A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a mai napon folytatta a 2002-ben indult jászladányi per tárgyalását. Mohácsi Viktóriát tanúként hallgatta meg a Bíróság.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet pert indított a Jászladányi Önkormányzat és a Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatási Közhasznú Alapítvány ellen, mert az alapítványi iskola létrehozása szegregációt eredményezett a településen.
A mai tárgyalási napon Kállai László, a JRPSZ elnöke, valamint Mohácsi Viktória EP képviselő, korábbi miniszteri biztos meghallgatásával folytatódott az immár hat éve húzódó jászladányi ügy, amelyben az alperesi fél nem képviseltette magát.
Mohácsi Viktória még miniszteri biztosként a deszegregációs programok megalkotásánál Jászladány képviselőtestületének hozzáállását, valamint az alapítványi iskola létrehozását tartotta a legveszélyesebb és legelítélendőbb negatív példának.
Az EP képviselő elmondta: "Nagyon sajnálom, hogy hat év alatt sem számolták fel a szegregációt azon a településen, amely - negatív értelemben - ettől vált híressé. A magyar törvények 2003. szeptember 1-től egyértelműen kimondják, hogy a szegregáció jogellenes. A Nagyközségben évek óta érzékelhető a cigányellenes hangulat és nem kétséges, hogy a szegregáló, azaz jogellenes elkülönítő alapítványi iskola származási alapon diszkriminál. Egyes kutatások szerint százhetvennyolc szegregáló intézmény működik az országban, de tapasztalataim azt mutatatják, hogy közel négyszázra tehető az olyan oktatási intézmények száma, amelyek nem tartják be a Közoktatási törvény esélyegyenlőségre vonatkozó 4/A szakaszát. Õszinte sajnálattal tölt el, hogy a hamarosan kezdődő tanévben ez a közel négyszáz gettóiskola ismét fogadhat többségében roma gyerekeket."
A képviselő, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, valamint a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezetet leszögezték, hogy mindaddig pereskednek, ameddig az illegálisan működő négyszáz gettóiskolából egy is létezik.
A 6.200 lelkes Jászladányban alapítása óta heves viták forrása az önkormányzati oktatási intézmény épületében helyet kapott alapítványi általános iskola, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a tanulni vágyó gyerekek a korábbinál ösztönzőbb szellemi környezetbe kerülhessenek.
A helybeli romák egy része azonban elit iskolának tekinti, amely szerintük puszta létével hátrány okoz, miután a cigány családok többsége nem tudja megfizetni gyerekeik számára a kötelező tandíjat.
A 2003 szeptembere óta működő alapítványi iskolában több mint kétszázan, az önkormányzati intézményben négyszázan tanulnak.
