HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A Fidesz újrafogalmazná a magyar államot a saját elvei mentén

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  fidesz
2008 Augusztus 22    Forrás: Népszava


Ez a cikk archív

Új ideológiai köntösben "adta el" kormányváltó alapgondolatát a Fidesz. Az államalapítás ünnepén - Orbán Viktor távollétében - Kósa Lajos alelnök, debreceni polgármester összefogásra és az állam megerősítésére szólított fel. Szerinte a magyar állam most nem segíti, hanem ellenkezőleg, akadályozza a nép boldogulását. Nem erős, hanem szétesik, nem működik hatékonyan számos fontos társadalmi területen. Politológusok szerint bár valóban vannak problémák, a jobb- és baloldalon alapvetően más állam-képek miatt aligha lesz nemzeti konszenzus. Erre némi esély 2010 után mutatkozhat csak - vélték.

Hirdetmény

"Mindenkivel össze kell fogni, akivel lehet, hogy újrateremtsük azt az államot, amit Szent István alapított" - hangoztatta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke Debrecenben az államalapítás ünnepén. Beszédében feltette a kérdést: mivé lett István király műve, hol van a bölcsesség, az államba, a törvényekbe vetett bizalom, a magyar öntudat? A debreceni polgármester szerint ma az állam nem látja el alapfeladatait, nem segít az embereknek, nem ad biztonságot, "a szemünk láttára esik szét, válik funkciótlanná". Hozzátette: az olyan nagy társadalmi kérdéseket, mint a demográfiai problémák, a cigányság integrálása, az elfogadható adórendszer kialakítása, a közoktatás vagy a közegészségügy, az állam nélkül nem lehet megoldani.

Adórendszer

Elfogadható adórendszer az állam nélkül nem oldható meg - mondta most Kósa Lajos, miközben polgármesterként korábban már megpróbálta, hogyan léphet át az államon. Júniusban módosította a hajdúsági város közgyűlése a helyi adókról szóló rendeletét. Ennek megfelelően a jövőben a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek a helyi iparűzési adó (hipa) 80 százalékáig számolhatóak el. Kósa szerint ez a lépés nem sérti a hazai és az uniós jogot. Az adószakértők másként látják. Az Európai Unióban az egyik fő szabály, hogy az állam nem nyújt támogatást a versenyszférának. Néhány kivételes témakörben azonban (ilyen a foglalkoztatás ösztönzése, a környezetvédelem) adható kedvezmény, de - a versenytorzítás elkerülése érdekben - csak akkor, ha ez a támogatás szektorsemleges, nem kedvezményez vállalatokat vagy termékeket. A hipa esetében az is felmerül, hogy a helyi adókról szóló országos hatályú törvény értelmében az önkormányzat csak azoknak a vállalkozásoknak adhat kedvezményt, amelyek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Emellett persze dönthet úgyis, hogy nem veti ki az iparűzési adót vagy változtathat esetleg a mértékén. A debreceni döntés kapcsán érintett vállalkozásoknak azzal is számolniuk kell: amennyiben a brüsszeliek úgy határoznak, hogy a döntés uniós jogot sért, akkor vissza kell majd fizetniük a kapott kedvezményt. Debrecenben egyelőre nem egyeztettek a rendelet módosításáról a cégekkel, mondván: "nincs szükség erre, mivel - a rendeletünk értelmében - ezt az adócsökkentést az adóalanyok leghamarabb 2009. május 31-én érvényesíthetik". Kósa Lajosnak, mint a Fidesz potenciális kormányfőjelöltjének amúgy sajátos fogalmai vannak az államról, ha átlépi az országhatárt. Ha például Nagyváradon van, úgy véli, nincs szükség az államra, elegendő a két nép közötti együttműködés. Ha viszont az Egyesült Államok képviselőivel tárgyal, a két állam közti szerződésekre hivatkozik.

