Sokkal jobban odafigyelne a társadalom és a politika a pécsi gyilkossághoz hasonló esetekre, ha bebizonyosodna, hogy valóban etnikai alapú támadás történt.
Sokkal jobban odafigyelne a társadalom és a politika a pécsi gyilkossághoz hasonló esetekre, ha bebizonyosodna, hogy valóban etnikai alapú támadás történt - mondta a köztévé reggeli műsorában Teleki László. Ismert: Gyurcsány Ferenc romaügyekért felelős megbízottja korábban egy kereskedelmi csatornán fejezte ki abbeli reményét, hogy a pécsi eset kapcsán a rasszista motívumot kizáró rendőrségi álláspont tévedés lesz. Meglátása szerint ha bebizonyosodna, hogy etnikai alapon történt a támadás, az "elindítana egy olyan folyamatot, ami felerősíthetné azt a helyzetet, amely sokkal több eredményt hozhatna a magyarországi cigányság számára" - jelentette ki Teleki. A bűncselekményről szólva kijelentette: "abban az esetben, ha továbbra is azt mondjuk, hogy nem etnikai egyébként, viszont romákat ér sorozatosan, abból nehezen tudunk kijönni jól". Teleki később pedig azt mondta: teljesen mindegy, milyen indíttatású volt a bűncselekmény, "ez egy gaztett volt, és inkább erre kellene fókuszálni".
Úgy látja, hogy a rendőrség megtette a dolgát az ehhez hasonló ügyekben, szerinte inkább a politikának kell a társadalom irányába hatással lenni, hogy erősödjenek a romaügyi programok.
Hosszú távon azt látná kívánatosnak, ha az oktatás megerősödne, nagyobb számban foglalkoztatnák a romákat, és hogy megjelenjen a roma értelmiség. Teleki közölte, hogy az "egypártrendszerben a romák 97 százaléka dolgozott, ám a privatizáció kiszorította őket a munkaerőpiacról". Úgy látja: "ha az oktatást megerősítjük, akkor a versenypiaci helyzet sokkal magasabb lesz". Kijelentette azt is: "ha nem figyelünk oda, hogy mit kell az oktatásban tennünk, és hogyan kell elérni azt, hogy a roma értelmiség megjelenjen Magyarországon, akkor ugyanúgy Molotov-koktélozás fog lenni, és akkor ugyanazt fogom mondani, hogy szerencse, hogy nem így vagy úgy alakul a dolog". Arra a felvetésre, hogy konkrétan mit kellene tenni az oktatásban, a romaügyi megbízott először azt válaszolta: "azért lettem behívva, hogy erről a másik ügyről beszéljünk". A "másik esetről" elmondta, hogy megoldásnak három dolgot javasolt. Először is egy zöldszámot a hasonló esetekre, valamint egy olyan vonalat, ahol szakemberek fogadják a hívást, akik ki tudják szűrni, hogy rasszista indíttatásból történt-e a bűncselekmény.
Teleki létrehozna egy jogvédő névjegyzéket is, megfogalmazása szerint azért, hogy "az ottani helyi helyzetek úgy alakuljanak, hogy tudják, hogy kik a jogvédők, ha egy ilyen eset történik, és kiknek kell olyan információkat adni, amely segíti a társadalom megnyugtatásában az információk átadását". A szakember ezenkívül egy országos információs pontot hozna létre, hogy a jogvédők ne csak az eset helyszínén kapjanak kellő információt az esetről, hanem akár Budapesten is.
Az oktatási helyzetről szólva pedig elmondta, hogy nem elég a szegregációmentes oktatási rendszer, szerinte a szülők átképzésére is programokat kell hirdetni. A beszélgetést Teleki László azzal zárta, hogy minden társadalmi rétegnek kell tennie valamit: a cigányság vállalja azt, amit kap, és éljen a felajánlott lehetőségekkel, a többségi társadalomtól pedig több szolidaritást kért.
