A képviselő pótlásáról a Magyarországi Roma Parlament dönthet. A Fővárosi Bíróság végzését az FCÖ kérésére közöljük olvasóinkkal.

Fővárosi Bíróság 1
18. Kpk. 45.854/2008/4.

A bíróság Daróczi Károly kérelmezőnek Fővárosi Cigány Önkormányzat (1081 Budapest, xxxxx) kérelmezett ellen képviselői megbízatás megszűnésének megállapítása iránt nemperes eljárásban meghozta az alábbi

v é g z é s t

A bíróság a kérelmező kérelmét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a kérelmezőt arra, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívásara fizessen meg az államnak 7.500.-(hétezer-ötszáz) forint eljárási illetéket.

Kötelezi továbbá a bíróság kérelmezőt arra, hogy fizessen meg a kérelmezettnek 10-000.-(Tízezer)- forint perköltséget 15 napon belül.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k l á s

A kérelmező a kérelmezett kisebbségi önkormányzat 2007. március 4-én megválasztott kisebbségi önkormányzati képviselője. A kérelmezett 2007. március 19-én megtartott alakuló ülésén valamint azt követően a 2007. május 14-én tartott testületi ülésen vett részt, az ezt követő üléseken (melyek havi gyakorisággal kerültek megtartásra), nem vett részt.

A kérelmezett a 2008. május 30-i ülésén meghozott 22/2008 (V.30.) számú határozatával a kérelmező kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatását megszüntette. Határozatában hivatkozott a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.tv. (Nek.tv.) 30/K.§.(5) bekezdés f. / pontjában, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának Egyes kérdéseiről szóló 2000. évi CXVI. (Ökj.tv.) tv.2.§. e./ pontjában foglaltakra és döntését azzal indokolta, hogy a kérelmező egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén. A határozatban tájékoztatta kérelmezőt a jogorvoslat lehetőségéről is.

A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a határozat felülvizsgálatát kérte és visszahelyezését a kérelmezett képviselőinek sorába. Előadta, hogy a határozat számára nem elfogadható, törvénytelen, mert nem voltak meg a meghozatalához szükséges feltételek. A kérelmét azzal indokolta, hogy a megalakulást követően kérte a kérelmezett elnökét (Makai Istvánt), hogy a jövőben a testületi üléseket megelőzően minden alkalommal papíron küldjön számára meghívót az ülés előtt 8 nappal, melyen tüntesse fel a napirendi pontokat, továbbá küldjön számára írásos anyagot, amelyekből felkészülhet az adott témában. Kérései, melyeket személyesen intézett az elnökhöz, nem teljesültek. Mivel a testületi ülések pontos helyét és időpontját nem ismerte azokon részt venni nem tudott.

Fővárosi Bíróság 2
18.Kpv.45.854/2008/4.

A kérelmezett érdemi ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte, valamint perköltséget. Előadta, hogy a kérelem nem felel meg a valóságnak, személyes kérelmekre azért nem kerülhetett sor, mert nem volt jelen a kérelmező a testületi üléseken. Utalt a kérelmezett Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) 5.§.(5) bekezdésben foglaltakra, amely szerint az elnök nem köteles az üléseket írásban összehívni, erre szóban is jogosult. Ennek megfelelően a meghívásra szóban, telefonon került sor, erről valamennyi képviselő értesült. Az üléseken minden alkalommal jelen volt a felperest is delegáló szervezet a Magyarországi Roma Parlament legalább egy másik megválasztott képviselője annak ellenére, hogy értesítésük ugyanolyan módon történt mint a felperes értesítése.

A felperes tényleges szándéka esetén, amelyek az üléseken való részvételre irányult, akár az elnöktől, akár képviselő társaitól tájékoztatást kapott volna a soron következő ülések időpontjáról és helyéről.

Ellenkérelméhez csatolta az SZMSZ-t, valamint a meghallgatás során csatolta a megalakuló ülésről kezdődően a testületi ülések jegyzőkönyveit annak igazolására, hogy a kérelmező ténylegesen nem volt jelen egy éven át a testületi üléseken, valamint csatolta az elnök mobiltelefonjának híváslistáját, annak igazolására, hogy több alkalommal beszélgetést folytatott kérelmezővel.

