Van, akinek szemet szúr és nem tetszik, hogy Udvardi Erzsébet polgármester házának udvarán árpádsávos zászlót lenget a szél. S nyilván van, akit ez nem érdekel, Olyan is akadhat, aki egyetért vele.
"Az én házam a férjem háza is, igen, kint van egy zászló" - zárta rövidre beszélgetésünket Udvardi Erzsébet, amikor a lobogóról érdeklődtünk, és a polgármesteri hivatalban sem jártunk nagyobb szerencsével, ahogy a kisbéri utcákon sem: dr. Dörnyei Vendel, a város jegyzője sem akart nyilatkozni a Kemma.hu-nak.
Udvardi Erzsébet házánál először egy magyar zászlót látunk meg, majd ahogy elhaladunk az épület előtt, a kertben megpillantjuk a már említett árpádsávos lobogót is. A városban közben csak egyetlen véleménnyel találkoztunk. A kisbéri buszvégállomásra siető szákszendi Szabó Pál szerint "nem jó, hogy kint van a zászló, de végülis mindegy."
Megyénk politikusai ennél már markánsabb véleményt fogalmaztak meg. Lukács Zoltán, az MSZP tatabányai és megyei vezetője kiemelte, hogy annak idején hatszázezer magyar zsidót vittek el az árpádsávos zászló alatt.
- Ehhez a történelmi jelképhez vér tapad. Hogy is van a mondás? Madarat tolláról, polgármestert zászlajáról? - élcelődött Lukács Zoltán, de azonnal komolyra váltotta a szót. Mint mondta, egy polgármester soha nem lehet magánszemély, és ez nem pártpolitikai kérdés, ráadásul ha dr. Udvardi Erzsébet nem tudja a zászló jelentését, az szomorú, ha ismeri, és úgy tette ki, akkor még szomorúbb, tette hozzá az MSZP-s vezető. - Miért ne lehetne magánember a politikus? - kérdez vissza Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere, aki szerint a saját magánházán mindenki olyan jelképet rak ki, amilyet akar, feltéve, hogy nem ellenzik a magyar törvények.
Az SZDSZ megyei szervezetének vezetője, dr. Varga Győző szerint az árpádsávos zászló a XX. századi magyar történelem és az utóbbi néhány év demonstrációinak ismeretében rossz utánérzést kelt, mert összemosható olyan nemtelen mozgalmakkal, amelyeket egy demokratikus elkötelezettségű társadalmi közeg nem helyeselhet. "A kiélezett magyar közéletben kerülni kellene a kétértelmű megnyilatkozásokat. Nem hiszek a megkülönböztető jelekben, mert ezek olyanok, mintha a más véleményen lévőket szeretnék irritálni, kirekszteni ", tette hozzá Varga Győző.
Az MDF megyei elnöke, Kiss Gábor így fogalmazott, amikor megkérdeztük: "az árpádsávos zászló esztergomi polgárként és történészként közel áll a szívemhez, és olyan történelmi emlék, amely a magyar címernek is a részévé vált, és az ma is. Elutasítom viszont az agressziót és a kirekesztő embereket, akik sajnos gyakran ilyen zászló alatt vonulnak fel, de elutasítom a hisztériakeltést is, mely ezt a régi emléket nyilas jelképpé akarja lealacsonyítani.".
(Törvénytisztelőként nem mutatjuk meg a polgármester házában kitűzött zászlót, így nem sértjük meg a tulajdonos személyiségi jogait. Igaz, bárki láthatja, aki végigsétál a kisbéri utcán.)
Az árpádsávok története
A kései Árpád-háziak használták a vörössel és ezüsstel hétszer vágott pajzsmező sávjait, melyek zászlón először az 1270-es években bukkantak fel. A motívum később a magyar címer részévé vált, majd II. Rákóczi Ferenc lovassági álló téglalap alakú zászalján újra megjelent. Hírhedt XX. századi változatával a Nyilaskereszt Párt zászlaján és karszalagjain találkozhattunk újra, de a zászlóval ellentétben négy ezüst és öt vörös sáv volt rajta. A második világháború idején a nyilas zászló piros sávjai a megújítandó magyarság öt társadalmi csoportját, a fehérek pedig az azokat összetartó erőket, vagyis a hungarizmus erkölcsi, szellemi, anyagi, alapjait, valamint a magyarságot a Kárpát-medencei népekkel összefogó nemzetközösségi eszmét jelentette. Gerő András történész szerint az 1848-ban elfogadott magyar nemzeti lobogó színeivel szemben ellenkultúrát kívánt megjeleníteni vele a szélőjobb. Több város zászlajában, így az esztergomiban is találkozhatunk árpádsávokkal, de ez, ezek, valamint a történelmi és a nyilaskeresztesek által használt lobogók közötti különbség szemmel látható: vagy a sávok száma, vagy a zászló arányai eltérőek. A kilencvenes években a neonáci és posztnyilas szervezetek jelképként elővették az Árpád-sávot. A mostanában több tüntetésen látható "árpádsávos" zászlókon négy vörös és négy fehér sáv van. Sólyom László államfő tavaly szeptemberben azt kérte a tüntetőktől, hogy mellőzzék a lobogó használatát, mert a holokauszt túlélőiben félelemérzetet kelthet.
