2024 April 26., Friday/Ervin napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Nehezen fogadják el a telepről beköltöző romákat
2008. 07. 19. 00:00

Akár sikertörténet is lehetne a romatelepek felszámolása, egyelőre azonban úgy tűnik, a telepekről beköltöző cigány családoktól idegenkednek a falvakban.

Hamarosan lezárul a legújabb romatelep felszámolási pályázat, az idén 880 millió forintból építhetnek vagy vásárolhatnak lakásokat a nyertes települések. A pályázatok benyújtásának határideje augusztus eleje, várhatóan az idén is 10-12 települést támogat majd a tárca. Tausz Katalin szociológus korábban úgy fogalmazott: nem "váltja meg a világot" a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja, de meg kell becsülni, ha néhány, eddig viskókban élő kisgyerek majd lámpafénynél és asztalnál tanulhat, és természetessé válik számukra, hogy a csapból tiszta ivóvíz folyik, amit most még kéthetente a lajtoskocsi szállít.

A szociális minisztérium adatai szerint megközelítőleg százezer ember él mintegy 500 telepen. A telepfelszámolás során megszűnik a település kettéosztottsága, és esélyt kapnak az integrálódásra az embertelen körülmények között, életveszélyes viskókban élő családok és a gyerekeik.

Az elmúlt három évben 32 településen indította el a programot a szociális tárca, ennek eredménye, hogy a kirekesztett lakosok beköltözhettek a faluba. Sokan azonban nem szívesen fogadják az új cigány szomszédokat, ezért már hónapokkal a program kezdete előtt mentorok készítik fel a romatelepek felszámolásában érintett települések lakóit - mondta el lapunknak Ürmös Andor, a tárca Roma Integrációs Főosztályának vezetője. Először a helyi önkormányzatok is nehezen kezelték a helyzetet, a település "kirekesztettjeit" ugyanis sokan elítélték, nem értették a falu lakói, miért őket támogatja az állam. Vannak sikertörténetek, és kevésbé pozitív példák is. Táskán például a falu egyetlen lakója sem akart cigány szomszédot. Mára megbékéltek a helyzettel, és együtt segítették azt a családot, amelyik a nyomorból kikerülve visszakapta korábban állami gondozásba vett két kiskorú gyermekét.

Szomolyán viszont egyelőre rosszabb a helyzet, éles feszültség alakult ki az önkormányzat és a pályázó civil szervezet, valamint a mentor között. Guczi István polgármester azt kifogásolja, hogy az önkormányzatnak nincs beleszólása a program kivitelezésébe. A helyi roma szervezet intézkedett és adta be a pályázatot - mondta, ezért még adatot sem szolgáltatnak a helyhatóságnak, az ellenőrzést sem tűrik el. Eddig egyetlen új ház sem készült, és bár csak komfortos, fürdőszobás ingatlanra lehet költeni a forrást, a megvásárolt épületekben még mosdó sincs. A falu idős lakói egyelőre nehezen tűrik a roma szomszédokat, az egyik négy hónapja megvásárolt épületet például teljesen lelakták a beköltözők, mára a közfalak is eltűntek. Guczi István szerint a korábban barlang- és pincelakásokban élő kilenc család többsége a minimális együttélési normáknak sem tud megfelelni, a most még barlangban lakó 10-12 családtól pedig mindenki fél. A szomszédos településekről egyre több cigány család költözik az üressé vált barlangokba, pincékbe annak reményében, hogy ők is lakást kapnak majd.

Farkas Zsuzsa, a program mentora viszont visszautasítja a vádakat. Kijelentette: korábban partnerséget kértek és ajánlottak az önkormányzatnak, de ők minden együttműködést elutasítottak. A megvásárolt ingatlanokról pedig elmondta: a pályázat követelménye, hogy a megvásárolt házak komfortfokozata azonos legyen a településen található lakásokéval, a csatorna, villany, víz és fürdőszoba biztosítása kötelező. A családok beilleszkedése valóban nehéz és bonyolult, de a beköltözők 90 százaléka igazodik az utca és a szomszédok által meghatározott normákhoz.

Máshol is feszültséget okozott a program, Váralja például harmincmillió forintos támogatást nyert, hét-kilenc családnak vásárolnának használt lakást a faluban vagy a környéken, átlagosan hárommillió forint jutna egy-egy házvásárlásra. A terv ellen azonban egy helyi lakos népszavazást kezdeményezett, a falu lakói közül ugyanis többen kifogásolják, hogy lakást kapnak a cigánytelepiek. Garaboncon ledózerolták a cigánytelepet, és elköltözött az ott élő hat család, de a többségiek ott sem fogadták szívesen a beköltöző romákat.