Mohácsi Viktória szerint a törvényhozók elfelejtik, hogy minden gyereknek joga van a jó színvonalú oktatáshoz.
Az integrált oktatás esetén eddig az állam többet fizetett az iskoláknak a gyerekek után, ezzel is ösztönözni kívánva a roma szegregáció felszámolását és a modern pedagógiai módszerek elterjesztését. Az oktatási minisztérium azonban az integrációs támogatás összegére emelte az úgynevezett képességkibontakoztató támogatást, amelynek nem feltétele a szegregáció felszámolása. A változtatást azzal indokolták, hogy hátrányba kerültek azok az iskolák, amelyek önhibájukon kívül "szegregálnak", azaz egy gettótelepülés egyetlen oktatási intézményeként, ha akarnának, se tudnának kit kivel integrálni. Márpedig egyre több az ilyen gettóiskola. Rájuk szabták a megemelt képességkibontakoztató normatívát.
- Nagyon sajnálom, hogy a minisztérium puhítja a szegregáció felszámolását ösztönző jogszabályokat. Ide vezet az, ha a miniszterelnök arról beszél, hogy nem kötelező az iskolai integráció - értékeli a módosításokat Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője, aki az előző oktatási kabinet miniszteri biztosaként a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáért felelt. Azt mondja, a jogalkotók elfelejtik azt az alapelvet, hogy minden gyereknek joga van a jó színvonalú oktatáshoz. Mohácsi szerint a gettótelepülések iskoláin úgy is segíthettek volna, hogy speciálisan az ő helyzetükhöz igazítva, és kizárólag számukra tesznek elérhetővé többletpénzt.
www.romnet.hu
Az alapelvet, a szegregáció tilalmát, két törvény is szabályozza: a közoktatási, amely rendelkezik a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, illetve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló jogszabály. Az új szabályok nemcsak a szegregáló intézményt jutalmazzák (akár olyan iskola is igényelheti, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya száz százalék), hanem elősegíti ezzel együtt az alacsonyabb szintű oktatást is. A 2003-as reformnak épp az volt a lényege, hogy ne csak a kulturális keveredést segítse elő, hanem - az integrációs normatíva bevezetésével - ösztönözze az egyházi, önkormányzati intézményeket is a jobb minőségű oktatás bevezetésére. Mohácsi Viktória a körzethatár-módosítás szigorításában nem hisz, tapasztalatai szerint azokat az önkormányzatok úgyis a település tervezett beruházásaihoz alkalmazkodva alakítják ki.
Havas Gábor szociológus sem tartja jó változásnak, hogy a képességkibontakoztatásért és az integrálásért az állam ugyanannyit fizet, bár szerinte nem ez az alapvető probléma. A halmozottan hátrányos helyzet meghatározásának hiányosságai miatt (a bevallás a szülő állításain alapul, aki sokszor nem a valós adatokat közli, a településnek pedig nem érdeke, hogy ezeknek utánajárjon) megbízhatatlanok az adatok, így az iskolák bevételeik maximalizálásához alakítják az arányokat. Álláspontja szerint ez nemcsak az integráló oktatást vállaló intézmények esetében vet fel kérdéseket, hanem az összes oktatási elemzés - köztük a deszegregációt célul tűzők is - rossz adatokra épül.
A módosítások lényeges eleme a körzethatárok kijelölésének szigorítása (az iskolai körzethez tartozó hátrányos helyzetűek aránya nem térhet el 15 százaléknál nagyobb mértékben a településen élő hátrányos helyzetűek arányától). Az Oktatási Hivatal jogkörét kiszélesítették: ha jogsértést észlel, pénzbüntetést szabhat ki, vagy akár be is zárathatja azt az iskolát, amelyikről kideríti, jogtalanul különíti el a hátrányos helyzetű, roma gyerekeket.
