A jelenlegi keretek és a személyi összetétel miatt nem látja a további együttműködés lehetőségét Dógi János, a Békés Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Dógi János, a 28 Békés megyei települést összefogó, és 9 képviselővel működő Békés Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke július 2-án tisztázó beszélgetésre hívta a megyei cigány önkormányzat három tagját: Mezei Tibort, Ficz Gyulát és Éri Lajos. A megyei elnök a Hír6.hu-nak elmondta, egy hónapok óta húzódó vitás helyzetet szeretett volna tisztázni az érintettekkel.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az Országos Cigány Önkormányzaton keresztül, a munkaügyi központ finanszírozásában az említettek kistérségi koordinációs feladatokat is ellátnak Békésben, amelyért pénzt kapnak. A vita többek között azon robbant ki a megjelentek között, hogy Mezei, Ficz és Éri kérték a kistérségi koordinációs munkájukért a pénzt. Dógi jelezte, az ügyük rendben van, de az átfutási idők miatt kicsit később juthatnak a nekik járó összeghez. Ezt viszont sérelmezték a hármak, akik Dógi állítása szerint leszögezték, "amíg nincs pénz, addig nem látják el képviselői munkájukat, és nem szavaznak vele".

"Itt egy alapvető félreértés van, ugyanis a kistérségi koordinációs munkának és a képviselői feladataiknak semmi köze nincs egymáshoz, az egyik nem következik a másikból" - mondta hírportálunknak a megyei elnök. Ám a vele szemben lévők kötötték az ebet a karóhoz. A vita egyre élesebb hangú lett, s az eredeti szándék ellenére nem a tisztázás irányába mutatott. Éri, Ficz és Mezei - egyebek mellett - egyszemélyi vezetéssel is vádolta Dógit.

Az elnök szerint a július elején kirobbant vitában egyéb más, hosszú ideje felgyülemlő ellentétek is szerepet játszottak.

Az első beszámoló három héttel később

"Egy szóval sem cáfolom, hogy elfajult a vita, azt sem, hogy ennek hevében kimentem a szobából, s hogy az ajtót nyitva a kezemben maradt a kilincs, amit idegességemben eldobtam, de szó nincs arról, ami a Békés Megyei Hírlapban és a beol-on megjelent, hogy hozzájuk vágtam. Annak lett volna nyoma. Itt szó sincs erről. Sőt, az ott megjelent beszámolóval szemben nemi hovatartozásában sem sértettem meg senkit. Ez nem jellemző rám" - mondta Dógi a Hír6.hu-nak.

A Békés Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a történtekben "különösen érdekesnek tartja", hogy arról három hét után született meg az első beszámoló, ráadásul olyan személyre hivatkozva is, aki a történtekkor nem volt bent a helyiségben.

Az elnök szerint a történtek és a cikk megjelenése közti időben folyamatosan egyeztetett az érintettekkel, akik közül egyedül Mezei mondta végül azt, hogy nem tud együttműködni vele. Ezt követte az elnök szerint az érintettek vádaskodásától és csúsztatásától sem mentes újságcikk.

Nem hallgatta el, hogy a cikk szerzője beszélt vele, akinek elsőként nyilatkozott is, majd azt visszavonta, éppen az ügy bonyolultságára és arra hivatkozva, hogy a felgyűlt problémákat és ellentéteket megpróbálják egymás között rendezni.

"Nagyobbat hibázom, ha nem szólalok meg"

"Mindezek után sokat gondolkodtam, hogy megszólaljak az ügyben vagy sem. Ha megszólalok, akkor ártok annak a közösségnek, amelynek a képviseletére felesküdtem, de ha hallgatok, s nem jelzem, hogy itt nagyon nagy bajok vannak, akkor azt hiszem, még nagyobbat hibázom. Ráadásul még azt hihetné valaki, hogy azért nem szólalok, mert van valami a fülem mögött, valami takargatni valóm van, holott erről szó sincs" - mondta a Hír6.hu-nak Dógi.

Ehhez hozzátette, a kistérségi koordinációs és a képviselői munka összekeveréséből adódó, általa zsarolásnak nevezett nézeteltérés mellett sajnálatosan politikai különbözőségek is megakasztják a munkát.

"Ahogy a közéletben, úgy a cigányságon belül is felütötte a fejét a bal- és jobboldali ellentét, időnként feleslegesen állásfoglalásra késztetve sokakat. Pedig nekünk elsősorban olyan roma képviselőknek kellene lennünk, akik pártpolitikán felülemelkedve tesznek a közös ügyért, a romák felemelkedéséért. Én először is roma vagyok, csak utána baloldali érzelmű" - mondta a megyei cigány önkormányzati elnök.

Feloszlatás?

Sejtetni engedte, hogy a vele szembeállók közül akad olyan, akinek akár büntetőjogi értelemben is titkolni valója lehet, de erről egyelőre nem kívánt részletesen nyilatkozni.

Meglátása szerint a kialakult helyzetben az jelentheti a kényszerű, de egyetlen megoldást, ha a Békés Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat feloszlatja önmagát, és az új választások után megújult személyi összetételben és az eredetileg felvállalt célkitűzésekkel lát munkához. Azt egyelőre nem tudni, hogy erre a kezdeményezésre mikor kerülhet sor.

Másrészt Dógi jelezte, hogy bár Éri Lajos, Ficz Gyula és Mezei Tibor bejelentette, hogy tíz település részvételével megalakították a Békés Megyei Roma Szervezetek Szövetségét, amely alternatív szervezete lenne a Békés Megyei Cigány Önkormányzatnak, ám állítása szerint nincs semmi erre utaló hivatalos jelzés vagy dokumentum.

A Békés Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat feloszlatása akkor lehet sikeres, ha a kilenctagú testületen belül minősített többséget kap a javaslat. Azaz, legalább öten támogatják ezt a kezdeményezést.