Közoktatás

Kósa szerint az állam nem tud mit kezdeni többek közt a közoktatással. Szavait nem támasztja alá, hogy csak az új tanévben az állam - az Oktatási és Kulturális Minisztériumon keresztül - rengeteg intézkedést hozott. Több ponton megváltozott a közoktatási törvény, azért, hogy az iskola a nehéz helyzetben lévőknek is megadja a felemelkedés lehetőségét. A fenntartó köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. Szüleik, ha gyermeküket még 5 éves koruk előtt beíratják és rendszeresen járatják óvodába, támogatást kapnak. Módosult és pontosabbá vált az általános iskolai felvételi körzetekre vonatkozó szabályozás. A Nemzeti Alaptanterv a jövőben kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv elkészítéséhez. A többcélú közoktatási intézményben az egységes szervezeti és működési szabályzat és pedagógiai program mellett egységes házirendet és intézményi minőségirányítási programot kell készíteni. Középiskolai írásbeli felvételi vizsga szervezésénél, csak az Oktatási Hivatal (OH) központi írásbeli feladatlapját lehet használni. A hat vagy nyolc évfolyammal működő középiskolák nem szervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát. Az OH a korábbiaknál komolyabb jogosítványokat kapott az egyenlő bánásmódot sértő iskolai intézkedések orvoslására. Az intézmények átszervezésére, megszüntetésére a fenntartónak március utolsó napjáig van lehetősége. 2009-től, ahol a gyermeklétszám azt kívánja, bevezetik az egységes óvoda-bölcsődét.

Demográfiai problémák

Miközben Kósa a demográfiai problémákért is az államot hibáztatja, a kutatók, és a családtámogatók is egyetértenek abban, hogy a népesség csökkenésének fő oka: egyre később, és egyre kevesebb gyereket vállalnak a családok. Nincs vita arról sem, hogy a jó, kiszámítható és hosszútávú szociálpolitika és a kedvező állami beavatkozás sokat lendíthet a gyermekvállalási kedven. De ez nem minden, ugyanis míg az elmúlt évtizedekben a nők a 20-as éveik elején már férjhez mentek és gyermeket vállaltak, az utóbbi másfél évtizedben ez gyökeresen megváltozott. Jelenleg a 30-as évei elején járó nők 30 százalékának nincs gyereke, ez az arány 10-20 évvel ezelőtt csak 10 százalék volt. Az 1960 és 1990 között a szülő nők több mint fele 25 éven aluli volt, a változások a 90-es években - tehát nem a Gyurcsány-kormány idején - kezdődtek, az anyai kor kitolódott. 2000-ben már csak valamivel több mint egyharmad volt 25 éven aluli és jelentősen megnövekedett a 30 évesnél idősebb első gyermeküket szülő anyák aránya. Míg a korai családalapításnál valószínű, hogy az édesanya több gyereket vállal, idősebb korban szülő nőnél ez kétséges. Szakemberek szerint a változás még csak félúton jár, további öregedés elé nézünk. Már a házasságkötés sem jellemző, sokan inkább az élettársi kapcsolatot választják. A 70-es évek közepe után születettek általában nem akarnak házasságot kötni, életvitelük, életcéljuk jelentősen megváltozott. Az életpreferenciák sem a régiek. Korábban a fiatalok számára a családalapítás volt az első szempont, ma sokkal inkább a képzettség, a tudás megszerzése, a munkahelyi egzisztencia megteremtése. A képzetteket pedig egyre nehezebb feladat elé állítja a hivatás és az anyaság összehangolása. Egész Európában kevés gyerek születik, ugyanakkor az állami beavatkozás pozitív példája Franciaország lehet, ahol szociális támogatásokkal segítik a családokat, a szociális munkások pedig olcsón vállalják a gyermekmegőrzést. Így az anyuka is visszamehet dolgozni. Nem véletlen, hogy Európában a franciáknál születik a legtöbb gyerek.

