2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Társadalmi robbanás lesz a cigányság megélhetési válságából?
2008. 10. 21. 00:00

A cigányság társadalmi beilleszkedése nem csak a romák ügye, hiszen ma már az ország gazdasági felemelkedése múlik azon, sikeres lesz-e az integráció.

Tiszabőn kézzelfogható a nyomor. A faluba vezető útra befordulva, mintha más világba jutna az ember. A kocsival előbb egy ősrégi biciklit tekerő fiút kerülünk. Jó nagy ívben, hiszen majd szétesik alatta a járgány. Még ülés sincs rajta. Bár az nem is kell, hiszen úgysem érné fel, a kormányt is alig-alig tudja fogni a kölyök. A házsorok is foghíjasak. Az egyik sarkon bolt. Pontosabban csak volt. Kirakata kitörve, az ablakrácsok őrzik az ürességet. A szegénységet pedig csak még inkább láthatóvá teszi a néhány szépen rendbe tett ház, melyek - tiszabői mércével - akár már-már palotának számíthatnak. A többségében cigányok lakta település évtizedek óta küzd problémáival, ám azok mintha mind súlyosabbá válnának. Így ma már szinte mindaz a gond megtalálható a kistelepülésen, mellyel a honi cigányság küzd: az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség, az emberinek aligha mondható életkörülmények. Nem csoda, ha a Lungo Drom éppen ide szervezte azt a tanácskozást, amely a kitörési lehetőségeket kutatta.

- Újra kell gondolni a cigánypolitikát. Nem lehet tovább várni. A kialakult helyzet társadalmi robbanással fenyeget - mondja lendületesen Farkas Flórián. A Lungo Drom elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint ugyanis az országot már nem csak politikai, gazdasági, pénzügyi válság sújtja, hanem a cigányság megélhetési válsága is. Ez utóbbiról azonban keveset beszélnek, pedig ez jelenti a legnagyobb kihívást. A politikus úgy látja, a kormányzatnak eddig minden cigányság felzárkóztatását szolgáló elképzelése megbukott, a roma évtized programjától a telepfelszámolási tervekig. Az országos cigány vezetés pedig szakmailag, politikailag és erkölcsileg alkalmatlan a feladata ellátására. A fővárosi jogvédők is Csipkerózsika-álmukat alusszák, miközben a cigányság önmaga pusztulása felé halad.

- Az első lépést kellene megtenni a felzárkózáshoz - állítja a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Vécsei Miklós úgy látja eddig igazán senki nem akarta megoldani a cigányság problémáit. Hogy pénzt kell áldozni a felzárkózatásra, azzal mindenki egyetértett, ám azon túl jobbára csak nagyokat mondtak a vezetők. Pedig a szakember szerint a gondok orvoslásához még szociálpolitikusnak sem kell lenni. Elég végigsétálni Tiszabőn. Az ember józan eszére hallgatva fel tudja vázolni, mit kellene tenni.

- Jönnek az uniós pályázatok, azok mögött pedig a gazdasági lobbi, mely csatornát, hidat, utat, repteret, ipari parkot akar építeni. De nem jön a szociális lobbi, amely a polgármestereknek segítene abban, hogy milyen egy szociális rehabilitáció, amikor a közösségre, a családra, az egyes emberre figyelnek. Amikor nem a pályázat irányítja a döntést, hanem a falu problémája határozza meg a pénzköltést, akár pályázat nélkül - magyarázza Vécsei Miklós.

A szakember szerint ugyanis a pénz nem minden. A sok pénzt lehet rossz irányba is költeni. Úgy érzi, hogy a leszakadó kistérségeknek szánt pénzek is csak tovább mélyítik a települések közötti különbségeket. Senki sem fogalmazta meg ugyanis világosan a fontossági sorrendeket. Nem mondták ki például, hogy amíg vannak olyan települések, ahol 50 százalék fölötti a munkanélküliség, addig nem lehet másutt munkahelyet építeni. Amíg nincs bölcsőde egy faluban, addig ne jöjjön be oda a csatorna. A csatornaépítés ugyan hoz munkahelyeket, de legfeljebb fél évre. Utána azonban kétszer annyiba kerül a víz - érvel Vécsei Miklós.

- Az országban tartós gazdasági növekedés nem érhető el úgy, hogy a cigányság csak eltartott - hangoztatja Széles Gábor. A nagyvállalkozó, az egymillió új munkahely program egyik kidolgozójaként éppen ezért kezdett el a cigányság felzárkóztatásának kérdésével foglalkozni.

Véleménye szerint viszonylag kis ráfordítással, 5-6 kilométernyi autópálya árából olyan falufejlesztési programok indíthatóak el, melyek segítenék mikrovállalkozások létrejöttét. Ezekben pedig be lehetne vonni a cigányságot is, hiszen a romák 70 százaléka falvakban él. A foglalkoztatásra ugyanakkor jó lehetőséget kínálna a mezőgazdaság is.

A közvélekedés szerint azonban az ilyen programok eleve kudarcra vannak ítélve, mert sokan nem is akarnak dolgozni. A Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint azonban ez butaság.

