Magyarország első megkoronázott prímáskirálya "36-ik" Rácz Laci volt 1830-1886 között, és mivel a rangot a valóban legjobb, legkiválóbb kaphatja meg.

A muzsikus társadalom több százéves tradícióija szerint a közösség kiválasztása alapján a saját műfajában a legjobbat, a legkiválóbbat illeti meg a korona és a cím viselése, amelyet nagyszabású és látványos ceremónia keretében adnak át.

Magyarország első megkoronázott prímáskirálya "36-ik" Rácz Laci volt 1830-1886 között, és mivel a rangot a valóban legjobb, legkiválóbb kaphatja meg, halála után 100 évig nem is volt olyan művész, aki kiérdemelte volna az elismerést - mondta Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar főtitkára.

Hozzátette: a következő prímáskirály Boross Lajos, Kossuth-díjas művész, a világhírű 100 tagú Cigányzenekar örökös tiszteletbeli főprímása lett, aki idős kora és egészségi állapota miatt már csak egy-egy különleges alaklommal és néhány nóta erejéig lép a Magyar Örökség-díjas zenekar élére.

Beke Farkas Nándor megemlítette, hogy a zenész világ a klarinét királyává Kállai Kis Ernőt, míg a cigánydal énekelés királynőjévé Bangó Margit Kossuth-díjas művészeket koronázta, és a nótaéneklés királyává az éppen 30 esztendős, híres zenészdinasztiából származó Tolnai Andrást választotta a közösség.

Az új király hegedülni, cimbalmozni később pedig zongorázni tanult, de a nótaéneklésben teljesedett ki karrierje. 1992-ben a "Csendül a nóta "című verseny első helyezettje, és a legjobb közönség díjasa lett, majd 1994-ben, a II. Nótaolimpia legjobb férfi előadója címet nyerte el. 2000-ben a Magyar Örökség díjával, 2002-ben a Magyar Köztársaság bronzérdem keresztjével jutalmazták.

Tolnai András énekelt már államfőknek és világhírű közéleti személyiségeknek, de hallhatta őt a már elhunyt katolikus egyházfő, II. János Pál pápa is.

A nótaéneklés első királyát, aki szerelmének a színpadot, fizetségének a tapsot tartja, július utolsó napján koronázzák meg Budapesten.