Ellenkérelmét annyi pontosítással tartotta fenn, hogy kérelmező az alakuló ülést követően tartott második testületi ülésen (2007. május 14. ) valóban részt vett, ezt követően azonban nem, az egyéves jogvesztő határidő így a határozathozatalig (2008. május 30.) eltelt.

A kérelmező a bíróság által tartott meghallgatás során nem vitatta a jegyzőkönyv adatait. Előadta, hogy nem ért egyet a testületi ülések előkészítésével, írásbeli anyagok hiányában érdemi munkát végezni nem lehet. Nem vitatta, hogy a kérelmezett elnökével több alkalommal telefonon beszélt, és azt sem, hogy ilyenkor az ülésekre a meghívás megtörtént, azonban ezek az időpontját kifogásolta, mert állítása szerint a meghívásokra csak az ülések előtt 1-2 nappal került sor, és ezt a határidőt nem tartotta megfelelőnek a felkészülés szempontjából.

A bíróság megállapította, hogy a kérelmező kérelme megalapozatlan.

A Nek.tv. 30/K.§. (3) bekezdés b./pontja szerint a települési kisebbségi önkormányzati képviselő köteles részt venni a testület munkájában. Az (5) bekezdés f./ pontja alapján a képviselő megbízása megszűnik, ha egy éven át nem vesz részt a képviselő testület ülésein. A Nek. tv. 30/R.§. (1) bekezdése alapján ez a területi kisebbségi önkormányzat képviselőjére is vonatkozik.

Ökj.tv.2.§.e./pontja alapján az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik, ha az önkormányzati képviselő testület ülésén egy éven át nem vesz részt. A 4.§. (1) bekezdése szerint a megbízatás megszűnését - a hivatkozott e./ pont esetén - a képviselő testület a határozatában állapítja meg.

A bíróság a becsatolt iratok, valamint az Ökj. Tv. 10 §.(2) bekezdése alapján tartott meghallgatás eredményeként megállapította, hogy a kérelmező esetében valóban tényszerűen fennáll az a helyzet, hogy 2007. május 14-ét követően a kérelmezett képviselő testület ülésén egy éven át nem vett részt.

Fővárosi Bíróság 3
18.Kpk. 45.854/2008/4.

Az erről szóló határozatot kérelmezett 2008. május 30-án hozta meg, tehát a kérelmező esetében eltelt az a jogvesztő határidő (egy év) amely határidő elteltét követően a képviselői megbízatása megszűnik. E körben a bíróság rámutat arra, hogy a jogszabály e tekintetben nem biztosít mérlegelést a képviselő-testületnek, a fent hivatkozott jogszabályhely szerint a megbízatás megszűnése a jogvesztő határidő elteltéhez kötődik.

A kérelmezett megfelelő, hiteles, írásos adatokkal támasztotta alá határozatát, a kérelmező azt a tényt, hogy több mint egy éven keresztül nem vett részt az üléseken nem vitatta. Mindezek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy a kérelmezett jogszerűen hozta meg határozatát jogszerűen állapította meg a kérelmező képviselői megbízatásának megszűnését az Ökj.tv.2.§.e./pontjában foglaltak alapján.

Rámutat a bíróság arra, hogy miután a jogvesztő határidő egyértelműen eltelt, nem volt annak jelentősége, hogy a határozat indoklásában tévesen szerepelt az egyéves időpont kezdetére vonatkozó adat.

A fentiek alapján a bíróság a kérelmező kérelmét elutasította.

Az illeték feljegyzés folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetésére a bíróság a 6/1986(VI.).26.)IM. Sz. rendelet 13.§.(2) bekezdése alapján kötelezte kérelmezőt, az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990.éci CXIII.tv. (Itv.)43.§.(7) bekezdése alapján állapította meg.

A kérelmezettet ügyvéd képviselte, a perköltségre vonatkozó rendelkezés a Pp.78.§.(1) bekezdésén alapul, ennek összegét a bíróság a Pp.79. §. (1) bekezdése alapján a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM r.) 3. §. (1) bekezdése szerint állapította meg, figyelemmel a kérelmezetti képviselő nyilatkozatára, valamint az általa kifejtett munkára.

A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés az Ökj.tv.10.§.(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2008. október 14.

dr. Fábián Judit s.k.
bíró

Ságiné dr. Márkus Anett s.k.
bíró

dr. Réthy Edit s.k.
tanácselnök

Hangfelvételről leírta:
2008. október 16.
Varga Istvánné tisztviselő