Romaintegráció

A cigányság évszázadok óta - néhány rövid periódust leszámítva - mindig az üldözöttség, a számkivetettség, az elnyomás népe volt, ma is az. Ezt jól látja Kósa - ha ugyan erről beszél -, de az is tény, a munkahelyek fele a rendszerváltáskor szűnt meg, ami a többségében betanított munkásként dolgozó romákat sújtotta leginkább. Akiknek a lába alól akkor kicsúszott a talaj, mára elveszett emberek lettek. A cigánygyűlöletet csak azzal lehetne csökkenteni, ha romák piacképes szakmákat tanulnának. Ha újra dolgoznának, megszűnne a kirekesztettségük, elszigetelődésük. A kormány most ezen dolgozik, a rendszeres szociális segély átalakításával a probléma csökkenhet. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman szerint az oktatás hasonlóan fontos színtér, de ő kimondja: a felnőtteket már nem lehet megmenteni. Viszont a gyerekeket igen, olyan iskolák és kollégiumok kellenek, ahol jó oktatás van, ahonnan nem viszik el a nem cigány szülők sem a gyerekeiket. Sok ilyen iskola emelhetné más szintre a következő generáció sorsát. Az Állami Számvevőszék sem a jelenlegi kormányt marasztalja el. Jelentésükből kiderül, a rendszerváltás óta jelentős összeggel támogatták a kormányok a romákat, a finanszírozás azonban mindvégig átláthatatlan és követhetetlen volt. A forrásokat adatvédelmi szempontok miatt csak becsléssel lehetett megállapítani, 1996 és 2006 között mintegy 120 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Mindvégig tisztázatlan volt, miként kezelje az állam a cigányság ügyét, kisebbségi vagy szociális-foglalkoztatási kérdésként. Ezt a dilemmát egyetlen kormánynak sem sikerült feloldania. A kísérleti programok kiértékelése elmaradt, a sikeres programok elterjesztése helyett pedig mindig újabbak indultak.

Közegészségügy

A debreceni polgármester az államtól várná a közegészségügyi ellátás megoldását is. Ezt ma egy nemzeti kockázatközösségre épülő, szolidáris társadalombiztosítással és három alapszintre építkező intézményrendszerrel biztosítják. Az állampolgárok széles körben szerezhetnek biztosítási jogviszonyt; a diákok és a nyugdíjasok után például az állam fizet, míg az aktív dolgozók munkáltatójukkal közösen járulnak hozzá a társadalombiztosítási alaphoz. Legvégső esetben az állampolgárnak magának kell fizetnie. Aki nem biztosított, az sürgősségi ellátásra jogosult, a többi esetben azonban elmaradt járulékait behajthatja rajta az adóhatóság. A rendszer a társadalom szinte teljes egészét lefedi, bár vannak hibái: a forrásokat nem megfelelően használják fel. A rendszer egyszerre "hatékony és pazarló". Részben emiatt a régiók között jelentős különbségek vannak a tekintetben, hogy mennyi jut a közös pénzből az adott térségben lakóknak. Az intézményrendszer valóban számos gonddal küszködik, de korántsem működésképtelen. Az alapellátást az állam a szinte teljesen privatizált hatezer háziorvosi praxissal biztosítja. Miközben a családorvosi ellátás széles körben hozzáférhető, a doktorokat nem ösztönzi a finanszírozási rendszer a betegek kezelésére, így sokszor továbbküldik őket a rendelőkbe vagy a kórházakba, ami sokkal többe kerül az államnak. Emellett az alapellátás egyik legnagyobb problémája, hogy sok, régóta be nem töltött praxis van főleg a kistelepüléseken, ahol így nem elérhető az orvos. A szakellátást 400 járóbeteg rendelőben lehet igénybe venni. Az intézmények gazdasági gondokkal küszködnek, s időnként várólistára kénytelenek helyezni a nem sürgős ellátásra szorulókat. A legnagyobb baj azonban a mintegy 160 kórházzal van. Anyagi problémáik mellett a struktúra is rossz, sok az intézmény, miközben a gyógyítás biztonsága és a költségek hatékony felhasználása érdekében központosítás kellene. Az ágazat egészét áthatják a humán-erőforrás gondjai: az orvos- és nővérhiány mellett a legnagyobb probléma az alacsony fizetésben, és az emiatt is kialakult hálapénzrendszerben keresendők.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Setét Jenő: az egyetemes emberi jog a legfontosabb érték

  • CEU-n végzett cigány lány: A gyerekek azt hiszik, indiai vagyok és a romák lopnak

  • CEU-n végzett cigány lány: A gyerekek azt hiszik, indiai vagyok és a romák lopnak

  • Magyar film nyerte a berlini Romani Filmek Fesztiválja fődíját

  • A roma és a magyar kultúra kiegészíti egymást



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt