HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Kevés lenne a hátrányos helyzetű tehetség?

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  Hiller, Pokorni, Derdák
2009 Január 22    Forrás: Ónody-Molnár Dóra - Népszabadság


Ez a cikk archív

Bár Hiller István szakminiszter és Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter megállapodott, tegnap folytatódtak az egyeztetések az Arany János Tehetséggondozó Programról (AJTP). A különös alaphelyzet: látszat szerint nincs elég hátrányos helyzetű, tehetséges gyerek.

Hirdetmény

Az oktatási tárca úgy módosította a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának pályázati felhívását, hogy az eddigi tíz százaléknál több kevéssé rászoruló gyereket engedne be. Ez vihart kavart. A Fidesz-kormány által indított program célja, hogy ne maradjon ki egyetlen tehetséges diák sem a jó minőségű gimnáziumi oktatásból azért, mert szociális háttere ettől távol tartja.

Nyolcadik osztályosok pályázhatnak olyan jó gimnáziumokba, amelyek - egy előkészítő év után - szinte garantálják a későbbi felsőoktatási tanulmányokat. A program jellegzetessége: minden diák kollégista lehet. Kezdetekben azok a gyerekek számíthattak felvételre, akik 5000-nél kevesebb lélekszámú településen laktak, mert az oktatáspolitika úgy vélte, hogy már a kistelepülési lét is hátrány. 2003-ban azonban a közoktatási törvénybe bekerült a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzet fogalma. Ennek következményeként a programban is átalakult a célcsoportok meghatározása: immár nemcsak a település nagyságát, hanem a szociális hátteret is vizsgálták. A módosítást az indokolta, hogy számos ötezer fő alatti település meglehetősen jómódú, elég például a Budapest környéki agglomerációra gondolni.

Derdák Tibor szociológus, aki halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek érettségihez juttatásával foglalkozik, ezt mondja: - Az a haszna megvan a programnak, hogy több, az elittől néhány társadalmi réteggel lejjebb lévő, de messze nem a legszegényebb sorú gyerek bejutott egy jó középiskolába. Egy fal leomlott. De a társadalomban nem ez az igazi fal. Derdáknak a program kapcsán 2000-ben súlyos konfliktusa volt az oktatásirányítással. Akkoriban a Mánfán alapított kollégiumban segített főleg cigány származású gyerekeket érettségihez juttatni. Amikor kollégáival meglátták a pályázatot, a diákjaikra ismertek: hiszen olyan tehetségeket kerestek, akik kistelepülésen élnek, és önhibájukon kívül nem tudnak továbbtanulni. - Bár mindenben megfeleltek a feltételeknek, azok, akik arról döntöttek, hogy ki kerüljön a programba, nem engedték oda a mánfai szegény sorsú cigány gyerekeket - mondja.

Derdák szerint az AJTP valójában a falusi középosztály gyerekeinek adott lehetőségeket. Ez a réteg szerinte mindig elég erős lesz ahhoz, hogy az állami forrásokat kihasíthassa a maga számára. Véleményét több oktatásszociológus osztja.

A kérdés: lehetséges-e, hogy egy ekkora programba a halmozottan hátrányos helyzetűek alig, de a hátrányosak is csak felerészt kerülnek be? A minisztérium mostani, szigorított, majd a Hiller-Pokorni-megállapodás alapján várhatóan mégis lazuló módosításásának is az volt az alapja, hogy a programba a hátrányos helyzetűeken kívül olyan tehetséges gyerekek is bekerülhettek, akik korántsem tartoznak a rászorulók körébe. Az egyéni elbírálás olyan méreteket öltött, hogy a felvett diákok fele nem felelt meg a kritériumoknak. A vita kirobbanásához hozzájárult, hogy a programban részt vevő intézmények szerint nincs elegendő tehetséges és hátrányos helyzetű diák. Ezért, ha be kell tartani a minisztérium által előírt arányszámot (tíz százaléknál nem lehet több a kevéssé rászorult - de még nem gazdag - családból érkező gyerek), akkor a program elhalhat.

- A hangsúly az "és" kapcsolaton van - ezt már Nagy Kálmán, a program egyik intézményének igazgatója mondja. Szerinte a legfontosabb az, hogy a támogatott diák hátrányos helyzetű és tehetséges legyen. Az igazgató szerint azért nem tudják feltölteni a helyeket a valóban hátrányos helyzetűekkel, mert a "jegyzők gyakran nem tudják, kik a hátrányos helyzetűek a településen, a szülő pedig vagy megjelenik az önkormányzatnál vagy nem". De - állítja - így sem az elithez tartozó családok kerülnek be a programba. Nagy a tárcával folytatott tegnapi egyeztetésről azt mondta: felmerült a hátrányos helyzet elnevezés mellőzése, hiszen ez megbélyegez gyerekeket, szülőt egyaránt.

A tárca vállalta, hogy azt a hatvan helyet, amelyet az idén nem tudtak hátrányos helyzetűekkel feltölteni, megnyitják a tehetséges, nem hátrányos helyzetű, de rászoruló gyereknek. Csillag Márta, a tárca közoktatási főosztályának vezetője közölte: az idén 502 gyerek felelt meg a kritériumoknak, 55 pedig nem hátrányos helyzetű. Megígérték, a következő tanévre kidolgozzák azt a szabályozást, amely szerint a tíz százaléknál nagyobb lesz a nem hátrányos helyzetű, de rászoruló gyerekek aránya.

Az Útravaló Ösztöndíjakon belül ebben a tanévben az Út az érettségihez programban 8000 tanuló-mentor pár, azaz négyezer nyolcadikos vesz részt. Ők hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. Szakemberek szerint nehéz elképzelni, hogy ne lehetni kiválasztani közülük hatszáz tehetségeset.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Május   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • A Besh o droM húsz évét ünnepli a Kobuci Kertben

  • Mi Hazánk: a magyarok elutasítják a cigánykérdés szőnyeg alá söprését

  • Celldömölki társulat nyerte az ötödik Komlói Amatőr Színházi Találkozó fődíját

  • Ferenc pápa bocsánatot kért a romáktól a történelmi diszkrimináció miatt

  • Ferenc pápa bocsánatot kért a cigányoktól Erdélyben



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt