem a szociális hátteret is vizsgálták. A módosítást az indokolta, hogy számos ötezer fő alatti település meglehetősen jómódú, elég például a Budapest környéki agglomerációra gondolni.
Derdák Tibor szociológus, aki halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek érettségihez juttatásával foglalkozik, ezt mondja: - Az a haszna megvan a programnak, hogy több, az elittől néhány társadalmi réteggel lejjebb lévő, de messze nem a legszegényebb sorú gyerek bejutott egy jó középiskolába. Egy fal leomlott. De a társadalomban nem ez az igazi fal. Derdáknak a program kapcsán 2000-ben súlyos konfliktusa volt az oktatásirányítással. Akkoriban a Mánfán alapított kollégiumban segített főleg cigány származású gyerekeket érettségihez juttatni. Amikor kollégáival meglátták a pályázatot, a diákjaikra ismertek: hiszen olyan tehetségeket kerestek, akik kistelepülésen élnek, és önhibájukon kívül nem tudnak továbbtanulni. - Bár mindenben megfeleltek a feltételeknek, azok, akik arról döntöttek, hogy ki kerüljön a programba, nem engedték oda a mánfai szegény sorsú cigány gyerekeket - mondja.
Derdák szerint az AJTP valójában a falusi középosztály gyerekeinek adott lehetőségeket. Ez a réteg szerinte mindig elég erős lesz ahhoz, hogy az állami forrásokat kihasíthassa a maga számára. Véleményét több oktatásszociológus osztja.
A kérdés: lehetséges-e, hogy egy ekkora programba a halmozottan hátrányos helyzetűek alig, de a hátrányosak is csak felerészt kerülnek be? A minisztérium mostani, szigorított, majd a Hiller-Pokorni-megállapodás alapján várhatóan mégis lazuló módosításásának is az volt az alapja, hogy a programba a hátrányos helyzetűeken kívül olyan tehetséges gyerekek is bekerülhettek, akik korántsem tartoznak a rászorulók körébe. Az egyéni elbírálás olyan méreteket öltött, hogy a felvett diákok fele nem felelt meg a kritériumoknak. A vita kirobbanásához hozzájárult, hogy a programban részt vevő intézmények szerint nincs elegendő tehetséges és hátrányos helyzetű diák. Ezért, ha be kell tartani a minisztérium által előírt arányszámot (tíz százaléknál nem lehet több a kevéssé rászorult - de még nem gazdag - családból érkező gyerek), akkor a program elhalhat.
- A hangsúly az "és" kapcsolaton van - ezt már Nagy Kálmán, a program egyik intézményének igazgatója mondja. Szerinte a legfontosabb az, hogy a támogatott diák hátrányos helyzetű és tehetséges legyen. Az igazgató szerint azért nem tudják feltölteni a helyeket a valóban hátrányos helyzetűekkel, mert a "jegyzők gyakran nem tudják, kik a hátrányos helyzetűek a településen, a szülő pedig vagy megjelenik az önkormányzatnál vagy nem". De - állítja - így sem az elithez tartozó családok kerülnek be a programba. Nagy a tárcával folytatott tegnapi egyeztetésről azt mondta: felmerült a hátrányos helyzet elnevezés mellőzése, hiszen ez megbélyegez gyerekeket, szülőt egyaránt.
A tárca vállalta, hogy azt a hatvan helyet, amelyet az idén nem tudtak hátrányos helyzetűekkel feltölteni, megnyitják a tehetséges, nem hátrányos helyzetű, de rászoruló gyereknek. Csillag Márta, a tárca közoktatási főosztályának vezetője közölte: az idén 502 gyerek felelt meg a kritériumoknak, 55 pedig nem hátrányos helyzetű. Megígérték, a következő tanévre kidolgozzák azt a szabályozást, amely szerint a tíz százaléknál nagyobb lesz a nem hátrányos helyzetű, de rászoruló gyerekek aránya.
Az Útravaló Ösztöndíjakon belül ebben a tanévben az Út az érettségihez programban 8000 tanuló-mentor pár, azaz négyezer nyolcadikos vesz részt. Õk hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. Szakemberek szerint nehéz elképzelni, hogy ne lehetni kiválasztani közülük hatszáz tehetségeset.