- Mutassák meg azt a cigánytelepülést ahová, ha valaki értelmes, nem magas képzettséget igénylő munkát visz, akkor ne jelentkezne a falu háromnegyede dolgozni. Az más kérdés, hogy húsz év munkanélküliség után képesek lesznek-e egyből egy piaci szintnek megfelelően helyt állni - mondja Vécsei Miklós.

A szociális szakember szerint, ahol van munka, nem közmunka, hanem rendes kenyérkereseti lehetőség, amelyre tervezni lehet, ott az emberek dolgoznak. Példaként Tarnabodot említi. A romák lakta kistelepülésen éppen a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével jelent meg egy elektronikai hulladékszétszerelő üzem. A harminc álláshelyre 180-an jelentkeztek a nyolcszáz lelket számláló településen. Míg a szeretetszolgálat felzárkóztatási programjának indulásakor szinte az egész falu munkanélküli volt, most már az ott élők fele dolgozik.

- Tarnabodon divat lett munkába járni. Persze mindig akadnak olyanok, akik nem akarnak dolgozni tudni. De ilyen nem csak a cigányok között van - állítja Vécsei Miklós.

Jó példáért ugyanakkor nem kell Tarnabodig menni. Dr. Juhász Enikő, törökszentmiklósi polgármester szerint is az igazi esélyteremtést a munka jelenti. A városban meg is próbálnak mindent megtenni azért, hogy a szakképzettek és szakképzettséggel nem rendelkezők is megfelelő álláshoz jussanak. A polgármester több száz munkahelyet remél a Claas új üzemcsarnokától, Vogel&Noot illetve az indiai kandallógyár letelepülésétől. A szakképzetleneknek a Védett Műhely Kht.-vel együttműködve igyekszünk munkahelyet teremteni. Az társadalmi beilleszkedésben megvan a cigányság felelőssége is. Mint ahogy a pártoknak, az ellenzéknek, és a kormánynak is. Ezzel egyetért a Lungo Drom elnöke is. Farkas Flórián szerint azonban a felelősség nem ugyanolyan mértékű. A cigányság lehetőségeihez képest vállalhat felelősséget, mind a szemléletváltásban, mind a saját integrációjának elősegítésében.

Az oktatás a felemelkedés útja

Valódi esélyegyenlőség az oktatás. Törökszentmiklóson ezt ismerték fel, amikor útjára indították a Lépj előre programot. Dr. Juhász Enikő polgármester elmondta: a nagycsoportos óvodások között végzett felmérés szerint van olyan gyerek, akinek aktív szókincse mindössze 300 szó. Az első osztályban legalább háromezer szóra van szükség. Az ilyen hátránnyal indulóknak dolgozták ki azt a programot, melynek lényege, hogy az alsó tagozat négy osztályát öt év alatt végzik el. Ezt követően már a többi tanulóval együtt, a város három általános iskolájában folytatják az iskolát.

A középiskolásokra is igyekeznek figyelni a városban. A szakiskolában például a tanulók 20 százaléka cigány származású. Gondot jelent azonban, hogy sok a hiányzás. Az Arany János tehetséggondozó program segítségével 15-16 roma fiatal tanul a gimnáziumban. Közülük azonban csak három-négy fiatalnak van esélye, hogy valamely felsőoktatási intézményben is folytatja tanulmányait. Az ő esetükben sem a képesség hiányzik, hanem a családi támogatás. A polgármester szerint éppen ezért lenne nagyon fontos tudatosítani a családokban, hogy a felemelkedés útja az oktatáson keresztül vezet. Dr. Juhász Enikő szerint ezt akár házról-házra járva is el kellene magyarázni.

Mindezt Vécsei Miklós így fogalmazta meg: "Húsz éve járom a vidéket, egyre mélyebben hajtom meg a fejem a cigányság előtt, akik még mindig keresik a kiemelkedés lehetőségét". lenne nagyon fontos tudatosítani a családokban, hogy a felemelkedés útja az oktatáson keresztül vezet. Dr. Juhász Enikő szerint ezt akár házról-házra járva is el kellene magyarázni.

Bűnbakkeresés összekacsintással

Európában mindenütt, ahol cigányság él, érezhető az előítélet. Így a kérdés nem az, hogy Magyarországon van-e előítélet, hanem hogyan reagál rá a társadalom - mondja Farkas Flórián. A Lungo Drom elnöke szerint azonban hazánkban sehogyan sem reagálnak az előítéletességre. Emiatt még soha senkit nem ítéltek el. A bűnözőt gyakran azonosítják nemzeti hovatartozásával. Mindezek pedig még inkább erősítik az előítéleteket, ami fékezi az integrációt. Vécsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a cigányok lakta településeken vannak problémák, még ott is, ahol a nyomor nem nyomta agyon a roma kultúra értékeit. A más típusú értékek ugyanis időnként nem látszanak értéknek. Így pedig nem mindig könnyű az együttélés. Az előítéletességet a nyomor hozta felszínre. A legegyszerűbb bűnbakot keresni - véli Vécsei Miklós. A szociális szakember szerint mindebben lehet látni a pártoktól független összekacsintást is. A társadalom ugyanis szívesen is hallja, így kielégíti a politikai célokat.